Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
432 Az országgyűlés képviselőházának 339. koncepcióját fel kelleníe borítania. Nem is akarom azt mondani, hogy ezt felborítsuk; nem is lennie helyes, ha a korpaárakat mövelnők és jobb lisztet adnánk drágábban, hanem méltóztiaissék beveaeitni újra a 8-as takamiányilisiztet, amely a gazdatársadalomnak kedvelt takarmánya volt és azt nyugodtan lehet olyan áron eladni, hogy abból, mind a liszt, mind a korpa jelenlegi árait fenn lehet tartani (Helyeslés a jobboldalon.) alacsonyabb százalékú kiőrlés esetén. T. Képviselőház! Bátor vagyok ; rövidem foglalkozni még a tej szövetkezetek kérdésével is. Nagyon jói tudjuk, hogy 1 a maigyiajr állam a falusi tejszövetkezeíiek érdekében súlyos anyagi áldozatokat hozott hosszú éveken át és ma azt látjuk, ho'gy eziek a tejszövetkezetek ;ai légnehezebb anyagi helyzetbe jutottak azáltal, mtert az egyes szövetkezetekbe kevés tejet szállítanak be, részben, mert nagyobb a tejfogyasztás sajátmaguknál a termelőknél, részben pedig feketén elvándorol magasabb árakért ai városokba. Minden allkalmat meg kell tehát ragadni, ami megkönnyíti a helyzetet és kedvet csinál arra, hogy a tej* a tejszövetíkezetekbe menjen. A helyzet ma az, hoigy a beszolgáltatott tejmennyiség ellenében bizonyos memmiyiségű korpát kapnak ezek a kisgazdák, de ezzel a koripával a gazdakönyvben megterhelik őket. Eranek semmi értelme sincs. Tessék a gaizdakönyvvel szembe» szemben fennálló terhelést megszüntetni és bizonyára ez is ösztönözni, serkenteni fogja & gazdákat a nagyobb mértékű tejbeszállításra. Ugyancsak rá kell árira is mutatnom, hogy egy veszedelmes műszer terjed eil újra iái magyar faluban és ez is nagyon árt jelenleg a tejszövetkezeteknek, ez az úgynevezett kisrszeparátor. Százas tételekben megy ki a falvakba, egy ilyén szeparátor talán 4—500 pengőbe 1 kerül. A gyáraik és a kereskedők úgy adják oda ezeket a szeparátorokiat az ügynökök révén, hogy szeparáljátok le a tejet, a vajat nekem átadjátok elég ansagas zugáron és akkor ebből a szeparátort két-három hónap alatt letörlesztitek és az a tietek miarad. A földmívelésügyi karmániyzatnak tehát: f itt is gondot kellene fordítania a jelenlegi időkben arra, hogy ezek a szeparátorok honnan indulnak k'i és hogyam kerüllniek a gazdákhoz, mert igenis, ha tovább terjednek, a tejszövetkezetek megbénulását fogják előidézni. A vag azután 40 pengős zugároni kerül Budapestre. t Báitor vagyok rámutatni arra. hogy az utóbbi időben úgynevezett stimuláló baktériumflórák tenyésztésié' indult meg Magyarországom. Az elmúlt időkben csakis egy »Radioim-nevü baktérium-flóra volt használatban, még pedig azt hiszem, csak a szójababnál. Ezt Németországban gyártották. Az" utóbbi' hónapokban a magyar vegyi vállalatoki »Radicin« név alatt hoznak forgalomba nemcsak szójabab, hainem már legalább 8—9 fajta termel vény serkentésére szolgáló baktérium-flórákat. Felkérem) a miniszter urat, miután eddig azoktól, akik-ezzel foglalkoztak, azt hallottam, hogy igenis olcsón " kitűnő eredményeket lehet elérni, hogy méltóztassék ezeknek a baktérium-tenvészeteknefc további népszerűsítését előmozdítani és propagálni. Bátor vagyok rámutatni a kamarával kapcsolatos kérdések egyikére is, amelynek megoldása természetesen aiz úgynevezett új érdekképviseleti törvény során lesz csak megejthető. Azért szólóik hozzá már most, mert mondtam, ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. hogy minden jó törvénynek alapja az^ hogy először már a közvélemény foglalkozzék vele. A kamarák húszéves tapasztalatra! tekintenek vissza. Az életben is úgy van, hogy amikor egy gépet elkészítünk, egy i'dedg bejáratjuk;, azután utánaállítjuk a szelepekeit, meghúzzuk a csavarokat, tehát a gépet behozzuk abba a járásba, ahogy a tapasztalait mutatta, hoigy helyes irányban mennie kell. A kamaráknál is elmúlt ez az idő, tehát meg fogjuk hozni azt a törvényt, amely húszéves tapasztalat után mutatja, hogy milyen irányban kell ai kamarák működéséit tovább kifejleszteni. Hangot kell azonban adnom itt annak, hogy a kamarák részéről mind gyakrabban hallom, hogy a kamarákat ruházzák fel az új hatósági jogkörrel. Én. aki résztveszek a kamarai életben, bátor vagyok rámutatni arriaí, — igia-z„ hogy csak egyéni nézieitem — hogy ez nemi tenine jó szolgálatot ai kamaráiknak. Nem tenne pedig jó szolgálatot azért, mert a kamara hivatása a nevében benne van: érdekképviseleti szerv. Abban a pillanatban, ha egy érdekképviseleti szervet hatósági jogkörrel ruházunk fel, az abbaut a pillanatban függőségbe kerül a; feisőséggel és nem tudja a szerepét igazán jól betölteni, de másrészről s» kétségtelenül bizalmatlanságot kelt lefelé a gazdatársadalomban. A kiaimarák hivatása alapjában véve az, hogy minél több szűkebb és tágabbkörű értekezletet él» ankétet tartsanak és ezeknek; az értekezleteknek az eredményét gyümölcsöztessék. A közgazdasági élet porondján pedig kellő szakképzettséggel síkra szálljanak ott. ahol a nagy termelési érdekek ütköznek. Elismerem, hogy ai kamara ezt meg is tette, de mégegysizer kérem a miniszter urat, méltóztassék ezeket az aggályaimat a hatósági jogkör tekintetében) a készülő kamarai törvélnynél figyelembe venni. Bátor vagyok rámutatni arra is, hogy a legutolsó földreformtörvényünkben a házhelyekre is hoztunk bizonyos rendelkezéseket, amelyeknek az volt a nagy célja, hogy a magyar fahit helyes irányban fejlesszük. Végtére a falvaknak nincs 1 közmwikatanácsuk, a falu fejlődését csak ilyen földreformiszerű házhelyrendezési eljárással lehet egészséges irányba vezetni. Az 1921 után lefolyt házhelyrendezésnek az volt a nagy baja, hogy az uradalmi földekre terelték a házhelykiosztást # és ha az uradalmi föld rossz helyen, lapos, vizes helyen feküdt, természetesen onnan vették ki a' házhelyeket. A jelenleg érvényes törvény nagyon bölcsen módot ad csereingatlanok adására, ha tehát á falu belterületen egy kisgazdának olyan helyen van birtoka; amely közigazgatási, köztisztasági és tűzrendészeti Sjzempontból is egyedül alkalmas házhelyek létesítésére, akkor a közösség érdekében irgalmatlanul keresztül kellene vinni azt az elvet, hogy ezeket a házhelynek alkalmas területeket, még ha kisgazda területei is, igénybe kell venni és ezeket a kisgazdákat tessék a határban lévő uradalmi földből kielégíteni. Sajnos, a beszédidőm lejárt. Igaz örömmel és lelkiismereti megnyugvással veszem tudóin ásul a költségvetés tételeit és azokat elfogadom, mert látom, azt a lelkiismeretes, odaadó munkát, amelyet a földmívelésügyi kormányzat végez és ai miniszter úr kezében a legjobb kezekben látom a magyar föld sorsát (Helyeslés, éljenzés és tups o jobboldalon és a\ kozépenl — A ssómakofi üdvözlik. — Palló Imre: Mi van a szolnoki polgármesterre?) Elnök: T. Ház! Ifj. Tatár Imre képviselő
