Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
Áz országgyűlés képviselőházának 339. bői kifolyóan, alkalmas és érdemesi-e arra,'hogy ezt 'ia birtokot megtarthassa (Szöllősi Jenlő: Érdekes!). Ezt nagyon furcsa- és szerencsétlen elsietnek tartlom (Egy hang a szélsőbafoldaion: Erdélyben) is éppen ezt csinálják! — Szöllősi Jenő: De az erdélyi oláhoktól neim veszik eÜ). T. Képviselőház! Annál inkább szükségesnek tartóim ezfc a kérdést ilyen formában megvilágítani, mert ma a háborúban a magyar erőknek nem »ziétszilánkolására, hanem minél nagyobb miértékben való összekovácsolására volna szükség, ebből pedig nem látóm ezt v Különben is, ha még meg is állapítanák erről az egyszerű fatusi parasztról, aki a, tudásnak és értelmiségnek alacsony fokán áll, hogy neim megfelelően viselkedett a «seh éra alaitt, kérdem, hogyan tudott volna ellenállni a csábításnak, amikor azt mondották netki: kapsz birtokot, amely a, te életedet ,és családod életét könnyebbé fogja tenni. Tisztában vagyok ,a,zizal, hogy ennek nem tudott ellenállni és ezért kaptat ő meg és vette; igénybe a cseh kormány földhártokpoláitikai támogatását' (Szöllősi Jenő: Az nem baj, ha magyar ennibeír is elfogadta, a földbirtokot!). T. Képviselőház! Mint a bizottságiban is (kijelentettem, itt is kötelességemnek tartóim, megismételni azt, hogy nagyon tévednek Magyoirorsziágon azok azi urak» akik azt gondolják, hogyi a nemzet erősödésének és ellenálló képességének megalapozását, tehát a parasztság kérdéisieineiki megoldását azzal, hogy a most megváltott zsidóbirtokokat szétosztjuk, be lehet végeizini. Ezek nagyon tévednek, tekintettel arra, hogy a magyar érdekterületek kulcsponti fekvésénél fogva solk magyar testvéremnek kell még különféle áldozatokat hozni, már pedig nyilvánvaló és helyes), hogy ezek a nemzettől viszontszolgálatokat várnak. A viszontszolgálat pedig parasssti vonatkozásban nem lehet más, mint az, hogy minél több parasztcsaládot helyezzünk ollyan gazdasági helyzetbe, hogy a foldljuttataison keresztül az ő független parasztcisaládjuk életét biztosítsuk, (Ú9y van! Úgy v\m! a szélsőbasloldalon.) mert egyedül ezt az orvosságát és gyógyszerét találom annak, hogy a falun élő sokat szenvedett magyar parasztság nem fog a szociáldemokráciának és' a vörös kommunizmusnak karjaiba hullni. (Úgy vow! a szé.sőbaloldalon.) Másodszor pedig, ha Jtrtpa' kerül sor, hogy a hazát kell védeni, ezek fognak elsőisorban, minden kérdés latolgatása nélkül a gátra odaállni. (Ügy van! q s&ésőbaloldadom.) T. Képviselőháiz?! Ügy érzem, hogy ezek az ismertetett tények elegendőek voltak ahhozi, hogy megvilágítsák a földmívelésügyi kor 1mányaat helytelen birtokpolitikáját. Ezzel kapcsolatban a következőket tartanám szükségesnek megválóisítami és ehhez kérem is az igen t. Képviselőház hozzájárulását: (Oivassa): »Hogy a földbirtokpolitikával kapcsolatos eseményeket igazolhassa, felkérem a t. Házat, hozizion hatáirozaitot arranétzve, hogy a földmávelésügyi kormányzatot kötelezze annak kimutatására, hogy a zsidó birtokokból, mint nem gazdák, kik, mennyit és milyen feltételiek! mellett kaptak bérbe és tulajdoniba. (He>]yeslés a svzéfoőbaMMailon.) Ugyancsak . szükségesnek tartanám a; kimutatását annak, is, hogy az Orsßagos" Földhielintézet által saját kezelésben tartott birtokoknak mennyi volt a területe, azoknak mennyi volt a kataszteri tiszta jövedelme és ezen mennyi tiszta hasznot tudtak produkálni.« (Helymlés a szé^sőbaVoldalon.) ülése 1Ù43 november 13-án, csütörtökön. 42.1 Ügy gondolom» hogy ha ezeknek az adatoknak birtokába jutnánk, nagyon solk érdek eis bírálatra és hibáiztatásrra való adat jutna birtokunkba. (Gr. Serényi Miklós: Azért nem fogjuk megkapni azokat!) Űj'ból visszatérve költségvetési bírálatom kiindulási pontjára, szeretném beigazolni, miért tartom kevésnek az 1944. évre beállított 277,165.000 pengőt és miért nem tartóin lehetségesnek, hogy ezzel az összeggel a felmerült kérdések abban a tempóban és keretben megoldhatók lesznek, ahogyan aizt a mai háborús helyzet tőlünk megköveteli. A háború befejezése után a magyar mezőgazdaságnak nagy átalakulásom kell keresztüilesnie és, már most szükségesnek tartanaim a terveknek és a különféle lépéseknek beállítását és kidolgozását, hogy ; amikor áttérünk, a békegazdállko'dáisira, egy pillanatot se mulasszunk el, hogy Magyarország is részesedni tudjon majd abból a nagy európai gazdasági sorsközösségből, amelyben biztosi that julki vagy eldobhatjuk a mi jövő nemzedékünk somsát. T. Képviselőház! Ezzel kapcsolatban, az idő előrehaladottsága miatt, csak egész röviden van módomban szólani egy további kérdésről. Szükségesnek tartanám a háború által végigpusztított terület beépítéséire olyaini állattenyésztési módszert beállítani, amelynek eredmé'' nyeképpen itt olyan minőségű és olya m számú állatot tudunk tenyészteni, amellyel minden igényt ki tudunk elégíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy miniden munkát, amely a továbbfejlődést eredményezi, csak tudással és tapasztallatokkal rendelkező egyénekkel lehet végreharftanii. Ezt a továbbfejlesztést pedig — ismerve mezőgazdasági elmaradottságunkat — csak akkor tudjuk megcsinálná, ha mindéin vonatkozásiban megtesszük a szükséges, lépéseket, például kísórletügyi téren és más vonatkoizásban lehetővé tesszük a beállított szaktisiztviselők maradéktalan működését. T. Képviselőházi! Hogy a magyar földből minél nagyobb mennyiségi és minél jobb minőségi termelést tudjunfc produkáltatni a; földhözjiutott parasztság részéről, szükségesnek tartanám, a pairasztrétegek gazdasági tudományának minél magasabb fokra való emelését. Minthogy azonban a földhözjntott parasztság nagyobbrésze már javakorban vani tehát iskolán belüli oktatása nem lehetséges, én a-a iskolán kívüli oktatás fontosságát hangsúlyozom. (Úgy van! Ügy VCM! a szé sőba T olda \ctnö Fontos és elmulaiszthaitatlan télnyezŐ a gazdák oktatásánál a keskenyfilmmel való oktatás, olyanformáin, hogy a keskeniyfilm-oktatásoni keresztül ]© lehetne pörgetni a faluisi) paraszt gazdatársadalom egyéni, családi életét, a különféle gazdálkodási ágakkal kapcsolatos ténykedését. Természetesen nem hanyagolandó el az iskolán kívüli gazdasági szakoktatás e^yéb formája sem, mint például a téli gazdaisági oktatás, az állattenyésztési oktatás, a gépkezelés, a háziipari oktatás és több más —, a mezőgazdasággal kapcsolatos ténykedés elsajátítását ismisirte^ő előadások sem. Az iskolán kívüli népoktatás, fontos alapja a könyvtárak beállítása. Tekintettel arra, hogy erre csak 80.000 pengő van beállítva, és tekintettel arra, hogy a könyvek cirka; 50 százalékkal drágultak, ez a 80.000 pengő ennek ai nagy kérdésnek a megoldására nem. elegendő. Kérem tehát ennek az, összegnek legalább félmillió pengőre való felemelését. A téli gazdaisági iskolákra a, múltévá 6 millió pengőved szemben az idén csak 55 millió
