Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

116 Az országgyűlés képviselőházának 339. ülése 1943 november 18'án, csütörtökön. ügyi minisizter úrnalk azokat a törekvéseit, amelyek például a földbirtokpolitükával függe­nek össze, A parcella- és birtokminimum: kér­désiéi mindezideig nem kerültek, előtérbe, (ü'gy van! a széUobaïoîtààîon) A tagosítás! kérdését próbálták; esetleg helyettesíteni, ez, azonban át­meneti dolog, mert egy emberöltőig sem tart annak érvénye, és ennek tulajdonítható az, is, hogy Magyarországom száz éve van már föld­birtokpolitika, aa úrbéreseik felszabadítása óta és még egyetlenegy törvényt sem hajtottunk végre. Ha ezekem sorba megyek, azt látom, hogy nincs egyetlenegy sein végrehajtva, mert például körülbelül egymillió katasatráis hod vi­tás terület van aa úrbéri közösségekkel kap­csolatiban. Bármelyiket is: nézem, ha vesszük például legutóbb a Teleki Mihály-féle tör­vényt, amelynek végrehajtási utasítása csak egészen ki« parányi részleteket- ölel fel, azt látom, hogy nem jó az a rendszer, amellyel; az egész földbirtoikpolitikát vezetjük. Ezt, nem a fö':dmívelésügyi minisizter úr hatáskörébe kell utalni, hanem, önálló, független szervre kell bízni, amelynek állandóan ez a kötelessége. Ilyen körülmények között természetes^ dolog, hogy a asiidóbirtokoknáil is rossz módszereket latunk és ma az a helyzet, hogy az a földosztás, amelyet mi a legéleseibben elleneztünk, iolyiK a gvakorlatban, hiszen tudunk precedenst, '1,0 gy agglegényeknek földet osztottak eb pen az országban ugyanakkor, amikor szegény, nagy­családú emberek nem, kaptak földet, (ügy van! a sséhőbaloldalon, — Pal 1 » Imre: A szolnoki polgármester!) Ezek azok az aggodalmak, amelyek ibeûr nünket arra kényszerítenek, hogy a foldmive­lésügyi miniszter úrnak ilyenirányú gesatioi iránt nem tudunk bizalommal lenni. De nem­csak mi, hanemi a magyar agrartómegek nrllióisem, akik nem hisznek ebben, a^ föld­reformban, Tessék ezt! új alapokra fektetni. ÜUnök: A kéinviselő úr 'beszédideje lejárt. Piukovich József: A", eflmondlottak alap­ián és. főleo- arravaló tekintettel, hogy teljes diszharmóniát lótok az egves miniszterintntoki TTHÍködése között, sémi a< Magyar Meguiulas Nemzeti Szociáliisi Pártszövetség, sem. a mia^am -nevében nem vagyok ahban a helyzetben. hogv a földmlív-lpsügyi tárca, kölllevetését rn, Q '^ßavazzam. (ÉUenl^^ fs tűm a szélsobalol­( la\lon — A s?nno\JfW iidvazlW 1 ?, ) Elnök: Szólástra következilki? Thuránszky Pál jegyző: Máté Imire. Elnök: Máté Imre képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek; képviselő urak! Máté Imire: T. Képviselőház,!' Az igen t. előttem szólott képviselőtársain, általi felhozott azokat az, indokokat, amelyekkeíl elutasító ál­láspontiát kívántai alátámasztani', alig hiszem, hogy bárki magáévá tenné akkor, ha a tárgya­lási alatt áilló költségvetést történeti összefüg­géseiben és várható kihatásaiban tenné tanul­mány tárgyává, A fqjlődés: útjánalki szemlélete mellett ugyanis alig tehető fel, hogy aiz igen t. Ház bármely oldaláról isi tlaigadáisha vennék; hogy ez a költségvetés aránylag rövid idiő alatt lendületes fejlődést igazolt. (Ügy vom! jobb felől) Az abban megnyílott lehetőségeik a. földmívelésügyi igazgatást a szatez,erü (hala­dás szolgálatára és a mezőgazdaság fejlesztés reális feladataiinaik, megoldás,ár,ai képessé tesizuk. T. Képviselőház! A törvén yhoziáismak azok a tagjai, akik a mezőgazdaságnak! ai magyar köfzgaizdasági életben helyesen felfogott szere­pét mindenkor szakszerű munkával szolgálták, még nem feledték el, milyen mélységes aggo­dalom kísérte ai pár évvel ezelőtt érvényesülő végtelenül szerény költségvetési keretet. Az adott helyzet helyes megítélése érdiékében nem feleslegesi tehát, ha az állami költségvetés ré­gebbi füzeteiben is lapozgatunk. Ennek során megélénkülnek azok a képek, amelyek felénk vetítik, hogy a magyar földmívelés igazgatá­sánaki és gondozásának ellátására hivatott tiátrca költségvetéséinek, keretei Iközel két évtizer den keresztül az állami büdzsébeni alig számlba­v ehető sízierény keretben szerepelt. H,a aa így elénk kerülő számadatok közül csak aiz, 1941. évre megállapított költségvetés, adatait idéz­zük, azt látjuk, hogy a földmívelésiügyi igazr gatás egész évi fedezetei 53 millió pengő volt, az azt megelőző években pedig még ennél jóval kevesehb. Az 1942. év volt az, első, amelyben lényeges mértékben emeltetett ennek a tárcá­nak költségvetési előirányzata. Ekkor már 156'6 millióval szerepelt aiz állami kiadások között. Majd 1943-ban további 1081 millióval emeltetett, és 264"8 milliót tett ki ennek azi igazgatási ágnak a költségvetési kerete. A most tárgyalási alatt levő 1944. évi költségve­tés előirányzata pedig 277*1 milliós keretet 'biz­tosít a földművelésügyi célok szolgálatánál. Ha tekintetbe vesszük az alapok cirkai 100 millió és az üzemek cirka 116 millió« előirányzatát is. nem volna megokolható viissizafejlődésiéiről vagy stagnálásról beszélni. Bíiriállatunknál te­hát nemi az egyesi címek alatt szereplő számo­kat és azok ce-ymáshoz való arányát, hanem evt a végtelenül lendületest fejlődést kell szem előtt tartanunk. (Ügy va/n! w jobboldalon.) A tárea költségvetéséinek ilvem alakulása, természetesen bizonvos mértékibep a teríteti fryarapodás.olki folytán «zaporodói feladatokkal is összefüggésben van Ezt a körülményt azon­han nem lehet a haladás egyetlen forrásaként odaállítani, mer* 1 ' hiszen a költségvetési -kevet növekedés^ ennek arányait lényegesen megha­ladó adatokat matat T- Ház! Hq, a földímívelésügyi költségve­tésnek az elmúlt három év alatti fejlődését az európai államok ismert kiöltsiégvetéseimek a da­ta ivat hasonlítiuk össze, a;z ellőttünk fekvő költségvetés akkor is igen kedvező képet mu­tat (Ügy van! r a jobboldnon.). Sajnos, n^m áll idő rendelkezésemre, hogy az egyes államok költségvetésének idevágó ' adatait részletesen felsoroljam!, legyen szabad azonban a t. Ház azon tagjait, akik súlyt helyeznek arra, hogy a maigyiair ; mezŐgazídaság fejlődésének nagy eredményeit ilyen világításban isi megisinrer­iék, arra kérnem, méltóztassék az e tárgyban közreadott hivatalos adatokat alapos tanul­mány tárgyává tenni A» adott helyzet tárgyi­lagos megítélésié melliett nem vitatható el, hogyha földmívelésügyi minisatier a, most meg­állapítandó keretben ai hadigazdálkodás szük­ségleteit úgy, tudja kielégíteni, hogy egyide­jűen iaa átmenet- és békegazdálkodás már most Jelentkező követelményeit is megfelelően el tudja látni. A közelmúlt eredményei bizo­nyítják, hogy az arra építhető munkaproíyrairi a számszerű adatok kereteit messze felül­m ii Íja. T. Ház! Elképzelhető olyan, felfogás is, hogy a földmívelésügy mai helyzete az elért 'költségvetési eredmény éknél szélespbb kére t kiépítését teszi szükségessé. Egy ilyen, elég tetszetősen megokolható, kívánalom azonban a, legcsekélyebb mértékben sem ßsökkenthetne jelentőségét annak a nagy eredménynek, ame­lyeit' eddig elérni sikerült. Be egy nagyob!b fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom