Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
413 Az országgyűlés képviselőházának 339. tára gondolni, mind személyi, m.in'd anyagi vonatkozás ban. A katonai behívások, avas-, bőr-, takarmány-, szerszámhiány, a rendkívül hiányos ruházati ellátás, a munkásviszonyok^ leromlása, a munkakészség süllyedése és a számos. közellátási nehézség, amely falvaiiikban gyakran éppúgy érezhető, mint a városokban, ha időközben zavarólag is hatott es runt ma is a termelésre, mégis bátran elmondhatjuk, hogy a termelésben ' tartós zökkenő nem, volt. minden talpalatnyi főid művelés alá került, elölt állíthatjuk, hogy a talajuiűyelésben és aa okszerű gazdálkodásban a legutóbbi gazdasási év határozott fejlődést tudott felmutatni. '(Ügy van! jobbf.-lől.) Idáig csak imiegvoltunk valahogy, de sajnos, a helyzet mind nehezebbé válik. Mint előzetesen említettem, a, mezőgazdaságii termelés érdiekéi sotesizioir; szembetalálkoznak a honvédelem és a, közellátás 'érdekeivel. Jó honvédelmi és mezőgazdasági politikát igen, nehéz egyidjeijűleg fotytjatnL Fontos a fegyver, de i fontos, az élelmezés és' mindannak előállításai is, amit a mezőgazdaság a, hadiipar részére klell, hogy biztosítson. Biztosítani kell tehát a termeié» folytonosságát és a. termelést zavarió. momtmtumoik közül ki kell emelnünk 1 legalább azokat, amelyeiket módunkban áll kiküszöbölni. Itt elsősorb elli i£L termelést akadályozó nehézségek három csoportjára és pedig az árpolitikára, a' mezőgazdaságban nélkülözhet étiéin iparcikkekkel való ellátásra, és a munka morálra gondolok (Helyeslés 1 a jobboldalon). A helyes ési harmiómikus árpolitikáról azt hiszem, felesleges itt beszélnem. Ami a mezőgazdaságnalk iparoikkeiklkel való jobb ellátását illett, nem túlzott az a kívánságunk, hogy a mezőgazdaság kapát, ráfvasat, patkóvá »ait és szerszámlbőrt kapjon, munkásaink pedig ruhát és lábbelit kapjanak (Helyeslés.). Tiszteiétteil kérdezem, hogy ha lehetséges' volt a mezőgazdaságban' egy' Jurcsek-féle tervet, csinálni, akkor miért není lehet egy ugyanilyen tervet az iparban is végrehajtani? (Ménk helyewés és taps. — Papp József: Sürgősen!) Miért nem lehet; egyes iparcikkekből bizonyos mennyiség kötelező beszolgáltatását, elrendelni és ezzel a. mezőgazdaiság ellátását biztosítani 1 ? (He y estés.) Az. iparnak módjában áll nyersanyagának egy részét drága luxusáruk előállítására felhasználni, nekünk nem szabad 100 pengős búzát előállítanunk. A nélkül hogy ipariellenesek volnánk, sajnos, azt kell látnunk, hogy itt kétféle mértékkel mérnek (Ügy van! Ügy van!). A mezőgaz dia s ági munkásság kérdése ma már igen súlyos problémává nőtte ki magát. Hosszú volna, ezzel a kérdéssel részletesen és behatóan foglalkozni; képviselőtársaink közül bizonyára többen ki fognak, erre térni. Éppen csak távirati stílusban érintem ezt a témakört: a munkáshiány, a. mezőgazdasági munkásság munkabérkérdése és a, munkásságnak ruházati cikkekkel való ellátása sürgősen megoldandó feladat. Kétségtelen továbbá, hogy ipari munkásaink sok» olyan előnyt élveznek;, amely a m<e.zőgazdasági munkásság részére nines biztosítva. Talán részben ezzel is magyarázható az a sajnálatos jelenség, hogy a mezőgazdaságban a munkamorál jelentékenyen visszaesettÜgy gondolom azonban, hogy a. felsorolt; nehézségeken, de legalább m azok egy részén lehet és kell is mielőbb segíteni. Kormányzatunk bölcsesége bizonyára meg fogja találni a módját annak, hogy a termelés folytonosságát zavaró felsorolt nehézségek csökkentessenek es mindent el fog követni annak érdekében, hogy ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. a termelési máaiden körülmények között biztosíttassék. Előadói beszédemet egy köszönettel fejezem be. Köszönöm a miaisztelr úrnak és egész tisztviselői karának: (Éljenzés és Kim.) azt a fáradhatatlan és lelkes munkásságukat, amelyet a magyar föld szolgálatában végeztek. Kérem, vigyék át a föld és népe iránt érzett szeretetüket a következői évekre is. A miniszter úr iránt bizalommal viseltetem, és .ezért kérem ai t. Házat, inéltózitasséík a ioldmivelésügyi tárcia 1944. évi költségvetését elfogadni. (Eijemzés és if^ps a jobboldalodat és a középen.) Elnök: Tudomására hozom a t. Háznak, hogy a földmívelésügyi miniszter úr tárcája költségvetése tárgyalásának ideijére Viczenik Ferenc miniszteri osztályfőnöki urat és Pataky Ernő miniszteri osztálytanácsos, urait miniszteri megbizottakul jelentette be. A Ház, a bejelentést tudomásul veszi. Következnek a vezérszónokok. A vezérszónoikok közül szólásra következik? Thuránszky Pál jegyző: Piukovich József! Elnök: Piukovich József képviselő urat illeti a sízó. Piukovich József: T. Ház! Az 1944.. évi állami költségvetés XVII. fejezete foglalkozik a föidmivelésügyi tárcával. Éni nem követhetem az előadó urat abban ai módszerben, hogy bizonyos indexeket hozzak ide, mert éppen a # gyakorlati mezőgazdaság mutatta és mutatja be lépten-nyomon azt, hogy ezek aiz elméleti számítások sokszor nagyon rosszul sülnek el éppen aiz agrárérdelkek szempontjából. Abban sem kívánom követni az előadó' urat, hogy a földmívelésügyi tárca minden egyes címével foglalkozzam, mert hiszen a házszabályok szerint bizonyos lehetőség mutatkozott erre számunkra 2i r bizottságban és az ott rendelkezésre álló korlátok között ezzel a jogunkkal éltünk is. Ügy érzem, hogy inkább általános elvi kérdéseiket kell nekünk: tisztáznunk, mielőtt azonban ezt tenném, a magam részéről is a legnagyobb örömmel csatlakozom az előadó úrnak auhoz ai megállapításához, amely az 1944, évi költségvetéssel kapcsolatban: a földmívelésügyi minisztérium munkájára vonatkozik. Itt a parlamentben sem tudják talán sokan, hogy egy •költségvetés hogyan^ születik meg.. Amikor ezt a 180 oldalas költségvetést kezünkbe vesszük, talán nem is gondolunk arra. micsoda óriási erőfeszítéseik, mennyi ambíciónak, célnak előtérbe érkezése, és hány törekvésnek és vágynak elhervadása jelentkezik tulajdoniképpen ezekben a számokban. Éppen azért, mert volt idő, amikor magam is részt vehettem ilyen költségvetések: elkészítésébe ni, ezek alapmunkálatiaíiban, nagyon jól tudom, hogy éppen a mai időkben súlyos hiba volna, ha nil ennek a fontos létérdekű tárcának bírálatainál nem vennők figyelembe aizt a nagy munkát, amely már egyedül abban is mutatkozik, hogy ez. a költségvetés ebben a formában ai Ház elé került. Legyen szabad azonban megemlítenem, hogy amikor a földmívelésügyi tárcánál 277 millió pengős 1 kiadással és 37 milliós bevétellel találkozunk, akikor valahogyan az az érzésem, hogy ezt a végösszeget talán siókkal nagyolhb részletességgel lett volna célszerű a Ház elé utalni. Nevezetesen ai pénzügyminiiszltíer úr expozéjában! rámutatott arra., hogy 90 millió pengőt bocsátott rendelkezésre a. mezőgazdaság fejlesztéséről szóió törvény alátámasztására. Ebből az következik, hogy itt egy 187 milliós
