Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

Âz országgyűlés képviselőházának &38. Zoltán: Megérdemelte a sízekundátl — Derültséf).) amit ma a tanterv előír, vájjon hogyan képeis — mondjuk így — tényleg hasaraositani. Megdöbbentő, t. Képviselőház, hogy mit kíván, ma az iskola ezektől a szerencsétlen ta nul aktái. (Meskó Zoltán: Az biztosi!) Megdöbbentő annál is inkább, mert nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is borzalmasan nagy az az anyag, amelyet tőlük követelnek és nem tudom, vájjon melyik a helyesebbb: agyontömni-e anmalk a szerencsétlen gyermeknek a fe>jét sokszor fölösleges dolgokkal — mert tömjük a fejét — vagy kiválogatni azokat a hasznos és szüksége» ismereteket, amelyek tényleg az ő szellemi nívójának megf elein eík és amelyek alapkészítés szempontjaiból helyesek. Az utóbbi ese'tlb

era azutáni a, többit természetesen ugyanúgy megfelelően megszűrve, a. magasaibbfokú oktatás számára hagynánk meg. Ezzel egy gondolatot vetek fel a magáin egyszerű stílusában és- felfogásában c&ak azért, mert tudom, hogy ez a gyakorlati nievelőknek régi kívánsága és mert tudom, hotgy érdemes ezzel foglalkozni és tudloom: azt, hogy ezzel használok annak az ügynek, amelynek szolgálatába valamennyien odaállunk. T. Képviselőház! Ezek lennének a gyakorlati nevelőnek szerény reflekbziói ' azokhoz, amiket az igen t. képviselőtársaim elmondottak. Még egyetlenegy kérdést kívánok a t. Ház előftt felhozná, csak azért, mert enneik rendkívüli fontosságát nemcsak én látomt, de velem együtt mindazok látják és tudják, akik tisztában vannak magának a szórvány-magyariságnaiki hellyzetéveíl, die ugyanakkor még inkább figyelemmel kísérik a szórvány-tianítók és szórvány-lelkészek munkásságát. Nem akarom részletesen vázolni, hiszen valamennyien tudtjuk azt, hogy mi aizi a szórvániy-maigyarság és mi az a munka, amelyet ezzel kapcsolatban a vele foglalkozok végeznek, de 'ha.mi tenyér komolyan vesszük azt, hogy a fajtánk erőisödáék. hia tényleg komolyan vesszük az't!, hogy a magyar kultúra, amely a nemzeti Öntudat fejlesztene saempontjából elengedne tetleni kellék és eszköz, akkor tiszltában kell. hogy legyünk azzal is, hogy emnieka kultúrának el kell jutnia ,az ország területének mindegyik, még legeldugottabb sairkába is. Éppen ezért hangsúlyozzuk mi ezt a, politikát, mert nem volna, teljes és alapos a kultúrmunka. ha maga a szórvány-magyarság nemi részesülne a kultúrának ebben az áldásaiban, sőt még talán' fokozottabban! is. (Ügy va\n! Ügy van! a szélsőbcdioiidalon.) mint azok a helyek, amelyek szinltle dúskálnak a kuli urában, amelyek a kultúrának tényleg a teljéiben vámnak. Kérem a miniszter urat, méltóztassék ebben a tekintetben egyrészt magának a kultusztárcánalki — mioinidjukt — nagyobb bankókkal ellátott részét kinyitni, hjogy soktoal toibb juthasson animak a szórváimysági neveilőnek és lelkésznek, mert nemcsak magának ai tanítónak, a nevelőnek az aniyagi ellátásáltí biztosítja,, nemcsak az ő saját anyagi jlóiétét emeli, ha, őt jobb helyzetbe hozzuk, hanem ugyanakkor mozgékonyabbá tudjuk tenni, ugyanakkor saját anyagi problémáin keresztül saját em

: bertársai iránt is áldozatkészebbé tudjuk tenni és ezzel bizonyos mértékig szinte automatikusan isegít'jük tökéletesebb megoldásra, a szórváraysági kérdést kulturális vonatkozásaiban. Éppen ezért kérném a miniszter urat, méltóztassék bennünket megnyugtaltni abban a tekintetben, hogy a szórvány-magyarság sorsa anyagilag nagyobb juttatásban fog részesülni. Ugyanakkor kérjük azt is, íhiogy ebben a teülése 1Ù43 november 17-én, szerdán, 387 kintetben a fajvédelmi szemponttok tenmészetsKerűleg érvényesüljenejk, vagyis a szórványintemátus az t elhelyezést illetőleg a faimagyarság szolgálatában álljon. T. Képviselőház! Ezekkel a szerény gondolatokkal igyekeztem a magam megjegyzéseit a költségvetéshez hozzáfűzni. Aztfc amit a magas vezetéstől hallottunk Raljniss igen t. képviselőtársamnak igazán magas szárnyalástú i*s igazán) tartalmas beszédéből, én tökéletesen magamévá teszem és örülök, hogy hallhattam-ebbéli fejtegetéseit. A magiam meggyőződése szerint elhhez cstak annyit kívánok hozzáfűzni, hogy egy kultúrpolitikát tárgyilagosan bírálni csak akkor lehet, ha annak a kultúrpolitikának egészben megvan a maga koncepeliója

; Mintlhiogy azomlhan én itt az általános kultúrpolitikai vonalvezetésben az egységes koncepciót nem látóim és az eddigiek alapján is — mondjuk! így — sokkal dinamikusabb eljárást, sokkal dinamiikiusabb cselekedeteket várnék, kullöinlösen az égető kérdésekben, a magam részéről a költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a ssélsőbalolda'jcm. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: A házszabályok 148. §-a (2) bekezdésé értelmében a vitát bezárom. \ vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk! Tavs jobbfelŐL) Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy évvel ezelőtt mondott költségvetési beszédemben rámutattam arra, hogy az 1943. évi költségvetés nem parádés költségvetés. hanem alkalmazkodik a háborús idők realitásához. Az azóta eltelt újabb háborús esztendő s a háborús viszonyok természetesen fokozott mértékben rányomják bélyegüket a most tárgyalás alatt álló költségvetésre is. Nem kétséges, hogy a közvetlen honvédelmi feladatok elsősorban veszik igénybe az ország pénzügyi erejét és azonkívül most kell gondoskodnunk költségvetésileg a nyáron már végrehajtott általános iiletményemelés költségeiről is. Ez különösen súlyos terhet, 76 millió pengő többletet jelent tárcámnál, amelynél — ~" iigazságügyminísztériumot leszámítva — az összes tárcák között legnagyobb százalékban szerepelnek a személyi kiadások. A dologi természetű kiadásoknál a legnagyobb takarékosság mellett is számolni kellett az árviszonyok alakulásával. Ez kereken tízmillió pengő többletet tesz szükségessé. (Egy hang a szélsőba^oldalon; Nem sok!) Ekképetn a személyi és dologi kiadások együttesen 86 millió pengő szükségszerű többletet jelentenek, tehát az oroszlánrészét annate a nem egészen 96*5 millió pengőnek, amennyivel tárcám 1944. évi előirányzata több az 1943. évi előirányzatnál. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között a tárca különleges feladatai és problémái csak szerény mértékben juthatnak érvényre és be kell érnem a megkezdett Programm lassúbb továbbfejlesztésével, egyes részletkérdések megoldásával. Erre a célra szolgál a tárca költségvetésében az említett 86 millió pengő szükségszerű többleten felül mutatkozó kereken 10-5 millió pengő többlet. Ez az összeg, figyelemmel az átmeneti kiadásoknál jelentkező 4 millió pengő csökkenésre, aminek okára majd később leszek bátor rátérni, valójában 14:5 millió pengőt jelent és ez beszédes bizonyítéka annak a szívós s nem lankadó munkának, amelyet a kormány-