Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1943 november 17-én, szerdán. 37» • alatt, mint az alsó iskoláknál. Már pedig, hogy a fejlődésinek óriási követelményei viatnrn.ak jövőnket illetőleg', ebheni — azt hiszeni — kételyeink egyáltalán: nincsenek. Az akadémiák múltjai egy ebként is megszívlelendő példái. Plató valamikor arna számított, hogy a szirakuziai zsarnokok az ő gondolatait, az ő eszmievilágát meg fogják valósítani. Eltávolodott tehát a tömegektől, elment a^ hatalmasokhoz, mert hiszem azoknak a kezében látta az ei-zközt, amely képes megvalósítaini az ő gondolatait, a szellemi embert. Ennek lett az-, után ta következménye az, hogy aimikor Plató a maga íbölcseségével és politikai gondolataival kellemetlenné vált a hatalom urai számára, akkor iaia aeginai rabszolgavásáron eladták. Abbam az időben ez még kultúrmegoldás volt. (Derültség.) Amikor azutáni kiszabadult és levonta a hatalom urait illető tévedésének szellemi következményeit, de mégis ragaszkodott ai maga fanatizmusával a. jövő fejlődéséhez,' akikor alakította meg az athéni Akadeimos-' megyédben az első hatalmas iskolát, amely sok évezredes példája minden főiskolának, minden) akadómiáníak. Annyi évezred után a ma meglévő főiskolák is bizonyos következtetéseket vonhatnánisk le a maguk szellemét illetőleg szellemi atyjuk példájából. (Ügy van! Ügy v l :m! a széh'őbalold&'on.) T. Ház! Pártunk nevében Mester Miklós t. képviselőtársam azokban a kérdésiekben, amelyeket mi fontosaknak tartottunk, elmondta már véleményét, én ezekké! a kérdéseikkel, a népoktatás, a középiskolai .okitatás; a diáknyqmor, fa továbbképzés és az egyetemi oktatás kérdésével már neimi foglalkozóin, hainem ai rendelkezésemre álló nagyom rövid időt csak egyetlenegy alapvető kérdés bizonyos mértékű megvilágítására óhajtom szentelni. Magyarország tiszti cím tárának 451—600 oL dalai között, az összes minisztériumok között • vezető 149 oldalon terül el a m), kir. vallás, és közoktatásügyi minisztérium óriási birodalma. Ez a birodalom megosztódik főcsoportokra, csoportokra, ügyosztályokra, tanácsokra és, különlböző bizottságokra, szaporodik külső hatóságokkal, amilyenek a Nemzeti Múzeum, az egyházi hatóságok és intézmények, kirendeltségek, intézetek sokasága tartozik ide. .Természetesen az összes egyetemek és főiskolák, középiskolák és elemi iskolák is. A minisztérium tehát bizonyos csoportbeosztásokban működik. Vian általános igazgatási, magasmüvelődési, neveléséig oktatásügyi, jogi és alapítványi, honvédelmi, nevelési és testnevelési főcsoport s ezek a főeisiopoTtok azután — beosztásúik szerint — oszlás útján szaporodnak alfajokra (Derültség.) különböző jelzésekkel, amilyenek például az »A-csoport«, »B-csoport«, vagy római I„ II., V., VI., törve arabs; 1., 2., 5., 7. számokkal. A főcsoportokban vannak csoportok, a csoportokban pedig vannak ügyosztályok, például IV/2., VI/3. Az ügyosztályoknak pedig természetesen ügykörük van 1 s az ügykörökön; belül ezeknek a munkáknak elvégzésére vannak osztályvezetők, előadók, beosztottak, iroda tisztek és irodasiegédtistate'k. (Egy hang jobbfélők Satöbbi! — Derültség.) Ez az egész hatalmas 1 nagy beosztottság táblázatokra "kerül, fotáblázatokra és részlettáblázatokra, amelyeken azutáni a kulturális dolgokba n ugyes-'bajps ember ott a minisztériumban 1 e'ligazodhatik. (Piükovich Jóajsef: Ha tud! — Derüilllség.) Időnként, amikor a kultuszminisztériumban-elkezd dúlni'a beír ©form, ezeket a fő- és alcsoportokat, továbbá az arab és< római jelzésű osztályokat a mindenkori miniszter átrendezi és meglepő új szempontok szerint természetesen újra csoportosítja. Ilyenkor rendesen új fő- étSf alcsoportok keletkeznek és természetesen készül erről új táblázat is, imponáló méretekben, hirdetni a haladást és a kultúra újabb térfoglalását. Két évtized óta figyelem ezeket az új beosztásokat, mert hiszen kikönyörögtem egy kedves; barátomtól, hogy mint nyugellátás ois magyar nevelőt, engem minden ilyen megrendítő átcsoportosítási haladásról idejében értesítsen (Derültség bcúlf&'ől.) és megállapíthatom, igazán elfogulatlanul, hogy az ügyosztály átszervezések nem a fejlődós, hanem a körbeforgás andalító képletét mutatják. (Krancz Rajmund: Nagyon érdekes!) Ez a negatív eredmény természetes és logikus jelenség. A trianoni Magyarországom az, adminisztráció, tudományának kétségtelenül gróf Klebelsberg Künó volt a legnagyobb mestere s az, ő szellemi hagyatéka a kultuszminisztérium adminisztratív szervezetében még ma is helyes alapja a munkateljesítmények megosztásának és összefogásának is. A kisebb-nagyobb pepecselő művelet a klebelsbergi adminisztráció keretein, lehet jó vagy lehet rossz, lehet szükséges vagy leihet szükségtelen, de mindkét esetiben lényegtelen s kórokozója leginkább személyi kérdés vagy jobb esetben: hirtelenül támadt új szükséglet különösen a háborús világban. Ezzel a megállapítással érek el a dolgok lényegéhez, amiről beszélni óhaj tok amikor levonom azt a végkövetkeztetést, hogy a kultuszminisztérium, ; mint az állam egyik" hatalmas munkagépezete, rendkívül túlnyomó mértékben és szükségképpen adminisztratív képződmény és intézmény. Azt adminisztrálja a magyar kultúrában, ami van és ami a hatáskörébe ügyoisztályszerűen, beletartozik- Ha jó anyagot adminisztrálhat a minisztérium, akkor jó az adminisztráció, de ha elapadóban van bármilyen ok miatt a kultúra, ha az ál talán os közviisizonyok kultűrelienesek. akkor szükségképpen romlik az adminisztráció s á figyelem fokozott mértékben fordul a kulturális életnek nagy központi adminisztratív szerve felé és aizt okolják helytelenül a nyilvánvaló hanyatlásért. A kultuszminisztérium tehát nagyjában-egészében rengeteg illetéktelén dicséretben és illetéktellen gáncsban is részesül azért, mert feladatát és a hatáskörét éltúlzottan ítélik meg, amiben természetesen a kultuszminiszter uraknak is meglehetősen nagy szerepük volt a múltban. Itt a t- Házban is a költségvetés tárgyaíása során erősen megmutatkozik szintén ez a kulturális balhiedelem, a jövőre vonatkozó rengeteg kívánalom, amelyet minden oldalról pártkülöníbség nélkül, képviselőtársaim hangoztattak, ami nincs még benne a magyar kultúrpolitikában és ugyanakkor balhied elmet jelent'az az általánosságban dicsőítő' sok igen erőteljes üdvlövés, amely az ellenzéki bírálatok mellett ennek a költségvetésnek > letárgyalását., mondjuk, kissé kellemesebbé teszi. A z adott és a meglevő költségvetésben elibénk tárt m. kir- vallás- és közoktatásügyi minisztérium, mint meghatározott, erősen körülhatárolt munkafeladatokat ellátó szervezet jelem tkezik; sem dicséret, sem -gáncs nem illeti
