Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
368 Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1943 november 17-én, szerdán. magyar géniusz megtermékenyül ezektől a kultúrhatásoktól s á maga őserejével úgyis magyar életté és értékké formálja át azokat, de a kultúrának a lényege, az ereje, a gerince, a veleje, a vére, a lelke, a szelleme kell, hogy magyar legyen. És a magyar nemzeti gondolat egy nagy kötelesség és parancs, pedagógiai kötelesség és parancs. Minden nevelésnek — történjék az akár az iskolában, az elemitől egészen az egyetemig, vagy az iskolán kívül — legmagasabb célja és iránya: a magyarságtudatot és a magyarságérzést, az egészséges, a józan, a reális, a helyes magyarságtudatot és magyarságérzést kimélyíteni, megerősíteni és kinevelni. A helyes és egészséges magyarságtudat viszont annyit jelent, hogy a magyar nemzet nem biológiai fogalom, hanem erkölcsi és történelmi fogalom. A fajoknak, tehát a formába kívánkozó nyers emberanyagnak nemzetté tömörülése lélek nélkül lehetetlen, A közös leszármazás, a kultúra, a nyelv, a földrajzi adottságok mind szükségesek, de nem ezek a legelsősorban fontosak. Döntő a lélek, a léleknek a munkája, az az elhatározás, az az akarat, hogy össze akarunk tömörülni és acélosodni egy nemzetté, az az elhatározás, hogy össze akarunk olvadni ennek a nemzetnek a géniuszával' és lelkével. Ezek mind akarati tények és az akarat a léleknek a királyi kér>essége. tehát a nemzet alakulásának legdöntőbb tényezője az emberi lélek. Nagy nemzetek, 80—100 milliós fajilag meglehetősen homogén nemzetek, megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy biológiai alapra helyezkedjenek, minálunk azonban a biológiai alapra való helyezkedés tulajdonképpen a birodalmi gondolatnak likvidálását és az ezeréves Magyarországnak szétbontását jelentené. Az egészséges és józan magyarságtudat annyit jelent hogy ismernünk kell történelmünk erőit, irányát, szellemét, lelkét, célját« ismernünk kell saját hivatásunkat hogy miért állított ide minket az isteni Gondviselés, micsodái feladattal bízott még minket és hogyan teljesítettük, ezer éven ke'r észtül ezt a tö ténelmi feladatot. Ez a, mi létjogosultságunk erősségei, alapja és feltétele, mert addig maradunk itt, amíg tényezők, értékeik és erők vagyunk a történelem számára és megszűnnék ennek a nemzetnek a létjogosultsága, mihelyt letérnei történelmi hivatásának, szerepének éri f el a da tá nak útj ár ól. Bbfoctn az egészséges magyarságtudatban nem lelhet gőg, mert a gőg a lelki silányságnak és a gyengeségnek a jele; de nem lehet benne az ala csőn yah brendűség érzése sem- Széehejnyl mondotta, hogy nem vagyunk egyetlenegy nemzetnél sem hátrább valók. Mi most a nagy birodalmiaknak, tömegeknek és számoknak bűvöletében élünk, pedig nem az álla- nítja meg egy nemzet értékét. Paul Claudel, a kitűnő francia diplomata és költő mondotta ec-yszer- hogy: ismételten ballom azt a megállapítást a magyarsággal kapcsolatban, hogy kis nemzet és 1 mindenkor megütközöm ezen. mert nem lehet kis nemzet az, amely ezer esztendőn keresztül a keresztény kulin-a védelmezője és bástyája volt. (TJny van! Űffy vaftí) A nenizetek hierarchiájában a sorrendet nem a kvantitás állapítja meg, hanem a kvalitás, az állapítja meg, hogy milyen annak a nemzetnek a lelke, a szelleme, •% hivatástudata, a hivat ásérzete-, a hivatásvállalása, hogy menynyi lelket, mennyi lendületet, mennyi lelkesedóst, mennyi erőt. mennyi bátorságot, mennyi áldozatosságot tud belevinni az o hivatásának telj esi tésébe. így lesz a kis népből nagy nemzet. És a magyar ezer éven keresztül a szabadság eszméjének volt az ő're. hirdetője és hordozója- A magyar ezer esztendőn keresztül mártíromságig menő odaadással és áldozatkészséggel állta itt a vártát, A magyar esztendőn keresztül járta az igazság útját és semmiféle szenvedés nem térítette le elrről az útról. Alkotott itt ezen a területen egy jogi remekmüvet. egy olyan konstrukciót, amely e terület etnográfiailag változtatás népének egyetlen helyes konstrukciója, amely biztosítja euaek a területnek békés fejlődését, nyugalmát és rendjét s ezen keresztül pedig Európa békéjét é» rendjét is. Tehát a magyar nemzet nem kis nemzet, hanem nagy nemzet, a m,aigyar nemzet éppen ezért elpusztíthatatlan és megölhetetlen. (Élénk heyeslêg és ta*ps.) Es tud nunk kell ,azt. — és ez is hozzátartozik a helyes magyarságtudathoz — hogy egyedül vagyunk, hangsúlyozom, egyedül vagyunk, tehát a mi feladatunkat magunknak kell megoldanunk. Cavour mondotta: rUnghería faira da se. Ma gyarország önmagát teremti újra*. Ez annyit jelent, hogy bennünk van a lezuhanás infernális eireje- de bennünk van a felemelkedésnek: é«_ a feltámadásnak az ereje is és ez köte'lez minket a múlttal és a jövővel szemben egyaránt. Ezek volnának elvi megállapításaim s boldogan és örömmel; állapítom meg ezzel kapcsolatban, hogy ;a miniszter űr szintén ezen a vonalon áll. Most méltóztassanak - megengedni, hogy egy-két részletkérdéssel foglalíkiozhassam (Halljuk! Halljuk!) és ezekre fellhivhassatm a miniszter úr jótékony és malgas figyelmét. Legelőször is a felekezeti iskolák fenntartásának kérdésével, a, felekezeti iskolák fenntartása biztosításának kérdésével kell foglalkoznom. Az alapgondolati az, hogy ezekre a felekezeti iskolákra, fel tlétlemiül szükség van:, (Helyeslés-) mert a keresztény és nemzeti gondolatnak mindenkor, de egészen, különösen politikai változások idején (Élénk helyeslés. — R. Voziáry Aladár: Mindenütt!) ezek a legszilárdabb bástyái. (Úgy van! Ügy van!) Ez a miniszter úr álláspontja és felfogása is, hiszem tavaly, amikor ezt a kérdést, felszínre hoztam, velem szemben mintegy megvédte: a felekezeti oktatás jogosultságát; nem gondolom, hogy azt hitte ai miniszter úr, hogy ém nem vagyok a felekezeti oktatás hívei Ezt ai kérdést, amelyet most érintek, 1935 óta állandóan felszínen tartom és megígérhetem, hoigy makacsul, csökönyösen és konokul fogok foglalkozni ezzel a kérdéssel addig, amíg módomban lesz» amíg ez a kérdés meg niem oldódik. Ha igaz az, hogy szükség van a felekezeti iskolákra, egészen különösen a népiskolákra, akkor lehetővé kell tenni a. felekezeti is^ kiolák fenntartását, márpedig ez hovatovább teli jes en lehetetlenné válik: olyan óriási megterhelést jelent a,z egyes iskolákat fenntartó felekezeti közületekre, hoi^y azt sokáig, azt hiszem,, nem fogják bírni. Szükséges a népiskolai terhek arányosítása és szükséges annak az elvnek keresztülvitelé, hogy ennek aiz országnak minden egyes adóalanya egyenlő mértékben viselje a felekezeti iskolák fnntartásána'k terheit is(Eitner Ákos: Igaz!) Annak az egyházközségtírek tagjai, ahol felekezeti iskolát iártanak