Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

22 Àz országgyűlés képviselőházának 327. törvényhatósági városok. Sztaimosújvár szabad ­királyi város, valamint Máramaa'ossziget me­gyei város részére adott a pénzügyminiszter úr az 1942. év folyamán ilyen rendkívüli házadó­mentességeket, azonkívül Sopron és Munkács városoknak a már előzően megadott rendkívüli házadómentességet bizonyos vonatkozásokban kiterjesztette. T. Ház! A jelentéshez, mint mellékletek csa­toltatnak azok aiZ átiratok,, \armelyeket a minisz­ter úr az imént megnevezett városok első tiszt­viselőihez intézett, s amelyekben pontosan kö­rül vannak írva- az adókedvezmény mértéke és kikötései. Tekintettel arra, hogy ezek a rendkí­vüli házadómentességek az általam hivatkozott törvény rendelkezései értelmében és a közér­dekű szempontok teljes figyelembevételével adattak meg éis< hogy a jelentést a képviselőház pénzügyi bizottsága isi egyhangúlag elfogadta, kérem a t. Házat, hogy azt ugyancsak egyhan­gúlag elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb­felől.) r Elnök: Kivan valaki a jelentéshez hozzá­szólni 1 ? Haala Róbert jegyző: Zimmer Ferenci (Rajniss Ferenc: Szóval nem egyhangú ai do­log! Kár! — Derültség ia szélsőbalbdélon.) Elnök: Zimmer Ferenc képviselő urat illeti a S2Ó. Zimmer Ferenc: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A rendkívüli házadómentességről szóló jelentés egy igen érdekes kérdést vet fel, a lakásszükséglet ki­elégítésének kérdését, amihez szorosan kap­csolódik az építőipar foglalkoztatásának kér­dése. Nem lesz felesleges tehát, ha rámutatunk ennek a kérdésnek azokra a vonatkozásaira, amelyeken) a kormánynak és a törvényhozás­nak egyaránt gondolkoznia kell, ha ennek . a nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi problémának helyes megoldását el akarja érni. Vannak ennek a kérdésnek egészen aktuális és vannak távolabbi vonatkozásai. Bővebb fejte­getések helyett egyszerűen!, vezér szósz erűen: ragadom ki afc egyes témákat abban a remény­ben, hogy módja lesz a magyar törvényhozás­nak ezt a kérdést olyan keretekben tarerai­hatni* amely kereteket e kérdéskamplexus fontossága megérdemel. T. Ház! Köztudomású, hogy Budapesten és a vidéki városokban is a lakáshiány a legko­molyabb méreteket ölti. A rendkívüli háborús viszonyok között a kormánynak megvaninak az eszköizei, hogy a lakásínség enyhítésére megfelelő intézkedéseket . tegyen 1 . Tesa ü& a kormány ilyeneket, de szerény megállapítá­som szerint nem eleget. A városok túlzsúfolt­ságának megakadályozására erélyesebb eszkö­zökkel kellene belenyúlni ebbe a kérdésbe. Nemcsak meg kell akadályozni az olyan ele­meknek a városokba való tódulását. amelyekre ott a köz szempontjából semmi slzükség nincs, hanem ezen túlmenően is elő lehetne mozdí­tani az ilyen elemeknek a túlzsúfolt városok­ból való kitelepítését. Tessék roéldául átvizs­gálni a főváros lakosainak foglalkozását abból a szempontból, hogy szükség van-e rájuk. Akik ráérnek délelőttönként a kávéházakban vagy azok terraszain órákig üldögélni, azokra sze­rény nézetem szerint Budapesten szükség nincs. (Rajniss Ferenc: Azokra a képviselő urakra sincs semmi szükség, akiket hat hó­napig nem hívnak össeae! Világos! — Derült­ség!) Jónéhány zsidót antiszemita szempon­tokra való tekintet nélkül nyugodtan ki lel­hetnie telepíteni. (Ügy van a szélsöbaloldalon.) ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. T. Ház! Budapesten még mindig épülnek házak, amelyek a spekulációs tőke céljait szol­gálják. (Nagy László: Ez a legnagyobb baj!) Ezekből a padsorokból alkalmunk volt rá­mutatni, hogy a bérek szabadjára való enge­dése nemcsak a péntztőke állagának konzervá­lását, hanem olyan kamatozást is eredményez, amely semmiképpen sem indokolt. (Úgy van] a szélsőbaloldalon.) Az építőanyagokkal való gazdálkodás szempontjai sem indokolják eze­ket a házépítéseket (Nagy László: Pénzrontást jelentenek! — Szőllősi Jenő: Nyolcetzer pengős lakbérek kislakásoknál!) Tisztában kell len­nünk avval, hogy amit elő tudunk teremteni, az elsősorban a honvédelem, másodsorban a légoltalom céljait kell. hogy szolgálja és har­madsorban tartalékolni kell arra az esetre, ha légitámadások folytán tatarozások válnának szükségessé. A tatarozások útján aránylag ke­vés anyag felhasználásával ismét lakhatóvá lehet tenni a kevésbbé sérült épületeket és itt főleg az üveg- és tetőfedő anyagokra gondolok. Első szempontnak látom és ítélem tehát alz, építőanyagok legpontosabb számbavételét, leg­takarékosabb és leghatékonyabb felhasználá­sát. A házadómentesség kérdését a jövőben szintén csak ennek a domináló szempontnak a figyelembevételével szabad eldönteni. Ugyan­így kapcsolni kell a házadómentesség kérdését a már említett lakbérellenőrzés szempontjá­val. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A hálzadó­mentesség ugyanis nem szolgálhat eszközül arra, hogy egyesek teljesen indokolatlan lak­bérprofithoz juthassanak. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon,.) Egy távolabbi szempont az átmenetgazdál­kodáe. Egyetértünk azzal a méghatarozás sal es megállapít ássál, hogy a háboirúutáni idők­ben a foglalkoztatás biztosítása szempontjából az építkezési ipar »lesz az egyik döntő tényező. Erre is készen kell lenniök a terveknek, hogy egy országos szempontból átgondolt és össze­függő építkezési. politika azonnal foganatba vehető legyen. A munkaerők, számbavétellé, _ a tervek végrehajtásaihoz szükségjeeí mérnökök megfelelő kiképzése olyan szempontok, ame­lyeket csak röviden említek. A legfontosabb aizonban: tisztába jönni azzal, hogy minő Iké­• pet akarunk adni a jövendő Magyarország ter lepülési viszonyainak; mely vidéken, mely vá­rosokban akarunk fejleszteni és hogyan, akar­juk általában megteremteni a város és a falu települési feltételeinek egymáshoz való. viszo­nyát. Ugyancsak mindent el ikell követni a de­centralizáció érdekében. Mindent meg kell tenni, hogy a falu fejlesztésével, kultúrájának emeiésével, lakásviszonyainak rendezésévei a falu inépét a városba özönléstől visszatartsuk, illetőleg a faluba visszatereljük. Az ipar de­centralizálása, az ehhez szükséges energiák feü­iesztése, az úthálózat, a közlekedési eszközök kifejlesztése szintén szerves részei ennek az elgondolásnak. Adókedvezmények nem : lehet­nek a városok privilégiumai. A falunaik is mieg kell adni az adó- és egyéb kedvezményeiket. természetesen a népegészségügyi szempontok f igj elembe vételé vei. Ami a városok fejlesztését illeti, különös gondot kell fordítani a városok képénelki eszté­tikai kialakítására. (Helyeslés a szélsöbalolda­lon.) Lehetetlen állapot, hogy egyimiás mellett a légelîentétesebb stílusú épületeket emeljék (Nagy László: A szabadságtéren a P. K-épü­let! A Közmunkatanács!) és azok rontsák a városok és a főváros képét. (Mester Miklós: A Madách sugárút! — Mozgás a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom