Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Àz országgyűlés képviselőházának 337. 1 izmus pusztítása. Hiszen azelőtt is ivott a. magyar, szó se róla, de na megneßtülk a nem,zetíközi statisztikát, akkor bizonyos megnyugvással állapíthattuk meg, hogy a magyiair nép talán az európai népek közül egyike volt, a legjózamabbuak. Különösen a pálinkaivás rendkívüli módon csokiként Magyarországon a háborút megelőző esztendőkben, úgyhogy a gyobbarányú excesseusolk alkoiholmérgezés következtében Magyarországom] nemigen voltak tapasztal hatók. Most azonban úgy látjuk, hogy bizony ezek az excesszusok niaigyon erősen szaporodnak, az iszákosság nagymértékben terjed. Az idő rövidsége miatt nem kívánok ennek a kérdésnek orvosi részével foglalkiozni, csak a belügymínisziter úr szíves figyelmét hívom fel arra, hogy vannak közigazgatási eszközök is, amelyekkel aiz, iszák osság terjedése ellen igen erélyesen fel lehet venni a harcot. Az első ilyen intézkedés, amelyet már a pénzügyminiszter úrnak is figyelmébe ajánlottam, a bűzborok forgatûimbahozatalanaki szigorú eltiltásia. Van egy miniszíteri rendeletünk, ezi a m. kir. földmfívelésügyi miniszter rendelete az 1936:V. te. 24. §-a értelmében, amely a közvetlenül, direkttermő szőlőkből sízűrt borkészleteik zár alá vételéről szól. Ebben fliz álL hogy a dkiekttermíő' szőlőből származó borokat forgalombabozmi nem szabad, haaiem azokat csak házi használatra! sza-* bad használni, a felesleges részt pedig fel kell ajánlani a szeszegyedáruságnak Ezit nagyon szépen megírták, de senki nem ellenőrzi azt, hogy nem hozzák-e forgalombal ezeket a borokat. Én, aki ezzel ai kérdéssel foglalkoztam, időt szántam rá, bejártam a bányatelepekéit, tégla gyárakat, mészégető telepeket, vasgyári telepeket, szomorú szívvel tapasztaltam, hogy aziokr nak a boroknak, amelyeiket ott kimérnek, háromnegyed része direkttermő szőlőből készült borokkal van. keverve; ha nem éppen kjözvetlen, direkttermlő szőlőből készült borokat árulnak. Már pedig nem mindegy az, hogy az ember mitől csíp be. Nem, illik egyáltalán becsípni és nem egészséges dolog, de aki ilyen bűzbortól becsíp, az három napig beteg utána,, ai látási képessége csökken; (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Meg is butul!) Természetesen, a; délsomogyi ember, aki ezt megszokta; fel sem veszi, de aki nem szokta meg és hirtelen fogja el a szomjúság, iszik: ebből a

1 borból, az bizony súlyos károsodást szenved. Itt szerintem legelső, teendő az volna, akár rendőri, akár pénzügyi közbevetéssel, szigorúan ellenőriztetni azt, hogy ilyen borok ne kerüljenek forgalomba. A másik dolog leinne. aimire miár ia bizottságban felhívtam az igen t. belügyminiszter úr figyelmét, az, hogy ellenőrizni kellene a zugkocsmákat. Az igen t. miniszter úrnak talán módjában lesz majd a minisztertanácsban ezzel a kérdéssel foglalkozni. Szíveskedjék a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani: ne adjunk ki 500 lélekre italmérési engedélyt, (Helyeslés a balközépenj elég, ha ezer lélekire adnak ki italmérési engedélyt. Semmi szükség sincs arra, hogy 500 lélekre adjanak ki italmérési engedélyt. Ezer léLekre is teljesen elegendő. Ezzel kapcsolatban kérnem kell asz igen t. belügyminiszter urat, hogy különösen a kültelki zugkocsmákat ellenőriztesse. Túl sok van belőlük, túl szennyesek, túl büdösek és túl sokat csábítanak az ivásra. Ma ugyanis r vidéken is tapasztalható, hogy .nemcsak ai dizőzök men;n.ek

t a vidékre és minden lebujban dizőzt hirdetnek, hanem miár a konzumnők is bevonultak a venKÉPVISELÖHAZI NAPLö XVII. lése 1943 november 16-án, kedden. 307 déglőkbe és ott csábítják a fáradtságát elűzini akaró munkást a további ivásras. Kérem tehát az igen t. belügyminiszter urait, általában ne tűrje a női kiszolgálást, de főképp kemény kézzel üldözze a konzumnőknek a vendéglőkben való alkalmazását Igeni t- Képviselőhiáz! Ha a társadalom- és a kormány összefog- ebben a kérdésiben, amelynél szerintem fontosabb kérdés ma nincs, ha a népbetegségek ellemi küzdelemben összefog a magyar társadalom és ha a magyar kormány meigtes'zi kötelességét a népbetegségek elleni küzdelemben, amelyet megindított és amely eddig már szép eredményeket mutat, de amely küzdelemnek erős fokozásai szükséges, akkor nyugodtan nézhetünk a háború befejezése elé, mert akkor magymértékibemi csökenni fog aiz a szörnyűséges fertőzés, amelytől én és akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, félünk. Én azonban úgy látotm, hogy a belügyminiszter úr minden, igyekezete ellenére — részbeni ai kormány többi tagjainak meg nem értése, részben fukarsága, miatt — ebben a kérdésben eredményes munkát kifejteni nem tud és ezért sajnálatomra, a költségvetést nemi fogadhatom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök; A vezérszónokok, közül szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Nyilasi Ferenc! Elnök: Nyilas Ferenc képviselő urat illeti a \ szó. Nyilas Ferene: T. Képviselőház,! Az idő rövidsége miatt a belügyi igazgatásinak csupán egypár legjelentősebb kérdésével kívánok fogllailkoizni, ezejk közül is csak a vármegyei és a; községi közigazgatás hatáskörébe eső kérdésekről, mivel magam is ezen a munkaterületen dolgoztaim! közel harminc esztendőn keresztül. Személyesen láttam, személyesem tapasztaltam dolgokat s mivel a gyakorlati közigazgatás területéní működtem, így nem elméleti, hanem, gyakorlati síkon aklarok idevetíteni néhány olyan fontos kérdést, amelyekben talán a mai rendkívüli háborús viszonyolk adottságainak! figyelembe vételé vél is lehet a köz érdekében vallaimit elérni és javítani. Megnyugvással állapítottuk meg a költségvetés bizottsági tárgyalása, során, hogy a belügyminiszter úr, akli olyan alapos és kiváló ismerője azoknak a tennivalóknak; amelyek a tárcája, különböző munkaterületein jelemtkezneik, nem zárkózott el és 'biztosan tudom, hogy nem fog elzárkózni a jövőben sem annak lehetősége elől, hogy ahol valamit tenni kell, ahol segíthet a mutatkoizó hiányokon és bajokon; ott azt araonnal és gyors intézkedéssel meg is fogja tenni. i T. Ház! Alig egy esztendeje annak, hogy a. belügyminiszter úr egy törvényjavaslattal jött a képviselőház elé, amely a közigazgatásnak csupán egy kicsiny, de nagyon fontos részét érintette: az önkormányzati tisztviselők szolgálaiti viszonyát, mégpedig olyképp, hogy az addig érvényben volt választási rendszer helyébe a kinevezési rendszert állította be addig, amíg a nagy átfogó közigazgatási reformjavaslat az országgyűlés szín© elé fog kerülni. Az azóta eltelt egy esztendő, legalább is a,z én megítélésem saerint, mindenben igazolta a belügyminiszter úr döntésének helyességét. Ennek a törvénynek alapján m önkormányzatok tisztviselőit módjában lesz a belügyminiszter úrnak még jobban és alaposabban megismerni, kinevezési esi áthelyezési jogánál fogva pedig 45