Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Az országgyűlés képviselőházának 337. • hányat államfői kegyelemmel jegyzői oklievél nélkül is községi jegyzővé neveztek ki. Ezt az intézkedést ugyan az okleveles jegyzői klar nem fogadta valami túlságos lelkesedéssel, mégis úgy vélem, hogy a létszámhiány csökkentésére jó volt ez az, intézkedés és meggyőződésem sze­rint a miagy gyakorlattal rendelkező községi kezelő tisztviselők a jegyzői szollgiálattoatn is helyt foignak állni. Egyébként a képesítés el­engedése, úgy ' tndom, csak 1 kivétel volt és semmi esetre^ sem lesz állandó gyakorlat. A gazdasági helyzetben történt változás az önkormányzati pótadóterhjeikaél is erősen érez­teti hatását. Míg 1942Jbeni az átlagos községi pótadó 140—150 százalék körül mozgott, addig 1943-ban az átlag már 180 százalékra emelke­dett. Minthogy pedig az áraikban' n folyó év második felében, még nagyobb eltolódások ke­letkeztek s m tisztviselői illetmények jelentős mértékben emelkedtek, jpjgg'al lehet laittól tar­tani, hogy az önkormányzatok ]944. évi költ­ségvetéseit igten lényeges pótadóemelésekkel lehet majd csak összeállítani. Ezzel ellentétben azonban az önkormányzati háztartások egyen­súlyának' biztosításai tárgyábani ez év második felében megjelent egv kitűnő rendelet, amelv lehetővé tesizi a pótadóemelés előkerülését, E rendelet ugyanis a községi közművek szolgál­ta tusainak megfelelő emelése, de még inkább új bevételi források biztosítása révén az ön­kormányzatokat jelentős új jövedelmekhez jut­tatta- A bevételek egy részét a 'belügyi tárea> a községek segélyezési 'alapjának javára vette igénybe és ezzel eme fontom kiegyenlítő szere­pet betöltő alap bevételeit olv mértékben emelte, h©gv az alap a® állami hozzájárulás két­milliós csökkentése mellett is 1944-heni az eddigi 20 milliós kerettel szemben 42 milliót fordíthat arra a tevékenységre, amely a pótadóterheki arányosítása hlain jelentkezik). Igaz, hogy ezek az ói bevételi források — borfogyasztási adó emelése, a kisközségekben behozott iugatlan­vagvon átruházási illeték és miaírhalevélkezelési kii! ön díjai'­1 — terhet is íelem'tflnéfe a közönség számára,, (Palló Imre,: Idő! Mi is szeretnénk, beszarni! — Mozpás a szélsőbaíotdaon) Elnök: Ne méltóztassék zavarni az előadó ura'" TWnnvadi-Fiizás ^«dre előadó* To-en t ké-n­viselőtárs'a:m ! . ép mind* g meghallg^tta m önt, leérve* 1 : szíve« 1 egy kis türelemmé 1 hallgatni en­pípTO". TV«gy '•ToMgokat nem l*»ho+ \ t p.M pen*p alatt «^íri+ptzui. (IJpfyest^Ps é° *pM*fi?taftf*H ínbbféjől: TfnMíiuk a\z MoQtätM! — Baky László: Mi is kor­íátPZVR vagyunk 1 !) Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogv egyrészt ezek az új ter­hek' bizonyos mértékben konjunkturális jöve­delmeket sújtanak, másrészt pedig a belőlük befolyó jövedelmek a pótad'óterhefk 1 csökkenté­sét is jelentük, mind maisaikban a községi költségvetéseikben, mind a költség vetési egyen­súly biztosítására szolgáló államsegély vona­lán 1 . A községekben befolyó többletbevételek! ezek szerint teljes egészükben a községek kö­zönségének rendelkezésére fognak állani­örömmel állapítom meg, hogy az önkor­mányzati alkalmazottak egy részének gyermek­nevelési gondjain! igyekezett a belügyi kor­mányzat könnyíteni az anyakönyvi díjak, egy részének a városi és községi tisztviselők részére történt átengedésével. Sokkal nehezebb ennek a kérdésnek megoldása vármegyei vonalon, úgy tudtm azonban, hogy már ebben a tekintetben js eredménnyel kecsegtet© tárgyalások^ folynak., ülése 1943 november 16-án, kedden. 287 T Ház! Az elmondottakban érintettem a belügyi közigazgatás font o sa bb témaköreit. Az előadottakból, azt hiszem, kitűnik az, hogy közr igazgatásunk főbb vonatkozásaiban helyt fog állni as 1944. év megpróbáltatásaiban is. A belügyi tárca költségvetésének második' részét, a szoros értelemben vett állami belügyi politikát két részben teszem vizsgálat tárgyává. Az első részben az egymástól 1 el nem választ­ható fontosabb közegészségügyi és társadalom­politikai Összefüggésekről és ezek között első­sorban közegészségügyünkről kell beszélnem. Magyarország közegészségügye rendkívül maga« nívón áll, annak ellenére, hogy a leg­utóbbi négy év fejlődésének kibontakozását mind.nagyobb mértékben hátráltatják azok a tényezők, amelyeknek kiküszöbölése a háborús helyzet miatt nem lehetséges. Mindenekelőtt, meg kell említenem, hogy közegé szségügvi közigazgatásunk egységesítése a városi, községi és körorvosok államosításával a folyó évi január 1-ével befejezést nyert. En­nek az eljárásnak gyakorlati eredményei csak azért nem bontakozhatnak ki teljes mértékben, mert egyrészt az egyre komolyodó orvoshiány erős akadályt jelent, másrészt pedig orvosi lakások építése falvakban az anyaghiány miatt nem volt kívánatos mértékben keresztülvihető. Sainos. ezen a téren a következő' költségvetési évben sein számíthatunk a helyzet javulására, sőt mint ezt a költségvetésből meerálapíthat­juk, az egyre növekvő anyaghiány újabb nehéz­iSpVék&t fog okozni. Az említett törvény végre­haitásaként a preventív közegészségügyi szol­gálat mégis nagy feüődést mutat azzal ai tény­nyel, hogy általa 2500 orvos került az egységes, a réginél <dőr.yösebb állami státusba. Az or vok­soknak állami szolgálatba» való átvételével meg lehetett oldani néhány olyan kérdé«t. a «zelelc­ciónak. az eredményes munka jutalmazásának' kérdését többek között, amelyek megoldása «d­dig önkormányzati alapon teljesen lehetetlen volt. Az 1943. év folyamán, mint a preventív közegészségügyi egyik új tényezője az egész­ségvédő intézmény is megkezdte működését. Egészségvédő járőrök alakultak a visszatért területeken, aho'i különleges, fertőző betegsé­gek fordultaki elő nagyobb számban. Valóban a. malária és a kiütéses tífusz eseteket ezen új intézmény segítségével 'sikerült is bizonyos mértékben korlátok 1 közé szorítani. Nem csak * költségvetés indokolása. nanem a vármegyei és városi törvén vh at óságok ielen+ései is "iwa­wdjálc ennek 1 azi intézménynek sikeres műkö­dését A.z 1944. évre is- biztosítva vau a preven­tív közie'ge'Szsiegügwi'ek ez a fouto« 1 vnnala, mert a személyzet kiegészítésén p k előfeltételei adva vannak, a fertőtlenítő gének 1 további he­"-/<nf»'r'íc;p lívTinf.rtvé vólilr é« ""1 fl jr'nl^Tl f\\ç n Ten*Tot­"'enítő j.RT'ŐT-öVneík kiképzésére isi megfelelő hi­tel áll veinlcMkezésre. Külön kívánóik ezen a helyen megemlé­kezni az Országos Közegészségügyi Intézet­ről, amely a közegészségügyi! prevenció terén kimagasló 'Síze'rietneit' tölt be. Az intézetben folyó tisztiorvosi- és községi orvosképzés eredmé­nyessége köztudomású, mégis a különböző járványos betegségek elleni küzdelem 'az, amely ennek! aw intézetnek különleges jelentő­séget ad. Megállapíthatjuk, hogy az Országos KöBegészségüigyii Intézet nemicsiak országos viszonylatban végez jó munkát hanem euró­pai, sőt világviszonylatban is, (tfffy van! Vgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom