Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Az országgyűlés képviselőházának 337. • hányat államfői kegyelemmel jegyzői oklievél nélkül is községi jegyzővé neveztek ki. Ezt az intézkedést ugyan az okleveles jegyzői klar nem fogadta valami túlságos lelkesedéssel, mégis úgy vélem, hogy a létszámhiány csökkentésére jó volt ez az, intézkedés és meggyőződésem szerint a miagy gyakorlattal rendelkező községi kezelő tisztviselők a jegyzői szollgiálattoatn is helyt foignak állni. Egyébként a képesítés elengedése, úgy ' tndom, csak

1 kivétel volt és semmi esetre^ sem lesz állandó gyakorlat. A gazdasági helyzetben történt változás az önkormányzati pótadóterhjeikaél is erősen érezteti hatását. Míg 1942Jbeni az átlagos községi pótadó 140—150 százalék körül mozgott, addig 1943-ban az átlag már 180 százalékra emelkedett. Minthogy pedig az áraikban' n folyó év második felében, még nagyobb eltolódások keletkeztek s m tisztviselői illetmények jelentős mértékben emelkedtek, jpjgg'al lehet laittól tartani, hogy az önkormányzatok ]944. évi költségvetéseit igten lényeges pótadóemelésekkel lehet majd csak összeállítani. Ezzel ellentétben azonban az önkormányzati háztartások egyensúlyának' biztosításai tárgyábani ez év második felében megjelent egv kitűnő rendelet, amelv lehetővé tesizi a pótadóemelés előkerülését, E rendelet ugyanis a községi közművek szolgálta tusainak megfelelő emelése, de még inkább új bevételi források biztosítása révén az önkormányzatokat jelentős új jövedelmekhez juttatta- A bevételek egy részét a 'belügyi tárea> a községek segélyezési 'alapjának javára vette igénybe és ezzel eme fontom kiegyenlítő szerepet betöltő alap bevételeit olv mértékben emelte, h©gv az alap a® állami hozzájárulás kétmilliós csökkentése mellett is 1944-heni az eddigi 20 milliós kerettel szemben 42 milliót fordíthat arra a tevékenységre, amely a pótadóterheki arányosítása hlain jelentkezik). Igaz, hogy ezek az ói bevételi források — borfogyasztási adó emelése, a kisközségekben behozott iugatlanvagvon átruházási illeték és miaírhalevélkezelési kii! ön díjai'1 — terhet is íelem'tflnéfe a közönség számára,, (Palló Imre,: Idő! Mi is szeretnénk, beszarni! — Mozpás a szélsőbaíotdaon) Elnök: Ne méltóztassék zavarni az előadó ura'" TWnnvadi-Fiizás ^«dre előadó* To-en t ké-nviselőtárs'a:m

!

. ép mind* g meghallg^tta

m önt, leérve*

1

: szíve«

1 egy kis türelemmé

1 hallgatni enpípTO". TV«gy '•ToMgokat nem l*»ho+ \

t

p.M pen*p alatt «^íri+ptzui. (IJpfyest^Ps é° *pM*fi?taftf*H ínbbféjől: TfnMíiuk a\z MoQtätM! — Baky László: Mi is koríátPZVR vagyunk

1

!) Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogv egyrészt ezek az új terhek' bizonyos mértékben konjunkturális jövedelmeket sújtanak, másrészt pedig a belőlük befolyó jövedelmek a pótad'óterhefk

1 csökkentését is jelentük, mind maisaikban a községi költségvetéseikben, mind a költség vetési egyensúly biztosítására szolgáló államsegély vonalán

1

. A községekben befolyó többletbevételek! ezek szerint teljes egészükben a községek közönségének rendelkezésére fognak állaniörömmel állapítom meg, hogy az önkormányzati alkalmazottak egy részének gyermeknevelési gondjain! igyekezett a belügyi kormányzat könnyíteni az anyakönyvi díjak, egy részének a városi és községi tisztviselők részére történt átengedésével. Sokkal nehezebb ennek a kérdésnek megoldása vármegyei vonalon, úgy tudtm azonban, hogy már ebben a tekintetben js eredménnyel kecsegtet© tárgyalások^ folynak., ülése 1943 november 16-án, kedden. 287 T Ház! Az elmondottakban érintettem a belügyi közigazgatás font o sa bb témaköreit. Az előadottakból, azt hiszem, kitűnik az, hogy közr igazgatásunk főbb vonatkozásaiban helyt fog állni as 1944. év megpróbáltatásaiban is. A belügyi tárca költségvetésének második' részét, a szoros értelemben vett állami belügyi politikát két részben teszem vizsgálat tárgyává. Az első részben az egymástól

1 el nem választható fontosabb közegészségügyi és társadalompolitikai Összefüggésekről és ezek között elsősorban közegészségügyünkről kell beszélnem. Magyarország közegészségügye rendkívül maga« nívón áll, annak ellenére, hogy a legutóbbi négy év fejlődésének kibontakozását mind.nagyobb mértékben hátráltatják azok a tényezők, amelyeknek kiküszöbölése a háborús helyzet miatt nem lehetséges. Mindenekelőtt, meg kell említenem, hogy közegé szségügvi közigazgatásunk egységesítése a városi, községi és körorvosok államosításával a folyó évi január 1-ével befejezést nyert. Ennek az eljárásnak gyakorlati eredményei csak azért nem bontakozhatnak ki teljes mértékben, mert egyrészt az egyre komolyodó orvoshiány erős akadályt jelent, másrészt pedig orvosi lakások építése falvakban az anyaghiány miatt nem volt kívánatos mértékben keresztülvihető. Sainos. ezen a téren a következő' költségvetési évben sein számíthatunk a helyzet javulására, sőt mint ezt a költségvetésből meerálapíthatjuk, az egyre növekvő anyaghiány újabb nehéziSpVék&t fog okozni. Az említett törvény végrehaitásaként a preventív közegészségügyi szolgálat mégis nagy feüődést mutat azzal ai ténynyel, hogy általa 2500 orvos került az egységes, a réginél <dőr.yösebb állami státusba. Az or voksoknak állami szolgálatba» való átvételével meg lehetett oldani néhány olyan kérdé«t. a «zelelcciónak. az eredményes munka jutalmazásának' kérdését többek között, amelyek megoldása «ddig önkormányzati alapon teljesen lehetetlen volt. Az 1943. év folyamán, mint a preventív közegészségügyi egyik új tényezője az egészségvédő intézmény is megkezdte működését. Egészségvédő járőrök alakultak a visszatért területeken, aho'i különleges, fertőző betegségek fordultaki elő nagyobb számban. Valóban a. malária és a kiütéses tífusz eseteket ezen új intézmény segítségével 'sikerült is bizonyos mértékben korlátok

1 közé szorítani. Nem csak * költségvetés indokolása. nanem a vármegyei és városi törvén vh at óságok ielen+ései is "iwawdjálc ennek

1 azi intézménynek sikeres működését A.z 1944. évre is- biztosítva vau a preventív közie'ge'Szsiegügwi'ek ez a fouto«

1 vnnala, mert a személyzet kiegészítésén

p

k előfeltételei adva vannak, a fertőtlenítő gének

1 további he"-/<nf»'r'íc;p lívTinf.rtvé vólilr é« ""1 fl jr'nl^Tl f\\ç n Ten*Tot"'enítő j.RT'ŐT-öVneík kiképzésére isi megfelelő hitel áll veinlcMkezésre. Külön kívánóik ezen a helyen megemlékezni az Országos Közegészségügyi Intézetről, amely a közegészségügyi! prevenció terén kimagasló 'Síze'rietneit' tölt be. Az intézetben folyó tisztiorvosi- és községi orvosképzés eredményessége köztudomású, mégis a különböző járványos betegségek elleni küzdelem 'az, amely ennek! aw intézetnek különleges jelentőséget ad. Megállapíthatjuk, hogy az Országos KöBegészségüigyii Intézet nemicsiak országos viszonylatban végez jó munkát hanem európai, sőt világviszonylatban is, (tfffy van! Vgy