Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-327
16 Az országgyűlés képviselőházának 327. minimumát meghaladó térítési összegek részben egy társasági tartalékalap képzésére lesznek fordítandók, részben pedig az érdekelt államok részére a lenti kulcs arányának megfelelően visszatérítendőik, illetve jóvláíranctók lesznek. Amennyiben az adriai kikötőik forgalma növekszik, úgy természetesen ezek hozzájárulásának összege is csökkenhet. Lényeges eredménye még az új egyezménynek az is, hogy a megszűnő római egyezmény alapján felállított egyetemleges kö'teilezettség is megszűnik és a jövőre ez nem fog fenná'Uani, hanem minden áliam külön vállai kötelezettséget. Az egyezimény a társaság vagyonjogi helyzetének harmadik személlyel va-ió viszonyát is tisztázza, amennyiben kimondja, hogy a társaság magánvagyonával kapcsolatos igényekért egyedül a társaság tartozik felelősséggel, míg a vasútvonaljaik jüz^nwiteléblő.! eredői igények kizárólag az üzemvivő áíllamoik, illetőleg vasútvállalatlok ellen érvényesíthetők. Az új egyezmény szerint az érdekelt államok a volt délivasúti gördülőanyagra nézve nyomban teljes és kizárólagos tulajdonjogot szereznek, sőt a Duna-Száva-Adria vasúttársaság vasútüzemi ingatlanaira és ezek tartozékaira vonatkozólag is olyan széleskörű birtoklási és rendelkezési jogot nyernek, hogy az egykori Délivasút engedé-1 yenek lejártakor, tehát 1968 december 31-én bekövetkező háramlásd időpontig: a Duna-Száva-Adria vasúttársaságot ezekre az ingatlanokra nézve szinte csak jelképesnek mondható telekkönyvi tulajdonjog fogja megilletni. T. Ház! Az új egyezmény természetesen, amint bevezetésemben 'említettem, szükségessé tette a társaság alapszabályainak megváltoztatását is. Az alapszabályok megváltoztatása, illetőleg módosítása akként történt, hogy a társaság wieni székhellyel, német cégbejegyzéssel szerepel, igazgatóságában pedig az összes érdekelt államok,, tehát a Nómetbirodalom, a Magyar Királyság, az Olasz Királyság és a Horvát Állami is helyet foglalnak. Gondoskodás történt ezután a továbbiakban arról is, hogy a társasági vonalat illető határozatoknál egyik állam se gyakorolhasson döntő befolyúst, tehát kimondja, hogy az alapszabályok olyatén t módon megváltoztatásához, amely az egyezmény érdekeit sérti, vagy az egyezmény szelleimével ellenkezik, az összes érdekelt államok hozzájárulása szükséges. Miután az elmondottakból látható, hogy ez a szóbanforgó törvénycikk a régi római egyezményhez képest az ország szempontjából határozottan előnyös, tisztelettel kérem a.t. Házat egyrészt az előbb ismertetett törvényjavaslat elfogadására, másrészt a törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos jelentés tudomásulvételére. Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Kállay Miklós miniszterelnök: T. Képviselőház! Az 1929:XIX. törvénycikk 22. §-ának rendelkezéséhez kénest a m. kir. kormány 1940. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet tisztelettel beterjesztem azzal a kéréssel, hogy annak szétosztását elrendelni méltóztassék. Van szerencsém továbbá benyújtani az ország Szent Koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényiavaslat előadói ánl Kossjuith Pál országgyűlési képviselő urat. helyettes előadójául Mikó Imre országgyűlési képviselő urat kértem fel. Kérem a javallat kinyomat ásat. szétosztását és a közjogi bizottsághoz való utasítását. ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. Van szerencsém a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének az 1941. évre megszavazott hitelekkel szemben *az egyes költségvetési fejezeteknél ezen számadási év második féléve végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését s az lahhoz! tartozó kimutatásokat beterjeszteni és kérem, hogy azokat a zárszámadási bizottságnak kiadni méltóztassék. Elnök: A beadott törvényjavaslatot és a félévi hiteleltérési jelentést a Ház kinyomatja és a statisztikai évkönyvvel együtt tagjai között szétosztatja. Az előadókra vonatkozó bejelentést a Ház tudomásul veszi. A törvényjavaslatot annakidején, a jelentést pedig már most kiadja a Ház ,a miniszterelnök úr által megjelölt bizottságoknak. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. törvénycikk, valamint az állategészségügyről .szóló 1928: XIX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni és egyben bejelenteni, hogy a, házszabályok 130 $-a alapján a törvényjavaslat plenáris tárgyalására előadóul Hunyadi-Buzás> Endre, helyettes \ előadóul pedig Kiss Kálmán képviselő urakat kértem fel. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, a képviselőház t. tagjai között szétosztatni és részletes tárgyalás végett a földmívölésügyi és közigazgatási bizottsághoz utasítani. Kérem, hogy a sürgősséget is szíveskedjenek kimondani. Van szerencsém az 1935 :IV. törvénycikk 38.. fe-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezése értelmében az engedélyezett rendkívüli fahasználatok mértékéről szóló, az 1941/42. évi termelési időre vonatkozó jelentésemet beterjeszteni. Kérem a jelentés kinyomatását. szétosztását és napirendre tűzését. Egyben kérem a, g jelentést előzetes tárgyalás és- jelentéstétel céljából a t. képviselőház földmívelésügyi bizottságának kiadni. , Elnök: A beadott törvényjavaslatot es jelentést a, Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja, a miniszter úrnak az előadókra vonatkozó bejelentését tudomásiul veszi. A jelentést már most, :a törvényjavaslatot pedig annakidején részletes tárgyalás céljából a Ház kiadja al miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. A miniszter úr a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is kéri. Méltóztatik ehhez bozzá járulni ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimotnfdja. Most folytatjuk a Duna-Száva-Adria Vasúttársaságról szóló törvényjavaslat vitáját. Szólásra következik 1 ? ? Árva y Árpád jegyző: Vasvári Lajos. Vagvári La'os: T. Képviselőház! A DunaSzáva-Adrja Vasúttársaság _ jogviszonyainak új rendezéséről szóló törvényjavaslatot a miar gam részéről örömmel üdvözlöm. Az előadó úr részletes-én foglalkozott a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság iogviszonyaihxak új rendezésével, amely a megállapodás szerint a magyar állam sziemr>ontjából lényeges előnyökkel jár az 1923ban Rómában megkötött egyezménnyel széniben. Az 1923-ban létrejött egyezmény, amely a trianoni békeszerződés hatása alatt kötött, mintegy^ kényszeregyezméniy volt, nagy hátrányokat jelentett a magyar államra nézve s a mostani új egyezményben az évi állami hozzájárulást a réginek mintegy egynegyed részében állapítják meg. Ez határozottan, raiagyon szép eredménynek mondható. De ennél még
