Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

2ÔS Az országgyűlés képviselőházának 336. ülése 1943 november 12-én, pénteken. is szereplő dalok bírálatától az úgynevezet! kívánság-hangversenyek ízlésének elfajulásáig. Sóikat ^ lehetne javítani ezen a- helyzeten, ha az illetékesek intézményesen Ikéizbévennék a zene-, a dalponyva kérdését is! Ugyanez vonatkozik a képesujságok kérdésére isi- Ezt annál szívesebben tárom a miniszter úr elé, mert a minisztérium segítségéve] ©didiig egy pompás heti képeslap is megjelent már. De hiányzik az, úgynevezett családi jellegű »Képes Vasárnap«^ a családok részére szűk" ségeis heti képeslap, aimielyben családi, szociálüa, közösiségii jellegű ismertetésieket; lehetne képben és írásban nagy példányszámban közzé tenni. Ha nézzük asa eddig megjelent és: előbb említett »Képes Vasárnap« raaniű újságot, amelyről aiz előbb szóltam, azt látjuk, hogy az minden iszámálban közli a magyar történeteuibŐl vett: nagyjaink arcképét. Ha, ezt a munkát már húsz évvel eizielőtt eltudtuk volna kezdeni, mennyivel előbbre is lennénk nemzeti ismereteik szempontjából azokon a helyeiklen, ahol igen szívesen veszik ezekéit a< hézagpótló képeket, mint r ahogyan szívesen veiutiek edditf más képes újságokat is. A

; teljesség kedvéért megemlítem azt a két kérdést is, amit a bizottságban réseletesem kifejtettem és indítvány formájában is előtérfeszítettem. Nevezetesen e helyen is sürgettem a nemzetiségeink között' végzendő propa g'anda munkájuk és a szociális kiállítás mielőbbi megrendezését. Amint beszédem bevezető résziébeinr említettem, a szociális gondozásunk gyakorlati eredménye az a helyzet, hogy mai a szociális téren való juttatások nagyobb nyugalmat biztosítottak számunkra, minit amilyen mértékben t emelkedett volna ugyanakkor a nemzeti felelősség öntudata. Abban, hogy a mai viszonyok között myugodltan dolgozhatunk, nem kétséges, hogy a Szociális gondoskodásnak mi^ry része van, de hogy az e> mértékű szociális gondoskodás nemzeti öntudattá is alakuljon, ahhoz rendszem«, nevelő és propaganda munka, szükséges. (Piukovich József: A zsidók elnémítása!) Az is. (Piukovich József: De elsős orb an!) A sorrendet nemi én: állapítom meg. Közi Horváth József képviselőtársam felszólalásába kapcsolódom bele, amikor aß idő rövidsége miatt csak- f távirali rövidséggel a nemzetvédelmi minisztérium munkaköréről külön szólok. Ö felvetette a kérdést,, helyes-e vagy nem. helyes, hogy ez legyem a^minisztérium. Én a »legyen/« oldalára állok és azt kérem, hogy költségvetését bővebben lássák el Nagyobb hatáskört t kap join s főleg a sajtóba filmi és egyéb' kérdések a, hatáskörébe • kerüljenek, át. Továbbmenve felhívom a figyelmet arra, hogy a propaganda minisEtériuin, elnevezésében kettős: részint nemzetvédelmi, részint, propaganda. A 'mai idők azt parancsolják, hogy a hangsúly a propaganda minisztériumon legyen. Van azonban, egy hosstzabb időre szóló munkaköre is és ez a nemzetvédelmi munkakör. Az ebbe tartozó munkák azonban ezidő szerint nincsenek mind a kezében. Gondolkoznunk kell azon, hogy a háború utáni időre, az átmeneti időre, akár nemzetvédelmi, akár nemzetnevelési címmel a szorosain együvétartozó állami fő • munkaköröket egyesítsük. A világháború után keletkezett leventetintézmeny, — a, fiú és a leány egyaránt — a staabadidőmozgalom, amely, milliókat mozgat wieg, a cserkészet, meg a népművelés is mind olyan munkakörök, amelyek nem egészen illenek bele most már azokba a "minisztériumokba!, amelyeket még az 1848 : III. te. állított • fel. Amennyire jó volt évtizedeken! át am átUa.migazgatás szempontjából az, akkori szervezés: a mai modern időkben azonban éz már mégis csak túlhaladott. A magam réseérői tisztelettel felhívom a Ház és a miniszterelnök úr figyelmét arra. méltóztassék megfo,ntolás tárgyává tenni ezt a gondolatot és az összetartozó niíunkaiköröket,, mint a levente, a szabadidő, a sport. stb. ÖmáHó, nagy állami főigatzgatási munkakörré egyesíteni. A nemzet védelmi munka akkor lesz hosszú időre szóló munka, ha önmaga. anélkül, hogy külön propaganda jelleget kellene neki adni. propaganda jellegű lesz. Végül felhívom iá miniszter ún figyelmét arra a munkára;, amit csak) végezni lehet, de amiről beszélni nem seabad. Miután pedig mind: a miniszterelnök úr, mind a propaganda miniszter úr

1 munkája iránt teljesi bizalommal viseltetem, a köt'séeveiést elfogadom. (Hery^Tés és taps a joibboiléailow, és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Po^ubszky Géza Jegyző: Incze Antal. ^ Elnök: Incze Antal képviselő urat illeti a sízó. Incze Antal: T. Ház! Mielőtt a miniszterelnökségi költségvetés néhány témájával foglalkoznám, méltóztassanak megengedlni, hogy két előt.em felszóllailt képviselőtársam beszédére reflektáljak. Az egyik Malasits t. képviselőtársain, aki elpanaszolta, hogy milyen, irgalmatlanul támadjuk mi őt és pártját. Ehhez icisak annyit kívánok hozzáfűzni, hogy mi őket nem támadjuk, mi a magyar kir. kormányt támafdjuk és- tesszük felelőssé azért. (Piukovich József: Hogy ők itt vannak), hogy nemzetbontó munkájuk Magyarországom ma is fodyhatik. (Felkiáltások a baloldalon: Nem sokáig!) Máisik válaszoim, Keintzel képviselőtársamnak, szól, akinek egy megjegyzését magunkra vet.ük, bár nem nevezte meg azt, a:z oldalt, ahonnét leginkább hallatszik, az ai mondás, hogy legjobb az ai nemzetiségi politika amely a magyarságot megeirőiSjíti. Képviselőtársam kifejezte félelmét, hogy ha ez a gondioilat a nemzetiségi politika 'tekintetében uralkodó gondolattá válnék, ez a summum jlus helyébe a summái injuria elvét valósítaná meg. T. képvisielőtársiajmi félelme csak akkor lenne indokolt, ha mi itt eizen az oldalon a. magunk magyar fajtájáért legalább olyan alapos, komoly éls szívós munkát végez.ünk volna, mint amilyent alz urak a maguk népéért a mi "elismerésünk mellett végeznék és sokáig végezni fognak. (Toips- a baloldalon.) Engedjék meg nekünk, annak hangsúlyozását, hogy a mi gondolatiunknak ebben a fogalmazásálblaln senki ellen sincs támadó éle, tehát hiányzik a kifelé való támadás nagy neigativumia, de benne van az a hitünk, hogy nem lehet' nagyoibb, szebb_és gyakorlatibb feladat férfiembetr számárai, mint a saját népia felemelkedéséért harcolni. (Taps a baioldaon) Mi sohasem titkoltuk és. mindig ismételni fogjuk, hogy erről az oldalról határozott népi és szociális politikát követelünk erősen hangsúlyozott fajvédelmi alapon. Ezt a gondolatot Gömbös Gyula, ttet'tlé aktív politikai faktorrá, de meggyőződésiünk szerint Imrédy alatt kapott olyan reális alapot, amelyen egyedül lehet ezt a politikát továCbb vinni. Azt is elmondottuk sokszor és ma is álljuk, hogy szerintünk ez az irányzat, a Gömböis, Gyulai által kilőtt nagy gondolat, egy röppályát futott