Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-336
242 Ax országgyűlés képviselőházának 336 említésit tett, nem volt idegen a magyar alkotmány fejlődésének toirténetébeni. A politikai önkoirmányzat négyszázéves miultra tekint vissza Erdély három nemzetének uniójában, a kiegyezés után pedig a horvát, sziavon és dalmát népet ismert© el az, 1868. <*vi XXX: te. küllőn területtel bíró politikai nemzetnek. Az ősi önkormányzatának emiékét ma is elevenen őrző szászsághoz való viszonyunkat neto ai külpolitikai konjunktúra határozza meg hamemu a nyolcszázévesi erdélyi életközösség, (ügy van! a balközépen.) A magyar életközösségből kiszakított horvátok kisebbségi küzdelmed t a magyarság rokonszenve kísérte és amikor önálló államiságukat megvalósították, a magyar kornnány az elsők között ismerte el azt. Az önkormányzat egyházi vonatkozásban i® régi magyar gyakorlat. A görög katolikus egyházon keresztül a rutének és románok egy része a többségi magyar egyházhoz kapcsolódott, a görög-keleti egyház szervezete pedig Magyarországon a protestáns egyházalkiotmányt vette mintájául és egyrészt nemzeti egyházat és auto>nóimiáti tereintett, külön a szerbeknek és külön a románoknak, másrészt pedig olyan önkormányzatot biztosított a Számúikra, amilyennel aiz 1 orthodox egyházi sem Szerbiában, sem Romániában nem rendelkezett. Mindez történelmi valóság, amire és amiből építeni lehet és nem íróasztal mellett, emigráns hotelekben kieszelt papirosterv, ami" a,- valóság első lehelletére kártyavárként omlik össze. (Ügy van! balfelőL) A reformkor teremtő magyar fantáziájára és a kiegyezés nagy alkotásainak lehigadtságára van ma is; szükség, hogy elhárítsuk a kívülről és belülről fenyegető veszélyeiket. »Fegyver és jó vitézi rezolúció« a határszélen, politikai böloseség és előrelátás bent az országban — ez a biztos magyar jövő záloga! Ennek ez erősítéséihez ajánljuk mi fel ,a történelmi Erdély fiatal népi erőit és sajátosan magyar szellemiségét. (Heíyteslés.) A miniszterelnök úr bizalmat kért s ennek a bizalomnak a jegyében a miniszterelnökségi tárca költségvetését pártom nevében megszavazom. (TVafir;?/' taps a Ház minden oldalán. — A szónokol sokan üdvözlik.) Elnöit: Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Nagy Ferenc! Elnök: Nagy Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Felkiáléásak: Nincs Üt!) Ki a következő felszólaló? Porubszky Géza jegyző: Malasits Géza! Elíiök: Malasits képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! örömmel értesülök arrólí. hogy a hadisegélyezésiek: irány ittasa a jövőben a miniszterelnök úr hajtáskörébe fog tartozni s a hadisegélyezésnek és a haidigondozo tak ügyeinek intézését Bonczot államtitkár úr veszi át. Reméljük, a hadisegélyezettek és_ hadigondozottak ellátása e váltó zás á&tal a jel'einleginéi jobb lesz. Ezzel nem akarom azokat az, urakat megbántani, akik; a haidisegélyezések ügyét eddiig intézték, azoks az urak legjobb tudásukkal, legjobb lelkiâsmeretük szerint intézték az ügyeket. Arról, hogy a törvényes szabályok hiányosak, rosszak voita'k, elavultaik, szűkmarkúak voltak, azok az urak, akik ezeket az ügyeket intézték nem tehetnek. Azt reméljük, hogy a jövőben ennek az új hadiisegélyeznek a munkája eredményesebb lesz. minit; az eddigi volt, mert bizony az eddigi meglehetősen szűk marokkal mérte a . ülése 1943 november 12-én, pénteken. segélyezéseket. Méltóztassék megengedlni, hogy jellemzésül csak egy példát hozzak fel. Budapestet és környélkét két éve úgyszólván teljesen evakuálták. Elvittek innen sokezer kisisnaroist, kiskereskedőt ési ehlhez hasnolót, munkást, kevesebbet, mert azokat felmentették. Ezek azt exisztenciák mind kikerültek a 101 es és 102-es hadtápzászlóaljba. Ezek a. hadtápzászlóaljak 1 kimentek az orosz frontira, kint voltak 15 hónapig. Ezek hozzátartozóinak háromnegyed része egy árva fillér segélyt nem kapóit, mert egy elavult rendelet értelmében — család összkieiresiete meghaladlván a 160 pengőt — semmiféle segélyt nem kaphatnak. A szegény fuvarosnak, akinek, amikor bevonult, hátramaradt egy kocsija; kétlíóval, a felesége nem kap segélyt, mert azt mondottiák az elöljáróságoiL hogy miután koesija, lova van, keressen azzal annyit, amennyiiből meg 'tud élni. A szegény asszony mát tudott másít csinálni, próbált egy ideig fuvarozni; amikor eg, nem ment. eladta egyik lovát, azutáni a másilk llovát, majd a kocsit, úgyhogy mire ai férjek hazagöliteik. kereset nélkül maradítak. Sokezer embernek; a hozzátartozói a legszörnyűbb nyomorban tengődtek. Éppen ezért üdvözlöm az új rendet, mert remélem^ hogy ezek az emberek ési a hozzájuk hasonlók a jövőben megfelelő támogatásban részesülnek. Mi is azt valljuk, hogy aki a hazát a harctéren élete kockáztatásával védi és szolgálja, az a magyar) nemzet háláját minden tekintetben kiérdemli és kiérdemli a nemzet legmesizszebbmenő támogatását is. Ezt a támogatást ezeknek aiz embereknek: a legteljesebb mértékben meg is kell kapniok. Reméljük, hogy a jövőben a, hadbavonul'ta'k hátrahagyott családtagjai, a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek is a lehető legmegfelelőbb támogatásban részesülnek, remélem azt is, hogy a befutott kérvények; az eddiginél sokkal gyorsabb elintézést nyernek. Még egyszer hangsúlyozom tehát, hogy örömmel üdvözlöm a hadiáegélyezés új rendjét és remélem, hogy a hozzá fűzött reményeiknek az új szervezet minden tekintetben meg fog felelni.. Azoknak az uraknak, akiket az újonnan felállított intézmény élére állítattak, személye garancia arra, hogy a jövőben a hadigondozottak segélyezése más alapon és az eddiginél megfelelőbb módon történik. T. Házi! A mai vita első szónoka, Oláh György t. képviselő úr, majd később Maróthy képviselő úr is beszedjeikben túlnyomórészt a baloldal állítólagos bűneivel foglalkoztak. A baloldal alatt elsősorban természetesen' bennünkat, szociáldemokratákat értette, mint akit a főimposztorok vagyunk abban, hogy a nemzeti összefogás nem sikerült úgy, mint ahogy az urat, gondolták, a főimposztorok vagyunk abban, hogy nincs meg az országban azi az egységes hangulat, amelyet az urak elképzelnek. Megvádoltak bennünket azzal is, hogy mi Benes barátai vagyunk, a bolsevizmus szállás-csinálói, sőt megvádoltak bennünket, ha neon is nyiltan, hanem burkoltan még azzal _ is, hogy eltűrjük, hogy a gyárakban bolsevista röpiratokat és ehhez hasonlókat osztogatnak. Nagyon csábító volna ezekre a vádakra részletesen felelni és kimutatni azt. hogy ezekben az állításokban mennyi a pártpolitika és mennyi a túlzás, Én azonban nem teszem ezt,
