Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

Az országgyűlés képviselőházának $35. sék a végett, hogy a terheltnek alkalmat ad­jon a mulasztás helyrehozására. A bűnvádi el­járás .megindítása már eléggé méltányosan fi­gyelmezteti a mulasztót mulasztásának hely­rehozására és ezt az utólagos jóvátételt az igazságszolgáltatás kivételesen elfogad]] at.i a a büntethetőséget megszüntető okként, A bíróság azonban a bűnvádi eljárást a kitűzött idő leteltének bevárása eőtt is. foly­tathatja, mihelyt megállapítja; hogy a terhelt kötelességének továbbra sem tett eleget. Eb­ben az esetben még- az a körülmeny is latba esik, hogy az illető munkakerülő es ezért az 1913. évi XXI. to. 10. §-a szerint legalább egy és legfeljebb Ötévre dologházba is kerülhet. Természetes azonban, hogy ha a terheH a fel­függesztés tartama alatt mulasztását helyre­hozza, büntethetősége megszűnik, Ugyanezt a, célt sízolgálja a 7, $. utolsó be­kezdése, amely a büntetés végrehajtásának felfüggesztését a rendesnél tágabb körben te­szi lehetővé, A törvényjavaslat 7. <$-& tehát az ellátásra és gondozásra szoruló reális, érdekeit helyezi előtérbe és ennek a szeinpouituak ren­deli alá az ellátásra és gondozásra Kötelezett •büntetését, laimi csak abban a végső esetben következik be, ha az illetőt kötelességének tel­jesítésére a bűnvádi eljárás megindításával é« felfüggesztésével sem lehet rászorítani. A törvényjavaslat hetedik és utolsó ér­demi rendelkezése a pénzbüntetés és a bűn ügyi költségek behajtásának mellőzésére vo nátkozik. A kisebb vagyont hátrahagyó, illető­leg a nagy családdal bíró elítélt elhalálozása esetén gyakran előfordul ugyanis, hogy az el­ítélt halála után a pénzbüntetést és egyéb költségeket a. szűkös anyagi viszonyok között élő hozzátartozókon hajtják be. A költségek behajtását a büntetés végrehajtására hívatott igazságügyi hatóság mellőzheti, ha az elítélt a behajtás előtt meghalt és a behajtás a csa­ládtagok életfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben tehát .az állam lemond az őí meg­illető bevételről egy olyan személynek vagy egy olyan személy családjának a javára, aki a rokoni kapcsolatoknál fogva az elítélttől a törvény a'apján tartást követelhetne. Ezek a .esaládbafogadás és a tartásról való gondoskodás előmozdítása» tárgyábau kidolgo­zott javaslat főbb rendelkezései Mivel az igaz­ságügyminiszter úr vezetése^ alatt az igazság­ügymánjsztérium 1 törvényelőkészítő oszTálya által nagy gonddal és az ügy iránti szeretet­tel kidolgozott ez, a törvényjavaslat a családi életet, nemzeti létünk alapját kíváuja szociá­lis gondoskodásával belterjesibbé tenni (Nagy László: Ügy vam!), a javaslatot a t. Háznak elfogadásra ajánlom. (Ügy van! Úgy van! Taps a jobboldalon és a középen,) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Szabó Gyula jegyző: Mosonyi Kálmán! Elnök: Mosonyi Kálmán képviselő urat il­leti a szó. Mosonyi Kámán: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat rendelkezéseit — ezt előre kell bocsátanom. — helyeseknek, jóknak tartjuk, és ezek a rendelkezések körülbelül megfelelnek a mi elgondolásainknak, (Ugjj van! a szé.sőbatold Ion.) Hogy mégis a javas­lat ellen iratkoztam fel, ennek oka az, hogy a mi felfogásunk' szerint ezek olyan gomoly és nagy kérdések, .amelyek et nem részleteiben kellene megoldani, mindig csak egy-egy kis részletet, hanem az egész két nagy komplexust, amely ebben a törvényjavaslatban íoglaltatik, egy egységes nagy törvényjavaslat formájá­ülése 194$ november ll-én, csütörtökön. 215 ban kellene a Ház elé hozni. Nevezetesen mind a családvéde'em, mind a törvénytelen gyerme­kek jogállapota két olyan fontos tényezője a magyar nemzet jövendő boldogulásának, hogy ezek nem ilyen részlettörvényt kívánnának. Itt hivatkozóim az igazságügyminiszter úr­nak aiz, ejföbb letárgyalt! törvény javaslatnál mondott arra a szavadra, hogy vegye figye­lembe a t. Ház, hogy azt a törvényjavaslatot egy rendkívüli helyzetben alikották, ez hábo­rús törvényjavaslat. Ezt azonban erre a csa­ládvédelmi r és^ mondjuk, a törvén y te len gyer­mekek jogállását részleteiben szabályozó tör­vény javaslatra mondani nem lehet. Ez a törvényjavaslat, mint az előadó úr is ismertette, hét rendelkezéssel kívánja a tör­vény ja vaslat címét szolgálni, amely rendelke­zések közül én csupán kettővel kívánok fog­lalkozni felszólalásom során. Az. egyik a csa­ládbafogadás, a másik ai családi név átruházá­sának kérdése, A flStaládbafogaldás intézménye talán he­lyes, de itt rögtön rá kell mutatnom arra, amire az indokolás is rámutat, nevezetesen, hogy ilyen kísérletek történtek a külföldön is és éppen ai franciái törvényhozás kénytelen volt 1923-ban a régi törvényt hatály onk ívül helyezni azért, mert a gyakorlati élet nem fo­gadta el ezt a, családbaffogiadási jogintézményt, helyesebben gondozószülői jogintézményt. Na­gyon félek, hogy nálunk ugyanez lesz a kö­vetkezménye ennek a törvénynek, és amikor erre gondolok, dacára annak, hogy az indoko­lás nagyon alaposban megmondja, hogy miért volt szükség a. családbafogadás új jogintézmé­nyével idejönni, akkor, amikor az Örökbefoga­dás jogintézménye megvan, mégis helyesebb­nek tartanám» ha az igazságügyminiszter űr inkább az örökbefogadás tényét igyekeznék elősegíteni úgy törvényhozási; mint társadalmi úton. Az örökbefogadás és a családbaíögadás okai között nagyon sok hasonlóság vau. van azonban egy nagy eltérés is, Az Örökbefoga­dás . és a csialádbafogadás okai lehetnek- a gyermek szeretete, egy gyermekiéien házas­ság, a hadiárvák iránti jószívűség, az örökbe­fogadásnál az utódoikról való gondoskodás. A családbafogadásnál van azonban még egy in­dok, amelyet én veszélyesnek is tartok, neve­zetesen az hogy ,a családba fogadott a törvény erejénél fogva köteles családba fogadó szülő­jének bizonyos munkákat teljesíteni. A törvény javaslat kimondja azt, hogy mire köteles a esaládbafogadó: köteles a gyer­meket eltartani, lakással, ruházattal ellátni, neveltetni, taníttatni, ápolásáról és gyógyí­tásáról gondoskodni, amivel szemben a csa­ládbafogadott gyermek erejéhez képest köte­les a háztartásban és a gazdaságban, de* a szükséghez képest azonkívül is a- családhoz tartozó gyermekként munkát végezni. Az he­lyes, ha a családbafogadiott gyermek törvé­nyes, édes gyetrniekként végez munkát, azon­ban nagyon vigyázzunk, mert itt hiányzik a törvényjavaslatban az intézkedés arról, amit esetleg a végrehajtási rendelet pótolhat, hogy ellenőriztessék, hogy e z a családbafogadás ne legyen eseléddéfogadás. Mert, t. Ház, gazda­ságról is beszél a törvényjavaslat, tehát gon­dolkodni kell azon, hogy ei z , főleg a falusi nép körében fog elterjedni — legalábbis az igaz­ságügyminiszter úr véleménye szerint — ott pedig &gy, a család körében foglalkoztatott munkaerőre igen nagy szükség van. El lehet képzelni azt az esetet is, hogy családba fogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom