Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

212 Az országgyűlés képviselőházának 335. A , Magyar Megújulás Nemizíetl Szocialista Pártszövetség a törvényjavaslat tárgyalásár'a a házszabályok 139. §-a értelmében) Mosonyi Kálmán képviseli^ urat vezérszónokul jelentette be. A Ház, a bejelentést tudomásul veszi. (Mozgás. —- Elnök csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak elfoglalni, helyeiket. Mikó Imre előaidió urat illeti <ai szó. Mikó Imre előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat a csa~ ládíbalfloigadáis és tartásról való gondoskodás, előmozdításáról S'zól és ezt a. célt a magyar családjog területén bét különböző rendelkezés és törvény módosítáSia által kívánja szolgálni. A magyar magánjogot sok más állam magánjogával szemben mindig előnyösen jellemezt© a család fokozottabb védelmié. Amikot tehát a családbafogadás intézményét és más vele kapcsolatos újításokat maigánjogúinkban meghonosítunk, akkor ezáltal nemcsak a család keresztényi értelemben vett fontosságát kívánjuk aláhúzni, hanem ősi magyar hagyományhoz is térünk vissaa. A családvédelem keresztény parancs és magyar hagyomány. De ai családok természetes életközösségének virágzását csak az biztosíthatja, ha az állam és a társadalom a család számára biztos szociális! alapot teremt. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot a szociális gondoskodásnak ez a melegsége hatja át, amikor lehetővé teszi nemcsak a családbafogadást» hanem a családi név átruházását is ai házasságon kívül született gyermekre, korlátozza a tartásdíjak lefoglalásiának lehetőségét és, mentességet biztosít a nagy családdal bíró végrehajtást szenvedők ingóságai számára, lehetővé teszi a javító-, nevelőintézet és az állami gyermekmcnheily tartási költségeinek közigazgatási úton való behajtását, fokozott büntetőjogi védelemiben részegíti az eltartásra és gondozásra szorulókat és mellőzi .a, pénzbüntetés és bűnügyi költségek behajtását kisebb vagyont hátrahagyó, illetve magy családdal bíró elítélt elihalá! ozása esetiében. Mindetziek a rendelkezések apró részletkérdéseket szabályoznak. Ha azonban nincs meg a) lehetőségei annak, hogy magánjogi törvénykönyvünk keretei között,hatálybaliéphessen -a magyar családjog új, átfogó rendiszere, akkor jobb az egyes ré^zletszaibályoiziá sokkal elébe dolgozni ^nnak a ma,gánjogi reformnak és szintetizáló' munkának, amely — mák ént f Werbőczy Háirmaskönyvei, — ha életbe nem is lép, már ma rányomja a-maiga bélyegét magánjogunk . fejlődésére. . , , A törvényjavaslat címadó jogintézménye a családbafogadás. A javaslat célja unnék a jogintézménynek a létesítésével az indokolás szerint az, »hogy az örökbefogadás jogintézményének háttérbeszorítása aélkíil lehetőséget nyújtsan a kiskorú személy családikörbe jutásához, hogy testi és szellemi fejlődésük a család körében biztosítva logyen és hogy a családnak úgy szellemi, mint gazdasági és társadalma életébe beilleszkedjenek.« A javaslati az örökbefogadás jogintézményét nem kívánja érinteni, de tekintettel van arra hogy az örökbefogadás gyakra n búlyos akadályokba ütközik. Az örökbefogadási szerződés lényeges tartalma, az öröklés: jog (biztosítása, az örökbefogadott résziére. Éneikül az igazságügyminiszter nemi erősít meg örökbefogadási szerződést. Előfordulhat tehát, hogy a család feje azért. vonakodik a gyermek örökbefogadásától, mert gyermekeit nem kiülése 1943 november 11-én, csütörtökön. vánja törvényes örökrészükben megrövidíteni, vagy esetleg más indokok is közrejátszhatnak abban, hogy a családapa nem haj'and?') az örökbefogadás súlyosabb terheit viselni. Mivel azcnban a javaslat helyesen ismeri Vi annak ^ szükségességét, hogy a gyermek csak a csailádban kaphatja meg a lelki é« szellemi kifejlődéshez szükséges előfeltételeket, az örökbefogadásnál rugalmiasabb • formát talált ki a ;3saládbaíogadás jogintézményében, amely egyrészt azoknak a családfőknek is ösztönzéséré _ szolgálhat, akik az örökbefogadás nehézségeit nem tudják más gyermekeknek a családjukba fogadásával vállalni, másrészt lehetővé teszi azt, hogy olyain gyermekek akik különben családon kívül, vagy túlterhelt családokban nőnének fel, a családi élet szeretetében és melegében rész es ülhessenek. Ezért mondja ki a törvényjavaslat 3. §-a, hogy a család körében örökbefogadás nélkül is lehet kiskorú részére ingyenes ellátást biztosítani. A családbaifogadás történhet szerződés útján, vagy anélkül.^amely utóbbi esetben a befogadó köteles a kiskorút önálló keresőképességének elérésiéig a család körében olyan e'

1 látásiban részesíteni, amely a kiskorú szükségleteinek és a, befogadó életviszonyainak megfelel. Köteles lakással, élelemmel, ruházattal ellátni, neveltetni, taníttatni, ápolásáról és gyógyításáról gondoskodni, szükség esetén pedig temetésének költségeit is, viselni. DÓ a kiskorúnak is kötelességei vannak a befogadó és házastársa ií-ánt: tisztelettel és engedelmességgel tartozik nekik és köteles erejéhez képest a háztartásban és a. gazdaságban, sot szükség esetén azonkívül is családhoz tartozó gyermekként munkát vállalni. Ha a családbafogadás szerződés útján történik, a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogjr a kiskorú törvényes képviseletét a kiskorút családjába befogadó gyakorolja. A szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Végül a törvényjavaslat 1. §-a, arravaló tekintettek hogy a esaládbafogadással a osaJ'ádbafogadó terhei növekednek, a családba befogadott kiskorút olyan családtagnak minősíti, mint akinek számbavétele alacsonyabb összegű adóztatásra jogosít fel. A törvényjavaslat a családbaíogadás'sal kapcsolatban töbib< kérdést nem szabályoz, ezek tehát az általános jogszabályok .szerint oldandók meg. Ezek közül a fontosabbakra a javaslat részletes indokoí;á?a hívja fel a figyelmet. Ugyancsak az indokolásban találhatunk pontos magyarázatot arravonatkiozóan, hogy a családbafogadás mennyiben különbözik a falusi lakosság körében elterjedt ellátási szerződéstől. A legfontosabb különbség az, hogy ellátási szerződéssel nagykorú tartását is el lehet vállalni és ha a felek másképpen nem rendelkeztek, az ellátási szerződés,

; a ^kedvezményezett élethossziglan való ellátására irányul. A esaládbafcgadás csak kiskorúval történhetik és elvileg ingyenes szerződés, míg az ellátási szerződések legtöbbször elaggott emberekre vonatkoizniaik és visszterhesek. A családbafogadás az; ellátási szerződésekkel szemben a családiasság elvére van alapítva és a családba fogadott gyermek keresőképes korának eléréséig szól, tehát nem pusztán a rideg visszterhesség vagyoni kötelezettségein „alapul, hanem a családi együttérzés és életközösség, a szülői hűség és a gyermeki szeretet lelki motívumaival vatn átitatva. A családjog egyik legtöbbet vitatott kérdése a házasságion kívül született gyermekek