Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

128 Aä országgyűlés képviselőházának 333 községe zerű közület legyen, a volt Jugoszlávia városai között tizedik helyet elfoglaló Zent» városból esetleg a harmincadik legyen és így a magyarság statisztikai arányát legalább számszerint, kifelé a látiszat szerint csökkenteni tudják. Ha azonban. ai tanyai lakosság, amely önállóságra törekedleltt, mert mostoha bánásmódban, részestült, vagy legalább, is azt érezte, hogy TOSSZ, bánásmódban réseifísül az anyaváros részétről,. !hia. valamit kap ési ha kényelmét, egészségét, anyagi érdekeit a városok szolgáltai tudják azi új tanyai közigazgatási kirendeltségeikkel, eszükbe, sem fog jutni, hogy elszakadj an aki. Szívesebbem tartozik egy kecskeméti tanyai: ember Kecskeméthez, a zentai Zentáhaz, ha, városától! mindént megkap, minthogy önálló közséig legyen, és disimer elleniül kellíjen neki élnie. Azit mondom, hogy a tanyai kérdés megoldása tekintetében a tanyai közigazgatási kiremidlellltségek lét esi teste és: az utak kiépítése az a két ífő feltételi, amely a tanyák kérdéséit korszerűem meg tudja oldani. Ezt különösem a kisebbségi életben éreztük, akkor, amikor 1914 előttit a Ihibási kormánypolitika idején Bácskának legtisztább magyar vidékeit! teljesem semmibe vették, siennmi utat nemj kapo/tt a Felső-Tiszamentie. de ugyanilyen^ mostohán bábtak velünk.

: a 23 évi szerb uralom idején. Ennek bizony s ágául! szolgát az, hogy a Ferenccsatornától kezdődől ee: a Tisza 'mentém Óbecsétől Martonosig észak-déli irányban, úgyszintén a szabadkai fővonaltól egészen a Tisza vonaláig, körnlibetül 80 klülomé-ter hosszú éís 40—50 kilométer széles, hatalmas földterületen!, ahoi a világ legjobb földje' van. a legszorgalmasabb nép van, kelet-nyugati irányban egyetlen egy, átkötő út nincs, amely a Tisza: mellett levő városokat és falvakat összekötné a tanyavilággal. Tessék ilyen körülinényelki között kultúrát teremteni, tessék ipari növényt tertnellnl. egyáltalán előrehaladni, hogy ne érezze aa a nié'P a. vármiegye mostchasá«*a,a kormány mostoha bánásmódjai kiövetkeíztélben, hogy el vám hanyagolva ési neki máskép ési másutt kell keresnie boldogulásának -feltételeit. Nagy megnyugvással kell misgállapítanunk, hogy Bács-Bodros? vármegye ai régi szokással és gyakorlattal! ellenltétbeíni a legnagyobb megértéssel, igazi nemzeti öntudattal sietett ennek a tiszta magyar vidéknek segítségére f és ma már a; vármegye útalapjának többmilliós költisíégvetéséből, az egász.tétel hárominegyedrészét a Felső-Tisza vidék úthálózatának r kiiépítéséne — félszázadéves' mulasztások pótlásárai —klölt• ftenelk el. Hamarosan pár éiv miulva — a háború ellenére isi — ki

1 főig épülni az az úthálózat, amely biztosítatni fogja ennek a tiszta magyar vidéknek a közle'kedését minden irányban. Ezekkel az uitakíktali a tanyák heíkötödnek a városokba és a községeikbe, így gazdaságilag fejlődhetünk, a közigazgatás: jól funkcionálhat, iákoláitak nyugodtan dóligoizhaitbalki. mert kapunk tani tóti, illetőleg, há: kapunki tanítókat, azok ott is maradnak. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a 30 kiiliotmje^erre (fél élven kíeresztül kiközösített tanát ó szökilk, ha csak tud. mert börtönben van., amikor a. téliiídő elérkezik. Ha pedig, tisztelt Ház, a. tanyai közigazgatási kimndeilltségefo me^szervezésiének gyakorlata részét tekintjük, akkor arra kell gondolnunk, hogy mit! szólnak hozzá a gyakorlati szakemberek; a polgármesterek, a községi jegyzők; hogyan léibeit a legoíklosabban, a leggazdaságosabban, a legerjedniénye&ebben megoldani ülésé 1943 november 9-én, kedden. ezt a kélrdést. Ennek a, problémának ugyanis két része van.: az egyik azi. hogyan alkossuk meg a szabályrendeletet és milyen, kirendeltségig szervezetiéit létesítsünk, a másuk az. hogy miiből], # milyen pénzügyi lehetőségek között csináljuk ezt meg. Erre a kát kérdésre kell tehát felelni Módomban volt nemcsak az itteni vitákat végighallgatni, hairnetm, a kecskeméti mezőgazdaságig (kamara alföldi gyűlésén, ilestőleg szakosztályi ülésén réísztvenmi és meghallgatni két kiváló gyakorlati: szakembert!, Liszka Biélát. Kecskemét városának polgármesterét., valamint' Hódmeziővásárhely polgárin esiterét, Elimiomdlhatoui, so'kat tanultiam tófűk, bár mint^ kisebbségi politiíkiuis a kisebbségi életben is élénk figyelemmel kísérteni a magyar tanyavilág életét, am ő előadásuk nagyon megtágították látókörömet abban a vonatkozásban, hogyan kell megoldani, gyakorlati szeimpontból a tanyakíérdést. E szakemberek felfogása szerint olyan helyeken, ahol falnszerűen kiépített tanyaostoportoki vannak, a tíanyai kirendeltségek élére! egy fogalmazói karhoz: tartozó vezetőre van szükség, alki polgármesteri hatáskörrel rendelkezik, faluhelyen pedig jegyzői jogkörrel rendelkező, szintén fogalmazói képesítésű községi tisztviselőt kell kirendelni. A fogalmazó szakhoz tartozó vezető tisztviselő mellett azonban szükség van még egy kezelőre, vagy díjnokra, valamint a megfelelő sziolgaiszemelyzetre. így kell megszervezni taz állandó tanyai kirendeltség tisztviselőkarát, amelynek; élére a polgármester jielölne ki a fogalmazói karból két-három évi időtartamra megfellelő tisztviselőt. Itt mindjárt válaszolhatok Szöllősi képviselőtársam: nak arra a megjegyzésére, hogy nincs, szükség állandó kirendeltségre. Ezzel szemben én azt állítom, hogy a 2000—3000 lakosú zárt településméU, az ilyen faluszerű településeknél igenis sízükség van kirendeltségre és ha a közelben egyéb tanyacsoportolk is vannak, oda a kirendeltség beosztottjai a hét bizonyos napján ki: mennek és éppen úgy megtelhetik a szükséges intézkedéseket, minit a tanyaközpontokban. Igenis, szüksége van a tanyai kirendeltségnek állandó kintlételére és a «tzabályreudeletekben kötelezővé kell tenni azt is, hogy akiket a polgármester a törvény és a szabályrendelet alapján ilymódon a tanyaközpontba kiküld, azoknak állandóan ott is kell lakniok. A kiküldetés azonban ne legyen két-három évnél hosszabb tartamú, aminek az lesz az előnye, hogy a városi központban lévő ifjabb tisztviselői klar számárai ez jó előiskiojlia lesz lélsi ha valaki kéthárom, évig vezette fiatalos hévvel és szaktudással a tanyák világát, a tanyák népét, majd ha, a városba, visszakerülve vezetőember, tanácsnok,^ vagy polgármester lesz. egészem) máskánt fogja látni a •tanyaproblémát, minit a'z. aki aj' városban való imaskodástól kezdve, a segédéskedésen keresztül jut el vezető pozícióba, anélkül, hogy a. tamyák sajátságos zárt 'éliétébe csak 1 felületes, betekintést is nyert volna. Feltétlenül szükség

1 van tehát a tanyai kirendeltségekre. Kecsikteanéten például egyelőre három-négv tanvai kirendeltséget szerveztek meg, mesrlehetősen ideálisan. A további sziervézésniél azt kell tekintetbe venni, hogy hol van' rá a legnagyobb • szükség* éis hogy a bevált módszerek szerint ho: gyám; kell a tisztviselői 'kart elhelyezni és ál: landó felfrissítéssel mindig munkában tartani. (Kecskemét

; városa az m magyar város, amelynek lakossága 56 százalékban tanyán la-