Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1943 november 9-én, kedden. 125 ,1 A .tanyai közigazgatás mostani átszervezésével-kapcsolatban már is jelemitkezik az állata.segélyek .'kérése. Temesváry igen t. képviselő;társunki felszólialásábalni már kérte a. belügyi kormányzatot, hogy jöjjön az anitonotai közigazgatás, segítségemé. Már ezzel be isi van bizonyítva, hogy azi autonómiák képtelenek a magufcí közigazgatási feladataikat ellátni, úgyhogy ha (már az államtól kérik a hozzávalót a közigazgatás berendeiziésérie. akkor igazam elérkeziettl anniakl.az idejei, hogy újra. fiel! lehessieaii vetni! azlt a sekat hánytorgatott kérdést, hogy miért nieta] csinálja tehát az állam, miért nem oldják misg már egyszer egy törvényjavaslattal a közigazgatás régem elhanyagolt egész kérdését, amikor kétségtelen, hogy az aíutonomiák a közigazgatást neon tudják ellátni. A tárgyillagosi szemlélő nézzen be a közr igazgatási életében nézzen, be a törvényhatósági közgyűlésekre: ott egy, azt lehetne! Jmolndani, a gutaütési képét mutató szervezettet lát, amely mozgásira, cselekvésrei szánté • képtelen, részt sieim. vesznek már a törvéhyhaitíósági közgyűlé«alak életében a tagok, a jelenlévők egyáltalán nem igyekeznek! felszólalásokikial a vitákbami résztvenni. Ez. a közigazgatás valóban megérett arra, hogy lögy generális; initéizkedéssel segítsenek rajta, die nieimi akarom ittJ azi államosításnak annyiszor hangoztatott kléírdélsét újra felvettlni. A belügymind sziteir 1 úr úgyisi állandóan az autonom gondolát hívéinek! mondja magát, közben pedig évről-évre mindig többet vesz ©1 az autonom közigazgatásból. (Ügy vuw! Úgy van! a \sséí { sőbaloda\'o ] n.) most a legutóbb ü& elvett egy részt az, orvosok kérdésével kapcsolatban^ úgyhogymár igazán kívánatosnak látszik, hogy táláljáki meg már végrei, évtizedek multán, azt a látszatot megmentő megoldást, amelyimeík révén államosítanák a közigazgatást, del meghagynák azi autonómiában azt a hitet, hogy, ő mégis aiutononii. közigazgatási marad. Meggyőződéseim szerint ugyanis ezt a lájtsziatot nem tudják megtalálni, mert különben már régen megcsinálták volna, csak az autonómiák politikai ellenállásától félnek. Hogy ez mennyire így) van, mutatja ezt áz % hogy aimilklor az autonómia sérelmére kibocsátották' az 1927 évi tanyai rendeletet, azt! egy szerű cm szabotálták. Minden előttem szólott, akj evvel a kérdéssel) foglalkozott megállaintotta, hogy Hz 1927-es belügyi . tanyai, rendeletet egyszerűen nem hajtották végre miért a törvényhatóságoknak nem, tetszett. Ma is fontos szempont ez. és eizert meggyőződésem, hogy amíg a belügyminiszter úr ezt a kérdést szotrgalmiRizni fogja, az menni: fog autonom úton, mihelyt azonban nem fogja -szorgalmazni, vagy niás belügyminiszter jön. meg fog akadni a kérdés, niert ez a, megoldás, 'amelyet ez, 'a tör; vé'nyjavas,|.at keresztül akar vinni a tanyai települések korlátozásával, lelki szempontból ellenie mond ,a magyarság 'érzületének és — hivatkozva az eil'őadó úr megállapítására — a leikig ellenállás meg fogja akadályozni végrehajtását. Összefoglalva az elmondottakat, meg kell állapítanom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatiban igen sok helyes szempont van az általam! kifogásolt, helytelen szempontok imiellett. Nagyon helyeslem például azt, hogy a belügyminiszter' úr a helyi közületekre bízza a szabályrendelet megalkotását Ez nagyon helyes, mert helyi ismeretekkel feltétlenül jotoban lehet eizt a kérdést megoldani. Azt is helyeslem, hogy a kitűzött határidől nemi engedi a kérdés elhúzódását, mert erre egy évet szab meg a belügyminiszter úr. Helyeslem azt &z ugyancsak nagyon fontos rendelkezést» amely anniak a tisztviselőnleik, aki kimiegy a tanyára ési ott intézkedik, ügyintéző hatáskört ad és ( elsői okú hatósággá teszi őt, illetve a lehetőséget megadja erre. Azt^ is helyesnek tartom, hogy ezt a belügyi jóváhagyástól teszi függővé, bár ebben megint benne 1 van, — s erre felhívom az igen t. Ház^figyelmét — hogy a belügyminiszter úr nem bízik az autonómiákban, mert ha a többi községi szabályrendteleteket a. törvény szerint a megyei kisgyűlés hagyja jóvá, akkor itt megint az a helyzet, hogy a tanyai közigazgatás szempontjából az autonómiákat nem tairtja eléggé érettnek arra, hogy az ügyeket felülvizsgál ja és rövid úton visszaadja a községnek, Ibaneimi kéri, hogy a saját maga. hatáskörében 'ennél a törvényjavaslatnál külön felügyeletet gyakorolhagiso'm Mondom* etzlt helyieslem, mert feltétlenül szükséges .atz, hogy egy központi akarat irányítsa ennek az igeni fontos tanyai kérdésnek megoldását. Rámutatok azonban arra, hogy a belügyminiszter úr itt (már megint az autonómiáik kérdését domborítja ki, és amellett latsaik, hogy nem meri ennek megoldását az autonómiákra rábízni. Most már — és ezt csak öss«e^ fbiglalóiain szeretném beszédemi végén mondani — nem tartom helyednek, hogy kényszerítik a gazdát arra, hogy bevonuljon ,ai tanyai közpomitlbiai Hagyjanak neki errei szabadságot. Nem tartom helyesnek azt seim, hogy kényszerítik a gazdát rá, hogy a tanyaközpontban lássa el! közigazgatási igényeit. Tesr sék nelki megengedni, hogy mind a tanyaközpontban, mind azi anyaiközületbten, községben vagy a városiban is elintézhesse a maga ügyeitTessék tehát könnyíteni a dolgon, a kényszerr ends zabál y t méltóztassék a, tanyai tisztviselői karral sízeimben alkalmazni, ne a tanyai miaigyarral' üzemiben, aki a maga termelő munkájával nagy gondok közepette el vian foglalva^ (Taps a széldőbaloldcdon.), tessék a tisztviselőket odaküldeni hozzá, ha, szükséges és azokkal! sziemben kényszert alkalmazná, nelmi pedig á magyar tanyai 1 gazdával szemben. (Vájna Gábor: Éljen a tanyai magyar!) Helytelennek tartom és megváltoztatását szeretném annak, mint már az» előbb mondbttaim, hogy a kirendeltséget mint állandó tanyai ikiözigazigatási szervet tekintsék. Nem tartom szükségesnek, hogy a kirendeltség feltétlenül állandó jellegű legyen; lehet a tanyai kirendeltség időszakom is és éppen olyan jól vagy még jobban fogja ellátni kötelességét, mert az, állandó tanyai kirendeltséggel összefügg az, hogy szinte községééi tv e van az a tanyaterület, amely hozzátartozik és lehetíetlenné teszi anniak a gazdának, hogy ellássa a közigazgatási szükségleteit benn a városban is. Ez tehát lazt jelenti, hogy az.'eddigi egy^ város helyett most már a tanyalközpontiba is és a város'biai is be kell nelki- járnia. A gazdasági értékesítés szempontjai inkább a városhozi kötik a* gaizdát, mert ott jobban tud eladni. A közigazgatási szempontok a tanyaközponthoz, gazdagsági szempontjai á városhoz fogják kötnii, tehát ő most már az eddigi egy város helyett igenis két helyre lesz rászorítva, hogy járjon. Ezért szeretném biztosítani annak a magyar gazdának azt, hogy teJtszése szerint járhasson mindkét helyre. Azután helyteiliemneik tartom azt, hogy ném adnak a tainyai tisztviselőnek működési pótlékot és végül nagyon helytelennek tartom
