Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1943 november Ù*ên, kedden. 123 ha látni fogj a , a tanyaközpont előnyeit, akkor meg vagyok győződvei arról, hogy be fog menni oda., r mert egyik gazda sem kívánja a saját kárát és nem óhajt a saját kárára tanyán lakni. Elvégre nyilvánvaló a városi bennlaikásnak minden előnye. Ha a gazda ennek ellenétne ragaszkodik ahhoz,, hogy a földjén lakjék, akkor neim, azt érdemli, hogy kényszerítő rendszabályokat íalkalmatzzunk. hanem legalább is azt kérem és azt tartanám méltányosnak,, hagyjuk! meg nelki a lehetőségeit arra, Ihogy szabadon válasszon. A törvényjavaslat ebben a tekintetben egy oíyaii rendelkezést tervez, amely megtilthatja az illető tanyabirtokosnak, hogy a központtól bizonyos távolságon túl és (bizonyos birtoknagyságon alul állandó jelltegű épületet építhessen. Igém t belügyminiszter úr és t. Ház,, én ezzel kapcsolatban azt merermi mondaaii, hogy /a tanya világnak egyik legnagyobb baja a munkáskéz hiánya. Ha akármilyen kis birtokon egy magyar .építeni akar azélr't, mert mondjuk, szerzett egy hold földet és ott fészket a kar rakni, én nem akadály óznám, meg őt eb'blen már csak azért S em, mert az az ember, aki törpebirtokán tanyát épít, ott állandó munlkaerőlktéint! fog jelentkezni, tehát a saját; míunlkájának elvégzése után el fog miietnni a szomszédiba is dolgozni. Ugyanis nagyon nagy a panasz, hogy neim lehet kapni a tanyára, cselédlet és munkást^ ha telhát. azi a miagyar ott a tanyabirtokon akár félholdnyi, vagy egyholdnyi területem építeni akar, engedijuk meg neki az építkezést, annál is inkább, mert az a fél holdon, vagy egy holdon lévő gyönyörű kisbirtok legalább is azit jelenti, hogy azon egy szép nagy keirte* ^saládiház is van. Ha neki az az óhajjá és kívánsága, én neon, akadályoznám mieg ebbien. (Helyeslés a. szé^űbaoldalon.) Szeretnék itt egy szempontra rámutatni. Elismerem, hogy nem okos dolog és nemi is lehet a mai higiénikus követelmények idején megengedni, hogy az emberek ott építkezzenek, ahol ajkamák. Miért nem,? Azért, mert esetleg vízjárta helyen építkezhetnek, vagy például nagyon egészségtelen területen. Most is liáttufe. hogy szabályrendelet neom^ lévén, a rombadőllt tanyákat neimi messze a régi helyüktől építették fel, éppen, : olyan körülmények közt, ugyanolyan rosszul, mint azelőtt. Ennek az volt az oka, hogy a közüleiteknek. ha volt is szabályrendeletük, az esialk a belső lakott területekre vonatkozott, a tanyai területekre nem. Felvetem azt a gondolatot a belügyminiszter úrnak, Jhogy amennyiben most úgyis foglalkozik ez a v törvényjavaslat a lakások, az építkezések kérdésével, nem lenne-e helyes belevenni azt, hogy az összes közülieteket kötelezze arra a törvény, illetve a belügyminiszter úr, hogy alkalmazzák szabályrendeletüket a tanyai viszonyokra is, illetőleg dolgozzák ki szahályrendieiletükben' a tanyai építkezés rendezését is éppen úgy egy éven belül. Hiai ugyanis az a magyar építeni akar kint & tanyán, a mai rendszer szerint a szabályrendeletek értelmiében 1 tulajdonképpen, nem is kér építkezési engedélyt. Kötelezzék tehát rá, Ént azonhan csak egyetlenegy olyaíni érvet) ismereki, almely a tanyán, a saját birtokaim építeni! akaró emberrel! szemben felhozható ési ez az, hogy egészségteléini helyem élsi egészségtelen módón! akar építeni 'őzért felitletilenüll szükség gesmefc tartanám azt, hogy a szabályrendeletek ilyen vonatkozásban érvényesüljenek; a tanyai épitikfeziélselkkeli ikaposolatban. Nelmi azt korlátoznám telhát, hogy ő hol építsem, hanem azt korlátoznám ebbiőÜ! a szempontból!, hölgy hogyan ési ïr^kleïp ^(pít^en, mertl amennyiben' gyenge kéz az illető, akkor feltétlenül módjában van azi Oacsa-nak arra, hogy segítségére jöjjöni az illeítőnek;, aki ennelk folytán az egéfezségügyii követelményeknek megfellleHlően építheti! meg hajlékát. T. Ház! Ezt sokkal fontosahbniatk tartonu minit a távolság kéndéisét és bátor vagyok felhívni a rtt Ház figyelmét arraj hogy a távolság kérdései, amelyeit: úgy látszik! a oelügytannisztefr 1 úr túlságosan figyejliembe vetíti évroUpévr© mindig kiisebb jelentőségűvé Hasa. Már a kerékpár használata is lényegeisieni megjavította a tanyai közlekedés helyzetét. Ha pedig tanyai központokat fogunk a törvény értelmében létesíteni, (vitéz, Kea*©sizteÄ-Fischer Ferenc belügyminiszter: Akkior már neim lesz baj!) akkor mondjuk! már &—7 kiilloamétereei ikiörzetibeni ott lesz a tanyaközpont. Miért kell tehát félni attól, hogy az eJmiberiek! kint építettnek? Építsenek bátran akárhol, mert közigazgatásuk egy idŐszakíps tanyai kiremldeUtséggöl! ralmdiig nagyobb ífoöltség nélkül megoldható. Ezt a kérdést /tulajdonképpen ígyf szerotoléJm beállítani. A távolság kérdése a mai autóközlekedés világában igazán nem számít. (Zaj. — Ellentmondások a joèboMam^') T. Ház! Kéreiki egy íéióra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a ft Házat, méltó zltätnakuef a meghosszabbításihoz hozzájárulni'? (Igen!) A Házi a meghosszabbítást 'megadja. Szöllősi Jenő: Nemi a háborús viszonyokkal gondolok, hanem arra akarok rámutatni, hogy ha a háborúnakl vége lesz, akkor a közlekedés» az autobuszforgalom, a motorkerélklpár- és a gépkocsiforgalom! oliyani perspektívákat mutat a tanyai közlekedés számára, amelyek; a távolság kérdéséjtj jelenltéíkltelennó fogják összezsugorítani. Legszemitiebb meggyőzlőldésem. hogy igenis ez ai nemzet ai maga, nagy életetre/jével át fogja vészelni ezejket a nehéz időiket!, ki fogja magát verekieidtniii ibelőluk és azután a tanyai kérdésnek egy nagy fellendülése fog követikezutii. (Ügy vem!) Nagyon helyesnek tartom azt. hogy a törvény módot ad a tanyaközpontok kialaikátására, csakl azt nem szeretném, ha itt kényszerítő eszközöket alkalmaznának. Most a törvényjavaslat egyi módosítását szeretném még kérni ai belügyminiszrtetr úrtól. A3. § intézkedik arrólL hogy: az építési tilalom alá eső gazdáknak, ha kelll kisajátítás útján isi adják 1 mieg a módot, hogy a tanyjaközpontbani építkezés céljaira tellleMiez juthassanak. Én szeretném ezt 1 kibővíteni és ezért kérném a belügyminiszter úrtól, hogy miindenlki• nek, aki• mezőgazdasági munkával'foglalkozik, adassék mód arnai, hogy ha szükséges, akár kisajátítás útjám is kaphasson teliket a tanyaközpontban. A telkek kisajátítás útjián való megszerzését tehát ne korlátozzuk csak; a birtokosokra, hanem tegyük lehetővé mindenki számára, .afki a tanyaközponton akar lakniHiszen óriási az előnye annak, ha valaki egyáltalán a tanyárai akar menni lakni. Egyenesen jutalmazni kellene azokat, akik a tanyán vailó lakást választják és én ezt a lehetőséget a törvényjavaslatban csak megkönnyíteni szeretnéink ,; Ugyiainígy hangsúlyozom, feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy a. tanyaközpontban ne csak az építési tilalom elá eső gazdák kaphassanak kisajátítás útján telket, hanem ugyanígy juthasson téliekhez a közösség célját szolgáló minden intézmény és azok személy-
