Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
104 Az országgyűlés képviselőházának 331 delkező vasúti alkalmazottak az okot megillető fejadag szerinti zsírmennyi séget mindenkor akadálytalaniul megkapják. A Budapestem, szolgálatot teljesítő, de nem a fővárosban, hainem árunak környékén lakó alkalmazottak ellátása» jelentős mértékben javulni fog a folyó évi december hó 22. napján kibocsátott 7640/1942. M. E. számú rendeletiben foglalt ázom rendelkezés következtében, amely szerint Budapest székesfőváros, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszeuitlőrimc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva, Bá'kásmegyer, Bu daté tény, Cinkotiai, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre. Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy- Rákoskeresztúr, Kákosűget, Rákosszentmihály, Sashalom. Soroksár és Veesés községek területe közellátási szempontból egységes területet alkot. A vasúti alkalmazottak buirgoinyaszükségletéaiek fedezéséire a m. kár. Államvasutak a folyó év szeptember havában a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesüléstől 110.000 métermázsa burgonyát igényelt. A Metesz. az igényelt mennyiségnek egy hányadát már le is szállította. A Magyar Szent Koronához, visszaesiaítolt területeikien] a közszolgálati állások betöltésének módját kormányrendeletek, szabályozzák, és pedig a felvidéki területeken a 2300/1939. M. E. a Kárpátalján a 7800/1940. M. E., a keletű területeken és az erdélyi országrészen a 900/1941. M, E., ai délvidéki területeken pedig a 7510/1941. M. E. számú rendelet, A hivatkozott kormányrendeleteik- értelmében minden fizetési osztályra és a fizetési os>z" tályotko'n belül a i' izetésà fokozatokra nézve meg kell állapítani az átlagos szolgálati időt. A visszacsatolt területeikről ,a,z ÁHiaímvasutak kötelékébe átvett, vagy újból szolgálatiba állított volt vasúti alkalmazottak besorozása a fenti módion megállapított, átlagos szolgálati idő alapján történt, Mivel az, átlagos szolgálati idő megállapításánál a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb elő haladásiban részesült alkalmazottak szolgálati iidejét is figyelembe kellett venni, tényleg előfordultak olyan eseteik; hogy egyes átveti alkalmazottaik kedvezőbb besojrozást értek el azokkal az anyaországbeli egye* alkalmazottiakkal szemben,, akik az átlagos szolgálati időnél hosszabb időt töltöttek el az egyes fizetésii fokoziatoikbaai. A t. interpelláló képviselő úrnak a,z a javaslatai, hogy az anyaországi törzsszemélyzet előmenetele is a visszacsatolás során besorozott ölkalmazottakkail azonos módon állapíttassék meg, a fenni álló kormányrendeletek, rendelkezéseire való tekintettel nem valósítható meg. Abszolút igazságot eb bein a kérdésiben egyébként sem lehet elérni, tekintetiel arra, hogy mindig vamunk oly alkalmazottak. akik különleges rátermettségüknél és szaktudásuknál fogva az, átlagodnál rövidebb idő alatt baladnak előre és ezzel szemben minidig vaininak olyan alkalmazottak, akik az átlagoh lailól maradó teljesítményük következtében az átlagnál lassabban haladinak csak előre. Az 1924 : IV. törvénycikk alapján kiadott 7200/1925. M. E. számú rendelet 8. §-ána(k 4. pontja érteiméiben m egyes, fizetési osztályok keretién belül a megállapított* várakozási idő megrövidítésével- isoronkívüli előléptetésnek helye nincs. E törvényerejű rendelkezés alap ján. nem valósítható meg az, hogy a fizetési ülése 1943 október 22-én, pénteken, osztályokon ibelül bárki rendkívüli előléptetésben részesülhessen. A 4. középiskolát végzett segédtisztek hivatalnoki átminősítés év el kapcsolatban felvetett kérdésre tisztelettel közlöm, hogy a m- kir. Államvasutak négy középiskolán végzett segédtisztei részére megállapított tiszt viselői vizsgára vonatkozó szabályzat alapján a Máv. igazgatóság folyó év júliusában az érdekelteket felhívta, hogy a tisztviselői képesítő vizsgára meghatározott határidőn belüli jelentkezzenek. A képesítő vizsgákat a m. kir. Államvasutak kétrészben és: pedig 1942 november—, december és 1943. év április—május havában tartja meg. A felhívás következtében mintegy 600 négyközépiskolát végzett segédtiszt jelentkezett tisztviselői képesítő vizsgára, akik közül a Máv. igazgatóság mintegy 300-at a folyó év, 300-at pedig a jövő év tavaszán tartandó vizsgáztatásokra bíyotti be. Azokat a segédtiszteket, akik a tisztviselőig képesítő vizsgát sikerrel leteszik, a rendelkezésre álló üres állásokhoz képest a vizsga letételét' követő legközelebbi kinevezés során a Máv. igazgatóság a lehetőség szerint ki fogja nevezni. A gyermeknevelési pótlékot rendszeresítő 1938 : XXXVI. törvénycikk rendelkezései az Allamvasúta'kra nem terjednek ki. Szociális okikból a kormány a 6080/1939. M. E. számú rendelettel az Állam vasúti ipari munkásokra, utóbb pedig 1941 január 1-rÖl kezdődő hatállyal a legalább egy évi szolgálíati idővel rendelkező öszszes nesm ipari munkásra is kiterjesztette. A gyermeknevelési pótlék összegét felemelő 7310/1942. M. E. számú rendelet rendelkezésiéi az Államvasútaikra, ugyancsak nem terjednek ki, azonibian a tárgyaiások már is folyamatban vannak, hogy a<z államvasúti munkásság gyermeknevelési pótleka az idézetr rendeletben meghatározott módon ugyancsak felemeltessékA 6500/1942. M. E. számú rendelet a nyugdíjasok csialádli pótlékát a tényleges, alkalmazottak családi pótlékánál alacsonyabb összegben állapította; meg. A nyugdíjasok családi pótléka 35 beszámítható szolgálati év után éri el a legfelsőbb határt, de itt is átlag 10%ka]j ala^ csonyabb a tényleges, alkalmazottaik családi pótlékánál. A nyugdíjas elhalálozása esetén, ha a gyermeksegély összege alacsonyabb az elhalt nyugdíjast megillető maximális családi pótléknál!, a gyermeksegélyt — tekintet nélkül a beszámítható szolgálati időre — * olyan összegben bell megállapítani, amelyre az elhalt atyának családi pótlók címén igényei voüina abban az esetben* ha 35 évet meghaladó szolgállati idő után nyugdíjban, részesülne. Az 1912 : XXXV. és az azt, módosító rendelkezések értelmében a családi pótlék tisztviselők gyermeke utam legfeljebb a 24. éiDetév v segédtisztek gyermeke után legfeljebb a 20. életév, altisztek és egyéb nyugdíjintézeti tagok, nyugdíjasok gyermeke után legfeljebb a 16. életévük betöltéséig' jár. A nyugdíjasok elhalálozása esetén az említett korhatárokig kell -folyósítani az árvák részére járó gyermeksegélyt is. A korhatároik felemelésére a fenti törvényes rendelkezések értelmében, lehetőség ezidőszieirint nincs. A tanulmányi segéllyel kapcsolatban tisztelettel közlöm, hogy ameinmyiben a családi pótlékra jogosu.t alkalmazottak; és nyugdíjasok gyermekei a családi pótlékra igénytadó éleikor betöltése után is kiváló eredménnyel folytatják tanulmányaikat, úgy részükre a 24, életév-be-