Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

104 Az országgyűlés képviselőházának 331 delkező vasúti alkalmazottak az okot megillető fejadag szerinti zsírmennyi séget mindenkor akadálytalaniul megkapják. A Budapestem, szolgálatot teljesítő, de nem a fővárosban, hainem árunak környékén lakó al­kalmazottak ellátása» jelentős mértékben ja­vulni fog a folyó évi december hó 22. napján kibocsátott 7640/1942. M. E. számú rendeletiben foglalt ázom rendelkezés következtében, amely szerint Budapest székesfőváros, továbbá Buda­fok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszeuitlőrimc, Rákospalota és Újpest megyei városok, vala­mint Albertfalva, Bá'kásmegyer, Bu daté tény, Cinkotiai, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pest­hidegkút, Pestszentimre. Pestújhely, Rákos­csaba, Rákoshegy- Rákoskeresztúr, Kákosűget, Rákosszentmihály, Sashalom. Soroksár és Ve­esés községek területe közellátási szempontból egységes területet alkot. A vasúti alkalmazottak buirgoinyaszükség­letéaiek fedezéséire a m. kár. Államvasutak a folyó év szeptember havában a Belföldi Burgo­nyakereskedelmi Egyesüléstől 110.000 méter­mázsa burgonyát igényelt. A Metesz. az igé­nyelt mennyiségnek egy hányadát már le is szállította. A Magyar Szent Koronához, visszaesiaítolt területeikien] a közszolgálati állások betöltésének módját kormányrendeletek, szabályozzák, és pedig a felvidéki területeken a 2300/1939. M. E. a Kárpátalján a 7800/1940. M. E., a keletű terü­leteken és az erdélyi országrészen a 900/1941. M, E., ai délvidéki területeken pedig a 7510/1941. M. E. számú rendelet, A hivatkozott kormányrendeleteik- értelmé­ben minden fizetési osztályra és a fizetési os>z­" tályotko'n belül a i' izetésà fokozatokra nézve meg kell állapítani az átlagos szolgálati időt. A visszacsatolt területeikről ,a,z ÁHiaímvasutak kötelékébe átvett, vagy újból szolgálatiba állí­tott volt vasúti alkalmazottak besorozása a fenti módion megállapított, átlagos szolgálati idő alapján történt, Mivel az, átlagos szolgálati idő megállapításánál a legkedvezőbb és a leg­kedvezőtlenebb elő haladásiban részesült alkal­mazottak szolgálati iidejét is figyelembe kellett venni, tényleg előfordultak olyan eseteik; hogy egyes átveti alkalmazottaik kedvezőbb besojro­zást értek el azokkal az anyaországbeli egye* alkalmazottiakkal szemben,, akik az átlagos szolgálati időnél hosszabb időt töltöttek el az egyes fizetésii fokoziatoikbaai. A t. interpelláló képviselő úrnak a,z a ja­vaslatai, hogy az anyaországi törzsszemélyzet előmenetele is a visszacsatolás során besoro­zott ölkalmazottakkail azonos módon állapíttas­sék meg, a fenni álló kormányrendeletek, ren­delkezéseire való tekintettel nem valósítható meg. Abszolút igazságot eb bein a kérdésiben egyébként sem lehet elérni, tekintetiel arra, hogy mindig vamunk oly alkalmazottak. akik különleges rátermettségüknél és szaktudásuk­nál fogva az, átlagodnál rövidebb idő alatt ba­ladnak előre és ezzel szemben minidig vaininak olyan alkalmazottak, akik az átlagoh lailól ma­radó teljesítményük következtében az átlagnál lassabban haladinak csak előre. Az 1924 : IV. törvénycikk alapján kiadott 7200/1925. M. E. számú rendelet 8. §-ána(k 4. pontja érteiméiben m egyes, fizetési osztályok keretién belül a megállapított* várakozási idő megrövidítésével- isoronkívüli előléptetésnek helye nincs. E törvényerejű rendelkezés alap ján. nem valósítható meg az, hogy a fizetési ülése 1943 október 22-én, pénteken, osztályokon ibelül bárki rendkívüli előléptetés­ben részesülhessen. A 4. középiskolát végzett segédtisztek hi­vatalnoki átminősítés év el kapcsolatban felve­tett kérdésre tisztelettel közlöm, hogy a m- kir. Államvasutak négy középiskolán végzett segéd­tisztei részére megállapított tiszt viselői vizs­gára vonatkozó szabályzat alapján a Máv. igazgatóság folyó év júliusában az érdekelte­ket felhívta, hogy a tisztviselői képesítő vizs­gára meghatározott határidőn belüli jelentkez­zenek. A képesítő vizsgákat a m. kir. Állam­vasutak kétrészben és: pedig 1942 november—, december és 1943. év április—május havában tartja meg. A felhívás következtében mintegy 600 négyközépiskolát végzett segédtiszt jelent­kezett tisztviselői képesítő vizsgára, akik kö­zül a Máv. igazgatóság mintegy 300-at a folyó év, 300-at pedig a jövő év tavaszán tartandó vizsgáztatásokra bíyotti be. Azokat a segéd­tiszteket, akik a tisztviselőig képesítő vizsgát sikerrel leteszik, a rendelkezésre álló üres ál­lásokhoz képest a vizsga letételét' követő leg­közelebbi kinevezés során a Máv. igazgatóság a lehetőség szerint ki fogja nevezni. A gyermeknevelési pótlékot rendszeresítő 1938 : XXXVI. törvénycikk rendelkezései az Al­lamvasúta'kra nem terjednek ki. Szociális okik­ból a kormány a 6080/1939. M. E. számú rende­lettel az Állam vasúti ipari munkásokra, utóbb pedig 1941 január 1-rÖl kezdődő hatállyal a leg­alább egy évi szolgálíati idővel rendelkező ösz­szes nesm ipari munkásra is kiterjesztette. A gyermeknevelési pótlék összegét felemelő 7310/1942. M. E. számú rendelet rendelkezésiéi az Államvasútaikra, ugyancsak nem terjednek ki, azonibian a tárgyaiások már is folyamatban vannak, hogy a<z államvasúti munkásság gyer­meknevelési pótleka az idézetr rendeletben meghatározott módon ugyancsak felemeltessék­A 6500/1942. M. E. számú rendelet a nyug­díjasok csialádli pótlékát a tényleges, alkalma­zottak családi pótlékánál alacsonyabb összeg­ben állapította; meg. A nyugdíjasok családi pót­léka 35 beszámítható szolgálati év után éri el a legfelsőbb határt, de itt is átlag 10%ka]j ala^ csonyabb a tényleges, alkalmazottaik családi pótlékánál. A nyugdíjas elhalálozása esetén, ha a gyermeksegély összege alacsonyabb az elhalt nyugdíjast megillető maximális családi pót­léknál!, a gyermeksegélyt — tekintet nélkül a beszámítható szolgálati időre — * olyan összeg­ben bell megállapítani, amelyre az elhalt atyá­nak családi pótlók címén igényei voüina abban az esetben* ha 35 évet meghaladó szolgállati idő után nyugdíjban, részesülne. Az 1912 : XXXV. és az azt, módosító ren­delkezések értelmében a családi pótlék tisztvi­selők gyermeke utam legfeljebb a 24. éiDetév v se­gédtisztek gyermeke után legfeljebb a 20. élet­év, altisztek és egyéb nyugdíjintézeti tagok, nyugdíjasok gyermeke után legfeljebb a 16. életévük betöltéséig' jár. A nyugdíjasok elha­lálozása esetén az említett korhatárokig kell -folyósítani az árvák részére járó gyermekse­gélyt is. A korhatároik felemelésére a fenti tör­vényes rendelkezések értelmében, lehetőség ez­időszieirint nincs. A tanulmányi segéllyel kapcsolatban tisz­telettel közlöm, hogy ameinmyiben a családi pót­lékra jogosu.t alkalmazottak; és nyugdíjasok gyermekei a családi pótlékra igénytadó éleikor betöltése után is kiváló eredménnyel folytatják tanulmányaikat, úgy részükre a 24, életév-be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom