Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-311

Az országgyűlés képviselőházának 311. annyira külpolitikai kérdés is, mert az Istentől tendelt nemzetek versenyében mindig azok ke­rülnek ki győztesen, amelyeknek fiai a maxi­mális lelki és anyagi erőfeszítésre képesek. Maga a munkás kérdés a liberális nemzetközi demokrácia idején még inkább kül-, mint bel­politikai kérdése volt az országnak és csak amióta nemzeti hitében felemelve a nemzet alkotó részesévé tettük a magyar munkásság legnagyobb részét, azóta jelent igazi r erőfor­rást és biztonságot a nemzet belső életében. A magyar külpolitika előterében ma mind­nyájunk megbecsülése és szeretete általi övezve a magyar honvéd áll, de mindjárt meMette ott látjuk és ott érezzük ,a kiegészítő belső front katonáját, a magyar munkást. Lehetnek, akik nem latnaik bélé a belső front katonájának gazdasági, üzemi és otth oui életébe, de akinek a sors megadta erre a llehetőiséget azokat min­den munkájúikért, minden küzdelmükért kár­pótolja az a felemelő érzés, hogy fajtánknak rétege, amely évtizedeken keresztül ki­vetve' a nemzeti közösségből ai profit-kapita­lizmus hitvány eszközeként, vagy a megszállás rabjaként tengette életét, ma milyen önfel­áldozóan teljesíti kötelességét hazájával szem­ben. (Úgy van! Úgy van!) Azt hiszem, párt­küllönbség nélkül küldhetjük nekik innen, a törvényhozás házából a kohók mellé, a bányák mélyére és minden munkahelyre a nemzet őszinte köszönetét. (Ügy van! Ügy vom! — Taps.) T. Ház! Az. új szociális rend kialakítása terén már megtettük az első lépéseket. De an­nak teljes kialakítása a szervezési kérdésen túl nemzetnevelési kérdést is jelent. Azonban nemcsak a munkásságnak, hanem a társada­lom többi rétegeinek szellemi és lelki átalakí­tásáról! is gondoskodni kell. Ahogy Trianon­ban darabokrai törött az ország, úgy esett széj­jel lelkiekben a magyar társadalom. Azért kell egységes nemzetszervezet keretén belül egy­séges nemzetnevelésről^ gondoskodni, (Helyes­lés.) mert csak egységesen gondolkodó és a magyar siorsproblémákat egyformán megítélni tudó társadalommal lehet átütő erejű külpoli­tikát biztosítani. (Ügy van! Ügy van! a közé­pen.) Őszinte, igaz örömömre szolgál, hogy a kor­mány a: levente- és sportintézményeken keresz­tül az ifjúság egységes testi és lelki nevelése terén erőteljes lépésekkel halad előre és ifjú­ságunk a küllföldön is megfelelő keretben és szellemben jelentkezik. De fontosnak és szük­ségesnek tartom,, hogy a levente évek után is biztosítva legyen az az álliampollgárnevelés, amely egyrészt a már megáldott lelki és szel­lemi erők megőrzését, másrészt azoknak az élet­követellményeii szerinti fokozását biztosítja. Új, egészségesebíb szellemre van szükség, hogy Ma­gyarország európai Ihíelyzetét, a népek ver­senyében munkánkat világosabban, mélyebb értelemben lássuk. T Ház! 1526. óta. ez a nemzet nem élt önálM és öncélú életet. 400 esztendőn keresztül eszköz­nek érezte magát mások kezében és ezért ön­kéntelenül állandóan a védekezés taktikájára kényszerüllt. Ez az érzés él még sok vonatko­zásiban ma is a társadalom lelkében, holott az önálló és független Magyarország külpolitikai beálHítottsága és lehetőségei egészen mások, mint a Gesammtmonarehie Magyarországáé volt. Az bizonyos, hogy az új Európában a nemzetek szorosiabb gazdasági és világnézeti kapcsolatban lesznek egymással, mint a libe­KÉPVIISELÖHAZI XAPLÓ XVI. ülése 1942 november 21-én, szombaton. 63 ralis Európában, de nem a faji öntudat és nem a nemzeti szuverenitás, rovására, hanem Európa egységes erejének fokozása és biztosítása érde­kében. Hogy ez a szolidáris Európa a tengely jegyében fog kialakulni, ezt mindenki termé­szetesnek tártjai, ettől csak azok az államok félhetnek, amelyek nem önként lélekből, hanem mert mást nem telhettek, kényszerből csatla­koztak ehhez ai világnézeti harchoz és az új európai rendhez. Magyarországnak és vezéré­nek, vitéz Horthy Miklós kormányzó urunk­nak elévülhetetlen érdemeit minden igaz barát tudjai és megőrzi. Amikor Magyarország az Olaszország el­len foganatosított szankciókhoz minden sú­lyos veszélyt vállalva nem csatlakozott, kér­dezem, hol voílitak azok az államok, amelyek ma még a kötelező szolidaritást is meg­szegve áskálódiniaki ellenünk. Amikor Gömbös Gyulai .elsőnek vitte Magyarország baráti mel­léállását Hitler Adolfnak, a. német nép nagy­szerű vezérének és -ma már Európa megmen­tőjének, hogyan írtak azoknak; az országok­nak a-lapjai erről az útról, amelyek most bí­rálni merószietlnek 1b nmünket. Legyen nyu­godt a magyar társadalom, azok,, akikért mi egyszer kiállottunk, azok igaz emberek és egész férfiak, azok nem, felejtenek. Ha Róma és Berlin életterén kívül Európában megér­demelt valaki életteret, úgy nem csak az ezer év jogán, hanem 1914— 18-ért, Trianonért, a rabságbaim gyötört, megtiport, megkínzott magyarságunkért! elsősorban mi érdemeltünk meg, (Ügy van! a középen.) Élettérnek ne­vezzük azt a földrajzi területet, amely egy nép gazdasági kulturális és politikai jólété­hez szükséges. Magyarországnak így élettere a Kárpátok medencéje. T. Ház! Lehetnek a két tengelyhatalmon kívül országok;, . amelyek több katonával» vagy nagyobb felszereléssel vesznek részt a kommunizmus elleni harcban, d& ne felejtse el^ senki, hogy ezeknek módjuk volt 20 eszten­dőn keresztül a nagyantant mindem barátsá­gát élvezve olyan hadsereget felállítani és olyan felszerelést biztosítani, amilyet csak akartak. De ezen ttúknenőleg a máinak totális háborújában a harcoló ember és a termelő ember egyforma fontos szerepet tölt be ós Magyarország, minit a termelési munkára is ' mozgósított nemzet, igenis teljes erejével . részt vesz a mának világnézeti harcában. Le^ hegnek _ államok), .amelyek gyorsabban tértek át az úji Európába talán jobban beillő rendbe, mint mi, de kérdezem,, ha ezek nem csináltak volna ilyen gyors fordulatot, megtalálnák-e őket ma az európai kontinens térképén? . T. Ház! A magyar külpolitika évszázadok után alig 20 esztendeje kezdte meg a nemzet szolgálatát és az előforduló emberi hibáktól eltekintve minden magyar ember megállapít­iiiatja, hogy jó miunkát, végzett. Hol voltunk nemzetközi viszonylatiban azelőtt? A régi dicső Magyarországot jóformán teljesen elfe­lejtették és a monarchia jóvoltából nemcsak a világ, hanem Europa számára is megszűn­tünk létezni. Ma mindenki ismer és becsül bennünklet neniosakí nemzetpolitikai síkon, hanem 1 külkereskedelimii téren is többet alkot­tunk húsz esztendő alatt, mint évszázadokon ' keresztül. Lehet, hogy egyesek \ külföldön még nem ismerik teljesen az Országunkat és j fajtánkat, vagy tévedésben vannak orszá­gunkat és fajtánkat illetően egy és más kér­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom