Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-311

Az országgyűlés képviselőházának 311. annyira külpolitikai kérdés is, mert az Istentől tendelt nemzetek versenyében mindig azok kerülnek ki győztesen, amelyeknek fiai a maximális lelki és anyagi erőfeszítésre képesek. Maga a munkás kérdés a liberális nemzetközi demokrácia idején még inkább kül-, mint belpolitikai kérdése volt az országnak és csak amióta nemzeti hitében felemelve a nemzet alkotó részesévé tettük a magyar munkásság legnagyobb részét, azóta jelent igazi r erőforrást és biztonságot a nemzet belső életében. A magyar külpolitika előterében ma mindnyájunk megbecsülése és szeretete általi övezve a magyar honvéd áll, de mindjárt meMette ott látjuk és ott érezzük ,a kiegészítő belső front katonáját, a magyar munkást. Lehetnek, akik nem latnaik bélé a belső front katonájának gazdasági, üzemi és otth

oui életébe, de akinek a sors megadta erre a llehetőiséget azokat minden munkájúikért, minden küzdelmükért kárpótolja az a felemelő érzés, hogy fajtánknak rétege, amely évtizedeken keresztül kivetve' a nemzeti közösségből ai profit-kapitalizmus hitvány eszközeként, vagy a megszállás rabjaként tengette életét, ma milyen önfeláldozóan teljesíti kötelességét hazájával szemben. (Úgy van! Úgy van!) Azt hiszem, pártküllönbség nélkül küldhetjük nekik innen, a törvényhozás házából a kohók mellé, a bányák mélyére és minden munkahelyre a nemzet őszinte köszönetét. (Ügy van! Ügy vom! — Taps.) T. Ház! Az. új szociális rend kialakítása terén már megtettük az első lépéseket. De annak teljes kialakítása a szervezési kérdésen túl nemzetnevelési kérdést is jelent. Azonban nemcsak a munkásságnak, hanem a társadalom többi rétegeinek szellemi és lelki átalakításáról! is gondoskodni kell. Ahogy Trianonban darabokrai törött az ország, úgy esett széjjel lelkiekben a magyar társadalom. Azért kell egységes nemzetszervezet keretén belül egységes nemzetnevelésről^ gondoskodni, (Helyeslés.) mert csak egységesen gondolkodó és a magyar siorsproblémákat egyformán megítélni tudó társadalommal lehet átütő erejű külpolitikát biztosítani. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Őszinte, igaz örömömre szolgál, hogy a kormány a: levente- és sportintézményeken keresztül az ifjúság egységes testi és lelki nevelése terén erőteljes lépésekkel halad előre és ifjúságunk a küllföldön is megfelelő keretben és szellemben jelentkezik. De fontosnak és szükségesnek tartom,, hogy a levente évek után is biztosítva legyen az az álliampollgárnevelés, amely egyrészt a már megáldott lelki és szellemi erők megőrzését, másrészt azoknak az életkövetellményeii szerinti fokozását biztosítja. Új, egészségesebíb szellemre van szükség, hogy Magyarország európai Ihíelyzetét, a népek versenyében munkánkat világosabban, mélyebb értelemben lássuk. T Ház! 1526. óta. ez a nemzet nem élt önálM és öncélú életet. 400 esztendőn keresztül eszköznek érezte magát mások kezében és ezért önkéntelenül állandóan a védekezés taktikájára kényszerüllt. Ez az érzés él még sok vonatkozásiban ma is a társadalom lelkében, holott az önálló és független Magyarország külpolitikai beálHítottsága és lehetőségei egészen mások, mint a Gesammtmonarehie Magyarországáé volt. Az bizonyos, hogy az új Európában a nemzetek szorosiabb gazdasági és világnézeti kapcsolatban lesznek egymással, mint a libeKÉPVIISELÖHAZI XAPLÓ XVI. ülése 1942 november 21-én, szombaton. 63 ralis Európában, de nem a faji öntudat és nem a nemzeti szuverenitás, rovására, hanem Európa egységes erejének fokozása és biztosítása érdekében. Hogy ez a szolidáris Európa a tengely jegyében fog kialakulni, ezt mindenki természetesnek tártjai, ettől csak azok az államok félhetnek, amelyek nem önként lélekből, hanem mert mást nem telhettek, kényszerből csatlakoztak ehhez ai világnézeti harchoz és az új európai rendhez. Magyarországnak és vezérének, vitéz Horthy Miklós kormányzó urunknak elévülhetetlen érdemeit minden igaz barát tudjai és megőrzi. Amikor Magyarország az Olaszország ellen foganatosított szankciókhoz minden súlyos veszélyt vállalva nem csatlakozott, kérdezem, hol voílitak azok az államok, amelyek ma még a kötelező szolidaritást is megszegve áskálódiniaki ellenünk. Amikor Gömbös Gyulai .elsőnek vitte Magyarország baráti melléállását Hitler Adolfnak, a. német nép nagyszerű vezérének és -ma már Európa megmentőjének, hogyan írtak azoknak; az országoknak a-lapjai erről az útról, amelyek most bírálni merószietlnek 1b nmünket. Legyen nyugodt a magyar társadalom, azok,, akikért mi egyszer kiállottunk, azok igaz emberek és egész férfiak, azok nem, felejtenek. Ha Róma és Berlin életterén kívül Európában megérdemelt valaki életteret, úgy nem csak az ezer év jogán, hanem 1914— 18-ért, Trianonért, a rabságbaim gyötört, megtiport, megkínzott magyarságunkért! elsősorban mi érdemeltünk meg, (Ügy van! a középen.) Élettérnek nevezzük azt a földrajzi területet, amely egy nép gazdasági kulturális és politikai jólétéhez szükséges. Magyarországnak így élettere a Kárpátok medencéje. T. Ház! Lehetnek a két tengelyhatalmon kívül országok;, . amelyek több katonával» vagy nagyobb felszereléssel vesznek részt a kommunizmus elleni harcban, d& ne felejtse el^ senki, hogy ezeknek módjuk volt 20 esztendőn keresztül a nagyantant mindem barátságát élvezve olyan hadsereget felállítani és olyan felszerelést biztosítani, amilyet csak akartak. De ezen ttúknenőleg a máinak totális háborújában a harcoló ember és a termelő ember egyforma fontos szerepet tölt be ós Magyarország, minit a termelési munkára is ' mozgósított nemzet, igenis teljes erejével . részt vesz a mának világnézeti harcában. Le^ hegnek _ államok), .amelyek gyorsabban tértek át az úji Európába talán jobban beillő rendbe, mint mi, de kérdezem,, ha ezek nem csináltak volna ilyen gyors fordulatot, megtalálnák-e őket ma az európai kontinens térképén? . T. Ház! A magyar külpolitika évszázadok után alig 20 esztendeje kezdte meg a nemzet szolgálatát és az előforduló emberi hibáktól eltekintve minden magyar ember megállapítiiiatja, hogy jó miunkát, végzett. Hol voltunk nemzetközi viszonylatiban azelőtt? A régi dicső Magyarországot jóformán teljesen elfelejtették és a monarchia jóvoltából nemcsak a világ, hanem Europa számára is megszűntünk létezni. Ma mindenki ismer és becsül bennünklet neniosakí nemzetpolitikai síkon, hanem

1 külkereskedelimii téren is többet alkottunk húsz esztendő alatt, mint évszázadokon ' keresztül. Lehet, hogy egyesek \ külföldön még nem ismerik teljesen az Országunkat és j fajtánkat, vagy tévedésben vannak országunkat és fajtánkat illetően egy és más kér10