Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-311
56 Az országgyűlés képviselőházának *11. még Trianon legnyomorúságosabb éveiben sem, mert tudtuk, hogy az emberileg elérhető legmagasabb rendű életet, kultúrát és biztonságot mi tudjuk biztosítani ezen az Európa legkényesebb részén fekvő terülte ten. És mivel az a meggyőződésünk nem szűnt me^ egy pillanatra sem, kötelességünk volt vállalni ennek a nagy hivatásnak áldozatos, de magyarhoz méltó útját, A birodalomalkotó népeiknek példát kell mutaniok asz alkotásban, hősiességben és áldozatban, mert addig ismerik el őket vezetőnek, ameddig különbnek tartják. Külpolitikánk helyes vonalvezetéséről tanúskodik az a tény, niogy tai nemzet lelkében élő elhivatottság tudatát az elmúlt két évtized alatt a népek közösségében úgy képviselte, hogy hazánk az. eszmék és irányzatok forrongó atmoszférájában megnyomorított állapotából képes volt a maga biztonságai és jövő fejlődése garanciáit megszerezni és történelmi tradíciójának megfelelő helyzetet teremteni, mégpedig a belső erők tudatos erősítésével és. a sorsközösség álapján közelálló nemzetek baráti kapcsolatainak f elvételével. Megszüntette a pénzügyi ellenőrzést és a fegyverkezési korlátozást. Ehhez magymértékihen hozzájárult az a pénzügyi politika, amely biely re állította- az államháztartás egyensúlyát és megvalósította a milliárdos beruházási programmot, melynek révén átütő erejű hadsereget hívott életre. Külügyi kormányzatunk sohasem lépett a képzelődések, az. irreális tervezgetések és kísérletezések útjára. Reálpolitikai célkitűzéseiben külügyi kormányunk nem a lemondás és a megalkuvás békéjét munkálta, hanem becsületesen a megértés és igazságosság békéjét. A Berlin-Eóma-tengely hatalmaival fennálló szoros kapcsolatunk, az antikomintern ligáhioz valló csatlakozásunk, a szabadkőműves Népszövetségből történt kilépésünk, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk világosan meghatározta helyünket az európai államok rendszerében. Nemzetünk nagy barátai, aa olasz és német nép vezéreinek támogatásával a megcsonkított ország területének kétszeresére, lakossága másfélszeresére emelkedett. Tekintélyben és anyagiakban megerősödött országunk mint jelentős középhatalom, az elsők között ál a kialakuló új európai rendben. Ma a világtörténelem legnagyobb háborúja dúl, amely méltóbban fogja viselni a világháború elnevezést, mint a mellette kisméretűnek látszó 1914--1918. évi. Ennek a háborúnak lényegei az,, hogy .-Angííla megszervezte Európa ellen az összes távolálló hatalmakat, amelyeknek Európa egysége és hatalma kellemetlen, viagy amelyeknek éppen Európával szemben vannak hatalmi és gazdasági imperialisztikus szándékai. Ezek előtt a hatalmak előtt gyűlölt? volt minden olyan mozgalom, kormány és államforma, amely aktiwá tudja tenni azokat az erőket, amelyeknek természetes érdekeivel ellenkezett a Versailles-ban és Trianonban teremtett rendszer. A háború kitörésére csak akkor került sor amikor világos lett, hogy a páriskörnyélki békék teremtette rendszer megnyomorított országait nem lehet továbbra gúzsba kötve tartani ezeknek az országoknak belső ellenségeivel, a zsidó liberális kapitalizmussal, a széttagoló demokrata rendszerrel és a szabadkőművességgel. De amikor harcra került a sor, az angolok akkor is jobbnak látták másokat harcoltatni maguk helyett. Elővették mindazokat az erőtényezőket, amelyek hajlandók voltaik a régi rend ífonmtaritásiáJért fharsolnli. Kis népeknek ülése 1942 november 21-én, szombaton. erejüket és jelentőségüket ineghaiadó szelepet es előnyöket igörtek, hogy ezzei biztosítsak a kibontakozó uj európai lena elleni euenauasuJaat es önieiáiuozasuKat. J_. Jberenc Irancia Király szenemé lamaüi lei eboen a harcban es miként o a torokoitkei koiott szövetséget, iiogy ezzel iiátuat-amadja azt a hatalmai, amely egyesíteni akarta a keivszteny Európai, Anglia akkor, araidon minden inas európai nep eivérzett a reménytelen küzdelemben, hajlandó volt újra a barbár kelettel szövetkézül minden ellen, ami az emberiség számára szent és értékes, amiért édni -e'rdem'cs. Így természetes, hogy a gyözó es legyőzött szamai iá egyaránt ellenségnek számító bolsevizmussal szemben kezdett lassan kialakulni a külső erőktől egymásnak hajszolt európai népek lelki egysege. T. Ház! Európában a család, a vagyon, a vallás és a kultúra veszélye lassan, de biztosan kialakítja az európai sorsköz ősség érzését ós megteremti az európai öntudatot. Európának ezt a példátlan lelki válságát, élbredő Öntudatát és önvédelmi harcát egy távoli nagyhatalom támogatja, egy másik pedig vérbeíojtani igyekszik. Az Európából kirajzott Egyesült Államok, amely az európai technikai civilizációt minden hagyjományosi mély lelki kultúra nélkül hihetetlen magasra fejlesztette, gazdasági imperializmusával már régen félelmetes ellteníéle kontinensünknek. Természetesen neim áll érdekében, hogy Európa egységes szellemben, '.erőbem ós tekintélyben sokszorosára gyarapodva az egyre növekvő yankee-terjeszkedést gátolja és 1 arra a helyre szorítsa vissza amely azt megilleti. Másrészt az egyedül tehetetlen Anglia gazdasági és katonai megsegítése o'lylan előnyeiket és Ireményeket ébresztett fel a roppant hatalmas pliutokrácia előtt, amelyek mindenképpen kifizetődő üzletnek tűntették fel a jelen háborúban való részvételüket. Az egyensúlynak ez a megbont- * lása és Amerikának nyilvánvaló aspirációi késztették »Japánt arra, hogy a háromhatalmi egyezmény szellemében fegyvert fogjon az új nagyázsiai rend megteremtése érdekében. Miként Európában Franciaországot, több kisebb államot és a Szovjetuniót sikerült harcra bírni, úgy a Távolkeleteu Kína népei véreznek a szövetségesek, céljaiért. T. Ház! Láthatjuk, hogy a világ javaiból kisemmizett, sorsukkal elégedetlen, dinamikus feszítő erőt képviselő népekkel szemben két elöregedett világhatalom: Anglia és Kína, és két hódításra kész imperialista állam: a Szovjetunió és az Egyesült Államok állanak. Ma már tagadhatatlan, hogy a küzdelem az egész világra kiterjed és csak a legkivételesebb földrajzi fekvésű állaimok vonhatták ki magukat alóla^ de ezeknél sem lehet tudni, meddig tart szerencséjük. Magyar ország geopolitikai helyzete az egymással szemben álló hatalmi erők erőközpontja közelében ma már meghatározza külpolitikai irányát. De évszázados bevált tradíciók is arra késztetnek bennünket, hoçy a mindig visszatérő veszéllyel szemben a német és az olasz külpolitikai kapcsolatokat keressük. A magyar külpolitika egészen kivételes éleslátását bizonyítja az-, hogy már Lengyelország és Jugoszlávia vonalán, tehát a hagyományos magyar külpolitikai másik tengelymegoldásának lehetősége idején is világosan felismerte, hogy itt a végső kérdés a keleti barbarizmust képviselő Oroszországgal való leszámolás lesz, melyben mi csak Németországra és Olaszországra támaszkodhatunk. Ez a választás annál könnyebb, természetesebb és érthetőbb volt.
