Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-323

598 Az Országgyűlés képviselőházának 323. végrehajtott módosítás megszüntette* Ehhez képest az együttes bizottság a 16. § (8) bekez- ', dése helyébe a következő szöveget iktatta be (otwassa): »(8) Annak terhére, aki vitézségi érem, Károly*csapatkereszt, kardos és koszo­rús tűzkereszt vagy sebesülési érem viselésére jogosult, avagy IV. járadékosztályba sorózott hadirokkant, vagy a saját érdeméi alapján a Vitézi Rend tagja, a jelen szakasz szerint ki* számított rendkívüli hadiadót 50%-kail csökken* tett összegben kell kivetni.« T. Ház! Ennek a bekezdésnek még egy to* vábbi kiegészítését is javasolnám, mégpedig azon a logikus alapon, amelyen az együttes bizottság is elindult, amikor ezt a kedvez* ményt széiesbítette, hogy ide felveendők még a Mária Terézia-rend tagjai-is azon a termé* szetes alapon, hogy aki a Mária Terézia-rend tagja, az elérte azt a fokozatot, amilyen foko­zaton például a Vitézi Rend tagja áll. Ha tehát az szintén élvezi ezt a kedvezményt, ter» mészeitea, hogy az a Mária Terézia-rend tag­jaira is kiterjesztendő. A javaslat tehát most már az én kiegészítésemmel a következőkép­•pen hangzik (olvassa): »(8) Annak terhére, aki vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, kardos és koszorús tűzkereszt vagy sebesülési érem viselésére jogosult, a Mária Terézia-rend tagja, vagy a saját érdemei alapján a Vitézi Rend tagját, avagy IV. járadékosztályba sorozott hadirokkant, a jelen szakasz szerint kiszámí­tott rendkívüli hadiadót 50%-kal csökkentett összegben kell kivetni.« A 16. § (9) bekezdésével kapcsolatban az együttes bizottság több módosítást tartott szükségesnek. Nézete szerint ugyanis számo­san vannak olyanok, akik a törvény életbe­lépése időpontjában már leszereltek. Ezek a személyek tehát elesnek attól a kivételes ked­vezménytől, amelyet á 16. § (9) bekezdése tar­talmaz. A törvény elsőízbeni alkalmazásánál tehát " gondoskodni kell arról, hogy ezt a ked­vezményt azok is élvezzék, akik a törvény életbeléptekor már nem teljesítettek tényleges katonai szolgálatot; az ebből a szempontból figyelembe vehető szolgálat kezdőpontjának 1939. évi március hó 1-ét kell megjelölni, mert a kárpátaljai hadműveletekkel kapcsolatban tömegesebb katonai behívások ebben az idő­tájban történtek. Az együttes bizottság véle­ménye szerint a törvényjavaslat szövegében nem jut kifejezésre az a különbség amely a fegyveres katonai szolgálat és az 1942:XIV. te. 5. §-a alapján teljesített kisegítő szolgálat kö­zött mutatkozik. A honvédelmi munkával kap­csolatban pedig a bizottság úgy véli hogy a honvédelmi munka fogaJmából ki kell venni azt a honvédelmi munkát, amelyet az 1939 :IT. törvénycikk 90. §-a alapján az üzemnél, ipar­telepnél vagy egyéb vállalatnál visszatartott személyek végeznek. Az elmondottakhoz képest az együttes bi­zottság a 16. § (9) bekezdését a következő vég­leges szövegben kéri meírállapítani (olvasón): »(9) A rendkívüli hadiadót annak terhére, aki a hadiadó fizetésére a minisztérium ren­deletével megállapított kezdeti időpont (12, §) szerint megállapított határidő után legalább három hónapon át teljesített katonai szolgála­tot vaery honvédelmi munkát — kivéve az 1942:XIV. te. 5. §-a alapián teljesített kisegítő szolgálatot és az 1939: IT. fc. 90. §-a ail apján való visszatartás esetét. — az elbocsátását kn* vető időre 50%-kal csökkentett összegben kell megállapítani. TEbbŐl a szempontból annak ja­ülése 1942 december 19-én, szombatorh vára, aki a rendkívüli hadiadó fizetésére ä miniszter rendeletével megállapított kezdő-idő­pontban (12. %) már teljesít katonái szolgála­tot (munkát), az ezzel egyhuzamban teljesített ilyen szolgálat (munkai) időtartamát is szá­mításba kell Venni. A jelen törvény rendelke­zéseinek a 28. § (2) bekezdésében elrendelt elsőízbeni alkalmazása sprán a kedvezmény alapjául szolgáló legalább három hónapi szol* gálát (munka) megállapításánál számításba kell venni a jelen törvény hatálybalépése előtt, de az 1939. évi február hó 28. napja után tel­jesített katonai szolgálat (munka) időtarta* mát is.« Ebből a módosításból folyik a 16. § (6) be­kezdése első mondatának, valamint a 18. § (1) bekezdése ötödik pontjának módosítása is, ahol a mellőzésre, illetőleg adötörlésre indokul szol­gáló körülmények közül a kisegítő szolgálatot és az üzemben visszatartás folytán végzett hon­védelmi munkát szintén ki kell venni. A 18. § (1) bekezdésének 4. pontjában em­lített kiközösítés esetét-— azok szórványos volta miatt — a bizottság törlendőnek találta és he­lyette a törlést azoknak kívánja biztosítani, akiknek egyeneságbeli elsőfokú lemenője vagy felmenője a háború tartama alatt hősi háláit halt. Ehhez képest a 17. .§ (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveget vette fel: »(6) Mellőzni kell a rendkívüli hadiadó ki­vetését *-» az összegre való tekintet nélkül '-*­abban az esetben is, ha a fizetési kötelezettség tartama alatt a fizetésre kötelezett legalább hat hónapon át teljesített katonai ^szolgálatot vagy honvédelmi munkát, — kivéve az 1942. évi XIV. te. 5. §-a alapján teljesített kisegítő szolgálatot és az 1939:11. te. 90. %-a, alapján való visszatartás esetét.« (Malasits Géza: Es akinek a lábát a gránát leszakítja?) A 18. § (1) bekezdésének 4. és 5. pontja he­lyett pedig a következő szöveget iktatta be az együttes bizottság: »4. egyeneságbeli elsőfokú lemenője vagy felmenője hősi halált halt^ 5. bármilyen tényleges katonai szolgálatot vagy hönvédelnii munkát teljesít, kivéve a kisegítő szolgálatot és az üzemnél, ipartelep­nél vagy egyéb vállalatnál való visszatartás esetét.« T. Ház! A törvényjavaslat 28. §-ával kap­csolatban a bizottság úgy találta, hogy a tör­vénynek az elsőízbeni alkalmazásánál is vissza­ható erőt kell adni, mert a törvény megalko­tása később történik, mint a kivételes hata­lom igénybevétele és annak alapján a tömege­sebb behívások elrendelése. Ebből iá szempont­ból a visszamenőleges adókivetésre a helyes ídŐTnotntot az együttes bizottság 1942 július hó 1-ében állapítja meg, mert ezzel az időpont­tal vette kezdetét az Oroszország elleni ez idei nagy támadó hadművelet. Ehhez kénest a tör­vényjavaslat 28. § következő új (2) bekez­désjel egészítendő ki: »(2) A II. Fejezetiben szabályozott rend­kívüli hadiadót elsőízben a minisztériumnak a 12. §-ban említett külön rendelete nélkül is a jelen törvény erejénél fogva az 1942. évi július hó 1. napjától kezdődő időre a minisz­térium további rendelkezéséig fizetni kell.« T. Ház! Ezzel be is fejeztem az együttes bizottságnak ái módosításokra vonatkozó javas­latai ismertetését. Van szerencsém az előadot­tak alapján az együttes bizottságnak azt a javaslatát terjeszteni a t. Ház elé, hogy a tör?

Next

/
Oldalképek
Tartalom