Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-323

596 Az országgyűlés képviselőházának 323 lot az ülésben tanúsított magatartása miatt hárocmíziben rendreutasította, majd a mentelmi bizottsághoz, utasította. A bizottság megállapította, hogy a bizottsági ülés helyéről, idejéről, nevezett képviselő értesíttetett. . A képviselőház említett üléséről kiadott értesítő alapján a bizottság; megállapította a következőket: Az 1943. évi állami költségvetés tárgyalása során Fenczik István országgyűlési képviselő felszólalt és azt fejtegette, hogy a Kárpátmedencében a néprajzi határokat nem hihet szigorúan megvonni. Demkó Mihály képviselő közbeszólt: »A cseh uralom alatt a magyar revízió ellen küzdött! Mimiket kidobáltak a magyar revízió ellenü gyűlésről a Fenczik emberei«. »Ezt kellett volna a csehek alatt mondani.« »Horthy-betyároknak csúfolta a magyarbarát ruszinokat. Szégyene a magyarságnak, hogy ez az ember ma itt van.« Fenczik István újra a magyar néprajzi határok megvonása ellen szólt, mire Demkó ismét közbeszólt: »Ez ellen küzdött húsz éven át állandóan, most pedig ezt hangoztatja!« »Ismerjük nagyon jól!« »Mondhat akármit* már tisztában vagyunk önnel«, erre közbeszólót az elnök rendreutasította. Demkó újra azt a közbeszólást tette, hogy »Horthy-betyároknak csúfolt minket«, mire az elnök őt másodszor is rendreutasította. Fenczik István a magyar kibontakozás kül- és belpolitikát! érveit sorakoztatta fel, amikor Demkó Mihály ismét közbeszólt: »Bebest idlézze!« Ezután Demkó Mihály képviselő azt a közbelszólást tette: »...közönséges hazaáruló volt.-..«, majd az elnök azon kérdésére, hogy kire értette, hogy közönséges hazaáruló, kijelentette: »A képviselő úrra! Be fogom bizonyítani.« Ezért az elnök őt harmadízben is rendreutasította és ezért a súlyos sértésért külön a mentelmi bizottsághoz is utasította. A mentelmi bizottság megállapította, hogy Demkó Mihály országgyűléisi képviselő a házszabályok 190. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző magatartást tanúsított. Ennélfogva a mentelmi bizottság a házszabályok 193. §-ának (2) bekezdésében foglaltakhoz képest javasolja a t. képviselőházinak, hogy Demkó Mihály országgyűlési képviselőt a Ház jegyzőkönyvileg rója meg. (Piukovieh József; És ha igaza van?) Elnök: T. Ház! A házszabályok értelmében további vita nélkül kell döntenünk. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi 'bizottság javaslatát magukévá tenni? (Iff

en. — Neun!) A Ház, a bizottság javaslatát magáévá teszi, (Felkiáltások a) szélsőbtiloldálon: Nem!) vagyis Demkó Mihály képviselő urat a Ház november 27-iki ülésében tanúsított magatartása miatt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti. vitéz Váczy György képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjesztení a mentelmi bizottság jelentéseit Gál Csaba országgyűlési képviselő kétrendhelí, Árvay Árpád, Baky László, Incze Antal, Kölcsey István, Lili János, Patzkó Elemér, Reibe! Mihály és Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselők egy-egyrendbeli mentelmi ügyében. i Tisztelettel kérem a jelentések kinycxmatá* I ülése 1942 december 19-én, szombaton. sát szétosztását ós annakidején napirendretűzését. " • •'' r Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Napirendretűzésük iránt más alkalommal fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirendünk egyetlen tárgya az egyszeri hadkötelezettségi adóról és a rendkívüli hadi; adóról szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés. Kérem az előadó urat, hogy a javaslaton a bizottság által eszközölt módosításokat ismertetni szíveskedjék. Cselényi Pál előadó urat illeti a szó. Uselenyi Pál előadó: T. Képviselőház! A Képviselőház pénzügyi és véüerő bizottsága december 15-én tartott együttes ülésében részletes tárgyalás alá vette az egyszeri hadkötelezettségi adóról és a hadmentességi váibságrói szoió törvényjavaslatot, amit a képviselőház folyó hó 11. napján tartott ülésében a részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadott. üz együttes bizottság úgy találta, hogy a törvényjavaslat szövege az együttes bizottság által javasolt módosítások mellett alkalmas arra, hogy a hadkötelezettségi adó és a hadmentességi váltság bevezetésével az államháztartás nregnövekedfett szükségleteinek kielégítése céljából az állam bevételeit fokozza. Az együttes bizottság a törvényjavaslatot részleteiben tárgyalás alá véve és letárgyalva, a következő 'módosításokkal fogadta el: A bizottság úgy találta, hogy a törvényjavaslat II. Fejezetében tárgyalt hadmentességi váltság elnevezés nem eléggé találó s ezért azt »rendkívüli hadiadó« elnevezésre változtatta meg. (Felkiáltások a szélsobnloldalon: Ez igen!) A törvényjavaslat címlében és II. fejezetében és a törvényjavaslat szövegében mindenütt a hadmentességi váltság kifejezés helyett a rendkívüli hadiadó elnevezést illesztette be. A 3. §. (1) bekezdésével kapcsolatban a bizottság úgy találta, hogy ebben a bekezdésben az 1939:11. tc-nek nemcsak a Harmadik része II. fejezetét kell fedhívni, hanem ugyanannak a törvénynek a 75., illetőleg 78. §-át ismert az egyszeri hadkötelezettségi adó alá nemcsak azok ©snek, akik állítási kötelezettségüknek az idézett törvényhely értelmében eleget tesznek, hanem azok is, akik az állításköteles korból már kiléptek ugyan, de katonai alkalmasságuk végleg még: nem bíráltatott el vagy akik elszakított területek visszacsatolása következtében szerzik vissza magyar állampolgárságukat. Ebből a célból a 3. §. (1) bekezdése helyébe a következő szöveget iktatta be (olvassa): »(1) Az egyszeri hadkötelezettségi adót annak a hadkötelesnek a terhére kell kivetni, aki a honvédelemről szóló 1939:11. te. Harmadik részének II. fejezete, vagy a 75., illetve 78. §-a alapján állítási kötelezettség alá esik vagy aki az említett törvény hatálybalépte előtt nyert a jelen törvény 1. Ç-& (1) bekezdésének 1. pontjában megjelölt osztályozást. Abban az esetben azonban, ha a hadkötelesnek az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetéséhez való jog megnyíltának időpontjában adóköteles jövedelme nincsen, az egyszeri had' kötelezettségi adót annak a felmenőnek terhére kell kivetni, akinek a háztartásához a hadköteles mint családtag tartozik vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles, kivéve ha a 2.§. (1) bekezdése 1—7. pontjában felsorolt jogcímeken a saját személyében is adómentességre van igénye.« A 3, V (2) bekezdésével kapcsolatban az