Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-320

Az országgyűlés képviselőházának 320. neim nevezhető váltságnak. (Csoór Lajos közbeszól.) Egyáltalában ezt a váltság szót klkiüszöböimém, na más alkalmasabb szót lehetne találni, mert nem lehet elfogadni azt, hogy valaki váltságot fizet azért, mert nem ment ki a frontra és nem. hozza inéig: azt a természetes áldozatot, amellyel hatzájának tartozik. Ennélfogva ezt! a váitBágkifejezést a törvény ja viaslat meghatározásában a magam részéről nem tudom elfogadni. T. Képviselőház! Ha továbbmegyek és nézem a mentességek pontoizatait, azt kell látnom, hogy az egyszeri hadlköítelezettségi adóra és a • hadmentesiségi váltságra vonatkozó megállapítások homlokegyenest ellenkeznek egymás s áll Ebből, de nemcsak ebből, lianiem a progresszivitás kérdése kapósán abból' is,, hogy az első adónál nincs progresszivitás, a másik adónál pedig van, arra lehet következtetni, hogy ezt a törvényjavaslatot nem egy, hanem ' két fej találta ki (Csór Lajos: Mindkettő nagyon pihentagyú volt!), és akinek egyeztetnie kellett volna ezt a két részt, az elmulasztotta ezeket az alapelveket egymással harmóniába. hozni. (Maróthy Károly: Csak külsőleg ragasztották össze a fejet!) Itt van például a mentességre vonatkozóan a 2. §. második bekezdése, amely azt mondja, hogy mentes az egyszeri hadkötelezettségi adó alól az, aki a telekkönyvi tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő épületet, amelyben legifeljehb két lakószoba és egy üzlet, műhely vagy más ilyen helyiség van, ©gyedül vagy a véle köczös háztartásban élő családtagjaival együtt használja. Szóval ha két lakószobában lakik az illető, akkor mentes a hadkötelezettségi adJó fizetése alól. A hadmentességi váltságnál viszont akkor áll elő a mentesség, ha egy lakószobából és a megszabott méretű konyhából és a szükséges mellékhelyiségekbőíl áll a lakás. Én ezt oslak kiragadtam annak illusztrálására, hogy a mentességnek ez a kétféle megállapítása — itt éppen a lakószobákkal és lakásokkal kapcsolatban — minden alapot nélkülöz, A legsúlyosabb ellentét a kettő között a progresstzivitás kérdésében van. A hadkötelezettségi adíó tekintetében per

1 abszolúte semmi • progresszivitás nincs, és Cselényi Pál képviselőtársam nem tudta, ezt megcáfolni, ellenben odameneíkült az érvek elől, hoigy beszélt a progresszivitásról!, amely a hadmentességi váltság tekintetében tényleg meg van. Arra azonban nem tudok választ kapni, hogy miért van az ejgyik helyen progresszivitási, amikor a másik helyen nincs, illetőleg miért nincs progresszivitás az egyik helyen, amikor a másik helyien van, mert tulajdfonképpen az a követeilésünk, hogy a progresszivitás minden téren egvenlően meglegyen. T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak nagy hibája, bJogy egy egészen különleges adózási elvet statuál. Ezt különben, Cselényi Pál képviselőtársaim is észrevette. Eddig tudniillik, ha valakit meg akart adóztatni valamely adótörvény, akkor az illető személyes vagy anyagi helyzetéből indult ki. Itt ebben a törvényjavaslatban, illetőleg a javaslat ellső felében foglalt hadkötelezettségi adó kérdésébern. nem annak a jövedelme a mérvadó, akire az adót kivetik, hanem amennyiben az illetőinek nincs jövedelme, abban az esetben kivetik az adót a háztartáfs fejére, akinek háztartásában' él. Erre a rendelkezésre, amely egészen újszerű és adózási szempontból egészen groteszk rendelkezés, semmi szükség eem KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ! ülése 1942 december 10-én, csütörtökön, 567 volna, ha az adózásig kötelezettség időpontját megfelélőeni állapítaná meg a törvényjavaslat. ' Tisztelt Képviselőház! A hadikötelezettségi adóra vonatkozóan arról szól a javaslat, hogy a hiadkötellezettségi adó fizetésének időpontja. illetőleg a jog ennek az adónak a szedésére akkor következiik be, amikor az illető a három ikötelező sorozáson keresztülmenvén, megállapítják róla, hogy katonának be nem sorozható. Ez körülbelüli a 22—23-ik esztendőben következik be, amikor az illetőnek még tényleg alig van valamelyes jövedelme. Ebben a korban rendesen mindenlki pályájának még csak legeslegeilején van, ennélfogva adózásra és különösen ilyen speciális adózásra teljesen alkalmatlan,. T. Képviselőház! Ha kiegyenlítést akarunk teremteni ezzel az adófizetésselL mint ahogyan az indokolásból ez tűnik ki, akkor ráérünk ezt az adózási időpontot későbbre megállapítani, mert hiszien a katonaság is körülbelül tizenkét évig veszi igénybe azt, akit besoroznak, ímert behívhatják' gyakorlatra és a katonai kötelezettség, azt hiszem, tíz vagy tizenkét évig áíll fenn, tehát ezaliatt a 10—12 év alatt, ezen belül kellene megtalálni azt az időpontot, amikor az illető adókötelezett már abban, a helyzetben van„ hogy nagyobb, vagy komolyabb jövedelem, megállapodott gazdasági helyzetben' élvezett jövedelemi alapján lebetne ezt az adót kiróni rá. Ebben az esetben nem volna szükség

( arra, hogy ne azt sújtsuk adóval, akit tulajdonképpen sújtani akarunk, hanem az apát, a nagyapát sújtjuk vele. Minthogy az adózás nyilván valló an a 24 éves kor betöltése után, következik be, a családfő, hogy elhárítsa magától ezt az adófizetési kötelezettséget, azt a gyermekét, aki ilyen adó alá esnék, eltávolítja a családi körből, lakásából, azért, nehogy reá háruljon át az adófizetési kötelezettség. Mélyen belenyúlunk a családi életbe, amikor másra állapítjuk! meg aa adófizetési kötelezettséget, maint akire az adót kivetjük. T. Képviselőház! Igen nagy komplikációra és zavarási pénzügyi adminisztrációra, a pénzügyi adminisztráció igen nagy megterhelésére fog vezetni, ha ezt az adót nem egyszerű pótlékolás útján szabják ki, hanem attól függetlenül, különböző jövedelmi források alapján és különböző kulcsok szerint. Ha jó volt eddig a jölvedelimi adó a pótlékolásra, ha az eddigi mótlékolásnak alapul! szolgálhatott és: a mi különleges észrevételeink és kifogásaink nem vétettek figyelembe, akkor kérdezem a pénzügyminiszter úrtól, miért kellett itt egészen más; sémáit fel állítani ? A törvényjavaslat az egyszerű hadkötelezettségi adónak a fizetési kötelezettség egész tartamára szóló mértékét a következőképpen állapítja meg.. Külön veszi a földbirtokot, ahol i ia kataszteri tiszta jövedelem minden koronája uttáln 25 fillért szab ki, házbirtoknál a házadó 15%-át, az általános keresti adónál 8%-ot, ami horribilisán magas, az alkalmazottak kereseti adójánál pedig az évi illetmény 6%-át. Sokkal egyszerűbb lett volna a jövedelmi adót. alánul venni és azt megpótlékoluit Ha ezzel szemben különböző, egészen irreális és semmire-különösen nem támaszkodó adókulcsokat állapítunk meg !

az összes kereseti forr&snk u+án. ezzel az adóügyi jegyzőt megint hallatlan nagy feladat elé állítjuk. Ebben

1 igen sok hibs78