Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-320
Az országgyűlés képviselőházának 320. egy 60—70 millió pengős bevételre számíthat amely adóbevétel nem hanyagolható el, különösein akkor, amikor, mint jól tudjuk, a kivételes hatalom igényibevételének idején, a háborús kiadások naipxól-napra növekednek. De ettől függetlenül szükség is van erre a bevételre, mert ennek segítségével tudjuk tulajdonképpen áthidalni azt az igazságtalantságot, amely akkor keletkezik, amikor a hadkötelesek egy rész-ét behívják, másik részét pedig katonái Szolgálatra nem veszik igénybe. T. Ház! Áttérve a törvényjavaslatban foglalt két adónem közelebbi részleteinek ismertetésére, elsősorban a hadkötelezettségi adóval kívánok közelebbről foglalkozni. A törvényjavaslat értelmében egyszeri hadkötelezettfségi adót köteles fizetni mimdenki, aki végleges osztályozása alkalmával a katonai szolgálat alól teljesen mentesült, vagy a póttartalékba történt beosztása folytán mindössze háromhónapi katonai szolgálatot teljesített, vagy pedig a tényleges szolgálatot megkezdte ugyan, de katonai szolgálata első, vagy második évének kitöltése előtt a honvédség kötelékéből elháríthatatlan szolgálatképtelenség miatt elbocsátották. Hadkötelezettségi adó alá nem esik a pap, a papjelölt és a papi jellegű tanár, mert ezek a személyek a honvédelemről szóló törvényes rendelkezések értelmében póttartaléki szolgálatra jogosultak, A hadkötelezettségi adó alapja mindaz a jövedelem, amelyet a hadköteles különböző jövedelmi forrásokból élvez. A törvényjavaslat az egyes jövedelemforrásokra nézve különböző adókulcsokat állapít meg és az egyes jövedelemforrásokat külön-külön kell Számításba venni s az ezek alapján kiszámított részösszegeket együttesen kell adó fejében kivetni. Minthogy a hadkötelesek a végleges osztályozásuk alkalmával még rendszerint kiskorúak és sem vagyonnal, sem jöviddelemmel nem rendelkeznek, a törvény javaslati a szü-, lőt és az eltartót is kötelezi az egyszeri hadkötelezleittséigi adó fizetésére, mert a szolgálatmentességben rejlő előnyt tulajdonképpen a szülő és az eltartó is élvezi. Ha ugyanis a hadköteles katonai szolgálatót teljesítene, akkor a szülő és az eltartó köteles volna őt anyagilag támogatni, esetleg helyette valakit akár gazdaságában, akár üzletében alkalmazni. Ha tehát a kiskorának jövedelme nincs, akkor az eltartó, vagy szülő jövedelmét kell számításba venni és, ebben aiz esetben az adót a felmenőre kell kivetni. Ha pedig a hadkötelesnek kevesebb a jövedelme, mint a szülőé, vagy az eltartóé, akkor az adót a hadkötelesre kell kivetni, annak a jövedelemnek alapulvételével azonban, amely kettejük jövedelme közül a nagyobbik. Ebben az esetben termeszetleisen a szülőt, vagy az eltartót egyetemleges fielelősség terheli. Mint minden adótörvény, ez a tör vény ja^vaslat sem nélkülözi a szociális rendelkezésieket. A szociális szempontok itt egyrészt adómentességet, másrészt adómérséklést vonnak maguk után. A törvényjavaslat adómentességben részesíti az egészen alacsony életszínvonalon élő személyeket. Az alacsony életszínvonalat a törvényjavaslat a földbirtokkal kapcsolatiban a kataszteri tiszta jövedelem összegében, a hadköteles, vagy felmenőjiei által lakott épület nagyságában, az általános kereseti adóval megadóztatott hasznothajtó foglalkozásnál ai létminimumot meg nem haladó ülése 1942 december 10-én, csütörtökön. 553 ! jövedelemben, az alkalmazottak kereseti adója ! alól mentes szolgálati illetményben, végül a közönséges napszámkeresetben látja. Az adókulcs az egyes jövedelemforrások szerint különböző, így a földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 25 fillér, a 'házbirtoknál a kivetett házadónak 15%-a, az általános kereseti adó alá tartozó hasznothaijtó foglalkozásoknál a,z általános kereseü adó kivetésénél alapulvett tiszta jÖ! vedelem 8%-a, az alkalmazottak kereseti-adójai alá tartozó szolgálati illetniényekmél az adó alá vont illetmény 6°/o-a, (Mosonyi Kálmán: Hallatlanul nagy!) a tőke és tantiemjövedelmeknél a megállapított jövedelem 12%-a. Az adó mértékét a törvény a gyermekek számától teszi függővé és ha az adót magára a hadkötelesre vetették ki' a háztartásaiban élő minden kiskorú leszármazottja után a törvény az adót 15—15%-kal mérsékli, ha pedig az adót ia hadköteles felmenőjére vetették ki, a, felmenők adójából nemcsak minden gyermek után 15%-os mérséklésnek van helye, hanem a mérséklés az olyan nagykorú lemenők után is megilleti az adókötelest, aki tényleges katonai szolgálatot már teljesített, vagy pedig ha katonai szolgálatra alkalmatlannak találták, érte emiatt a felmenő hadkötelezettségi adót már fizetett. Az egyszeri hadkötelezettségi ad!ót a magyar királyi adóhivatalok vetik ki a katonai hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok segítségével. Az adóalanyok csak egyszerű bevallásra vannak kötelezve, nevezetesen csak az adóforrást kötelesek megjelölni. ,a,z egyes adóforrások jövedelmét az adóhivatal a hivatalos adatok alapján veszi számításba. A kivetés ellen hétfokú jogorvoslatnak •van helye ós pedig elsőízben a pénzügyigazgatósághoz, másodízben pedig a Közigazgatási Bírósághoz. T. Ház! Miként" említettem, a törvény ja. ; vaslat második fejezetében a hadmentességi váltság bevezetésének kérdésével foglalkozik. 1 A hadmentességi váltság létjogosultságát különösen az a körülmény teszi indokolttá, hogy a hadköteles polgároknak még mindig igen számos, rétege az. amely a háború borzalmaiból véráldozattal nem veszi ki a maga részét. Ez az éles különbség indította a kormányzatot arra, hogy a katonai szolgálatra be nem hívott és ,a, katonai szolgálatra behívott polgárok között keletkező különbséget valami adó segítségével kiegyenlítse. Ez az adló igazságot van hivatva szolgáltatni az itthon maradottak szamára. Az itthonmaradottak kell. hogy készüljenek az áldozatra, büszkén vállalkozzanak az áldozatra és ezt az áldozatot nem is szabad áldozatnak érezni. A törvényjavaslat az adtó szedéséhez való jogút csakis a, kivételes hatalom igénybevételé^ nek időtartamára biztosítja és megszűnik ez a jog az általános elbocsátás kezdetével. A minisztertanács állapítja, meg azt az időpontot, amelytől kezdve ezt az adót szedni lehet és amelytől kezdve ennek az adónak szedése megszűnik. Minthogy maga. a védkötelezettség is általános, ebből az elvből következik, hogy a hadmentességi váltságnak is általánosnak kell lennie és elvileg mindien 24 életévét betöltött és 70-ik életévét meg neim haladó férfinak fizetnie kell. Mentes azonban a honvédség, a, csendőr. ség, rendőrség és mentesek az egyéb közbizton! sági közegek, akik külön behívás nélkül is 76*
