Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. ceaságát s a magyar alkotmánnyal és az 1939 :IL tc.-kel ellentétes voltát az is, hogy az ötöstanács elé lehet utalni olyan bűncselekmé­nyeket is, ahol nem a királyi ügyész képviseli a vádat, hanem amelyek fŐmagánvádas cselek­mények. (Nagy László: Hallatlan! Főmagán­vádas ügyet oda utalni!) Méltóztatnak tudni, a fŐmagánvádas bűncselekményben nem az ügyész képviseli a vádat, hanem az, aki meg van sértve, aki törvénytől védett érdekeiért, tehlát becsületsértésért, rágalmazásért és ha­sonló ilyen fŐmagánvádas bűncselekményekért indít bűnpereket. De ha az államnak valamely fontos érdeke érintve van, akkor a bíróságnak ^ nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy zárt tárgyalást vagy közlési tilalmat rendeljen el, amely esetben az állam jogos érdekei termé­szetesen már meg vámnak védve, mert a bíró­ság előtt lefolyó eljárásból semmi sem kerül­het ki a nyilvánosság elé. T. Ház! Ezért teljesen felesleges, hogy egy rendeletet hozzon a kormány és ezt a rende­letet az 1939. évi II. te. ellenére, tehát törvény­ellenesen hiozza meg. Amikor e rendelet 1. §-át elolvastam, gondolkoztam aaon» vájjon milyen bűncselekmények fognak ezen a, módon a bíró­ság elé kerülni, melyik lesz az a rágalmazási, becsületsértési, lopási, sikkasztási, hűtlen keze­lési vagy közdkirathamisítási per, ahol a had­viselés vagy az állam fontos érdekéi vannak megtámadva, ami miatt ki kell venni a rendes bíróság hatásköre alól a vádlottat és át kell tenni az ötös bírósághoz, sőt esetleg a hetes bíróságihoz, amire még ki fogok térni. (Rajniss Ferene: Nem fogsz kitérni, csak gondolod! — Derültség,) Még jelen interpellációm során ki­térek. Az 1939:11. te. indokolása hivatkozik az 1912. évi LXIII. te. 12. §-ára. Megnéztem ennek indokolását* hogy vájjon mivel indokolja a felhatalmazás megadását. Azt. mond ja az. 1912. évi törvény (olvassa): »Háborús időben ugyanis előtfordulhait az az eset, hogy az illetékes vagy hatáskörrel, bíró bí­róság vagy egyáltalán nem működhet vagy hogy az meg nem közelíthető vagy hogy amiatt, mert székhelye a tett elkövetésétől tá­vol van, a bizonyító eljárás csak sok időt igénylő nehézséggel, esetleg egyáltalán nem folytatható le. Ezekben az esetekben, tehát almelyek természetesen csalkl a legritkábban fognak: előfordulni, szükséges, hogy a polgári büntető bíróságok akkor is eljárhassanak, ha a bűnrvádi perrendtartás szerint illetékességgel nem is bírnak«. Mit jelent ez? Jelenti azt, hogy hia valamelyik bíróság akadályozva van a mű­ködésében a háború miatti, például bevonultak az összes bírák, elbben az, esetben jogai van a régi törvény alapján egy másilk; bírósághoz át­tenni az ügyet, azaz egy kecskeméti törvény­széki ügyet például áttehetnek a szolnoki tör­vényszékhez vagy a budapesti törvényszékhez. Elieinlben az, hogy most a rendelet alapján a fŐmagánvádas ügyeket, — a rágalmazási, be­csületsértési ügyeiket, büntetőjárásbírósági '•eveket — áttegyék és a büntető járásbíróság helyett a Kúria döntsön első és utolsó fokon, ez teljesen lehetetlen, ez teljesen felesleges. szükségtelen, de mint mondtam, törvénybe is ütközükl (Rajniss Ferenc: Nagy a félelem!) A rendelet második része intézkedik a Kúria heites tanácsáról és ugyancsak a honvé­delmi törvény 160. §-ámak (2) bekezdésére hi­vatkozással, kimondjál hogy & minisztérium az ülése 1942 december 2-án, szerdán. 501 eljárás gyorsítása végett a bűnvádi perrend­tartás egyes szabályait módosíthatja, különle­ges eljárási szabályokat állapíthat meg, de csak abban az esetben, ha a megfelelő jogor­voslatnak és a védelem elvéneik gyalk-orlati biztosítása lehetséges. Ez a rendelet tehát fel­állítja a Kúria hetes tanácsát, amit én sérel­mezek, amely első é3 utolsó fokon dönt min­den kérdésben. Kérdezem, akkor hol vam itt az 1939. évi II. tc-ben, a honvédelmi törvényben foglalt kikötése a felhatalmazás megadásának. :iogy megfelelő jogorvoslat és a védelem elv^ gyakorlatilag biztosítva legyen. Érre az igaz­ságügyminiszter úr, amikor Nagy László kép­viselőtársam az igazságügyi tárca vitájánál szóvá tette ezt a kérdést, azt válaszolta, hogy a jogorvoslat biztosítva van az ujrafelvétel­lel. (Nagy László: Tökéletes tévedés! — Piukovich József: Mellébeszélés!) Az újrafel­vételi, mint méltóztatnak tudni, rendkívüli jogorvoslat, amelyet a törvény ismer, ismer pedig ujrafelvételt, a jogegység érdekében való fellebbviteli és igazolási kérelmet. Ebből a szempontból ez jogorvoslat lenne. Azonban maga a>z igazságügyminiszter úr is elismeri felszólalásában, illetőleg Nagy László képvi­selőtársamnak adott válaszában, hogy a hon­védelmi törvény 160. §-a nem erre a jogorvos­latra gondol, mert ez nem rendes, hanem rend­kívüli jogorvoslat és ennek a jogorvoslatnak, az ujrafelvételnek csak már jogerős büntető ítélet után lehet helye. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalori.) A törvény ellenben azt mondja, hogy a jogorvoslat gyakorlati bizto­sítása mellett adhatja meg a felhatalmazást airrai, hogy különleges eljárási szabályokat al­kothasson. A jogorvoslat, t. Ház, a fellebbezés, a fel­folyamodás. Ha letartóztatnak, felfolyamodom a végzést, ha a büntető törvényszék ítéletében valamely anyagi vagy alaki semmiségi okot állapít meg, ez ellen bejelentem a semmiségi okot; fellebbezést, semmiségi panaszt jelentek be. (Nagy László: Ügy van!) Nyilvánvaló, hogy a honvédelmi törvény ezekre a jogorvos­latokra gondol (Nagy László: Meg is mondja!) és nem arra, hogy esetleg a kúria első és utolsó fokom megbélyegezhet valakit, elítélhet valakit és akkor (Rajniss Ferenc: Akkor me­het a sóhivatalhoz Töreky úrtól! Zsidó a nagy tanácsadója a kúrián!) büntetését kitöltheti és évek múlva újra keresheti az igazát. Még egy feltétele van annak, hogy ilyen felhatalmazás alapján a kormány rendeletet bocsáthasson ki: a védelem elvének gyakorlati biztosítása. A védelem elve az, hogy minden vádlott megfelelő módon védekezhessék, de nemcsak a főtárgyaláson, hanem a főtárgyalás előtt, a rayomozás és a vizsgálat szakában is. Ez az új rendelet a vizsgálatot teljesem eltörli, a kúriát első és utolsó fokként állítja oda; pedig a védelem elvének gyakorlati biztosítása nem az, hogy .a kúriai tárgyaláson a védő megjelenhetik, ott felszólalhat, mert a védelem gyakorlati biztosítása ennél sokkal-sokkal tá­gabb — hogy nieranyivel tágabb, azt sajnos, nem tudom az idő rövidsége miatt meg­mondani. T. Ház! A kúria hetes tanácsának meg­alakításával kapcsolatban a honvédelmi tör­vény csak arra ad felhatalmazást a kormány­ra a k, hogy egyes szabályok módosításával és kiegészítésével különleges eljárási szabályokat állapíthasson meg, arra azonban nem adott 69*

Next

/
Oldalképek
Tartalom