Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. ülése 1942 december 2-án, szerdán. 499 János katolikus plébánost Zaboláról és Havadkői Sándor református lelkészt Kovásznáról, a munkásság ezt a két lelkészt kérte meg, hogy jöjjenek fel Pestre és intézzék el valahogy Komandó sorsát a földmívelésügyi minisztériumban. Ezt a két embert nem hívták meg, holott ezen az értekezleten arról döntöttek, azt javasolták, hogy a telepet fel kell oszlatni és az ott élő szakmunkásokat szét kell szórni az országban- (Mozgás a szélsőbaloldalon,) T. Ház! Miután a földmívelésügyi miniszter úr a kért vágást nem engedélyezte, a vállalat kénytelen volt november 15-én december l-re az összes munkásoknak felmondani és az üzemet teljes egészében leállítani. Tessék elképzelni, hogy télvíz idején szegény napszámos- és munkásemberek százával munka és kereset nélkül az utcára kerülnek. Mintegy 2.000 lélek válik így kenyértelenné és űzetik el arról a 'helyről, ahol a legtöbbjük született és nagyon meg volt elégedve a kereseti lehetőségekkel. T. Ház! Ezzel a határozattal letörölnek a térképről egy székely községet, amely őrszemként ott állott eddig keleten, a román tenger legkeletibb részén. Ha a Komandó megszűnik, akkor a románság fog oda beszivárogni a székelység helyére, a román pásztorok fognak bejönni, holott arra is figyelmeztetek, hogy annakidején, amikor Kállay miniszterelnök úr lent volt Marosvásárhelyen, nagyon helyesen azt a kijelentést tette, íbogy a székelyeknek nem szabad kivándorolniuk, nem szabad szétszóródniuk, hanem a székely telepeket meg kell erősíteni, sőt újabb székely telepeket kell létesíteni. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) A legnagyobb 1 sérelem az, hogy erre az értekezletre, ahol Komandó sorsáról döntöttek, meghívták a konkurrens vállalat képviselőjét. (Pmkovich József: Jellemző!) Az kétségtelen, hogy a konkurrens vállalat képviselője milyen álláspontot képviselt. (Felkiáltások jobbfelől: Ki az?) Alkalomadtán meg fogom mondani. (Felkiáltások: Ki azt!) Dr. Bajkó Zsigmond és Kemény Zoltán üzemének képviselőjét hívták meg, ezek is beleszóltak ai dolgokba. Az az úr, aki a vezetője volt ennek a vállalatnak, a román időkben a román templomra adományt adott. Én meg tudom érteni, mert sokszor kényszerítették a megszállás idején az embereket arra, hogy román célra adjanak pénzt, de ugyanakkor ezek az uraik magyar célra semmit sem áldoztak. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Arról is értesültem, hogy néhány vállalat ezt alkalmul akarja felhasználni arra, hogy olcsó munkásokhoz jusson. Vegyék tudomásul ezek a székelyföldi kapitalista vállalatok, hogy nem a székelység van értük, hanem ok vannak a székelységért és tessék a székely népi közösségbe 'beilleszkedni. (Ügy van!) ' n4z íA s mona Ä foogy ez a vállalat zsidó érdekeltség, zsidó vállalat. Az elmúlt két eszí ? Ä ?! \ miért,nem arizálták ezt a vállalatot? De különösen ne mondják azt olyanok, hogy ez zsidó vállalat és nem kell ezért semmit tenni a munkásság megmentése érdekében, akik szinten zsidókkal együtt dolgoznak. A következő alkalommal névszerint fogom majd ismertetni adataimat, ha- intézkedés nem történik. (Helyesles a szélsőbaloldalon.) A földmívelesngyi minisztérium kolozsvári kirendeltségének vezetője — nagyon derék ember — lent KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ' XVI. volt a helyszínen, vizsgálatot tartott és felháborodással nyilatkozott arról, hogy egy ilyen székely telepet nemhogy szervesen továbbfejlesztenének, hanem meg akarják szün tetni. T. Ház! Most arra akarok röviden rátérni, nogyan lehetne Komandót megmenteni. Annyi fa mindig^ marad ott, hogy egy Msebb arányú faipari vállalkozás kitűnően prosperáljon, különösen, ha nem 'nyersanyagot, hanem fél-vagy egészgyártmányt dob piacra. Elképzelhető egy 50—60 szakmunkást foglalkoztató faárugyár, amely ablakkereteket, ládákat, esztergályozott tömegárut, (bútorokat, stb. készít. Természetesen szakmunkásról beszéltem, de ezenkívül még rengeteg napszámost is foglalkoztathat. — Szarvasmarha- és székely lótenyésztésre teljesem alkalmas^ (Gaál Alajos: Tejgazdaság!) hely ez; 25 csángó család igen jó módban él jelenleg is és már negyven éve foglalkozik ezzel a termelési ággal. A juhtenyésztés termékeinek szintén helybeli feldolgozása, a gyapjú háziiparszerű feldolgozása volna lehetséges, mint Kovászinán. (Helyeslés.) Itt székely juhászatot kell létesíteni, mert arról értesültem, hogy Háromszék megyében román juhászok ebben az esztendőben 18.000 'birkát, juhot hajtottak át román területre. Elsősorban tehát igenis a székely juhászatot kell megvalósítani Szőrmeállatok tenyésztése, angoranyúL pézsmaállatok, kékróka bevezetése volna lehetséges, mert^ az éghajlat erre teljesen megfelel. Az erdélyi gyümölcstermékek szedése és feldolgozása, málna, gomba, áfonya gyűjtése. Bőven van fenyőgyanta ils — nagy érték! — ezt is lehet gyűjteni ezen a területen. (Piukovich József: De nem ebben a rendszerben!) Gyógynövénytermelés is van bőven, juhászati szakiskolát is lehetne felállítani. Erdészeti iskolát is lehet felállítani, legalább is erdész-altisztek képzésére és ami a legfontosabb, idegeinforgalom szempontjából nagyon kii lehetne fejleszteni ezt a területet. A fent körülírt foglalkozású aknák, a lakosságnak körülbelül 40 százalékát idegenforgalomból el lehetne tartami. Az idegenforgalom például Komandó községben a visszacsatolás után olyan hírnévre tett szert, mint amilyenre egyetlenegy magaslati hely sem az országban. Komamdó magasabban fekszik, mint a Borszék, mint .a Gyilkosától, minit a Tolvajostető. Komandó 1017 méter magasságban van, kitűnő gyógyforrással rendelkezik, kénes. arzénes. a parádi vízhez hasonló ízére és szagára. Kitűnő gyógyhely, főként bazedovosok számára. 1942-ben olyan nagy volt az érdeklődés Komandó iránt, hogy augusztus 15-én be kellett szüntetni a felutazásokat a vasúton, mert 200-n ál több ember ment fel naponta. Az állandó vendégek száma felül volt a 200-on es körülbelül 70.000 oengő forgalmía^ volt a községnek ebből az idegenforgalomból. Komamdó a rendezés után azonnal 300 ágyas kitűnő szállodát tud berendezni a megfelelő epületek rendelkezésére állnak Erdei vasút is van, Kovásznától Komandóig 21 kilométer. A sikló aljáig helyiérdekű vasút jellege van. A vasútnak igen fontos a stratégiai jelentősége. Most. ha az üzem leáll, a vasút le fog zülleni, holott ha nem volna vasút, akkor is meg kellene építeni, már csak stratégiai szempontból is. mert ott veszélyeztetett határterület húzódik. (Ügy van! Ügy van!) Mas országokban ilyen pályákat milliók beleirtete sével létesítenek, itt pedig a meglevőt rombonu
