Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

Az országgyűlés képviselőházának 318. hídmérleg az egész községben csakf egy van, előfordul, hogy néha 5—600 méter távolságról kell a sertéseket göröngyös, sáros útiakon odahajtani, oda-vissza az már egy kilométert jelent. Természetesen, az ilyen hízott sertés azután, mire vágásra kerül, legalább öt-hat kilót fog veszíteni a súlyából. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen intézkedések nagy nyugtalanságot keltenek .a község lakói közt, pedig ma az lennie a cél, hogy inkább nyugtassunk, mint nyugtalanítsunk. Ezeknek az intézkedéseknek és rémhíreknek az volt a következméye, hogy az országban a sertések ezreit vágták le idő előtt- így például Alsógödön csak egy napon 40 sertést vágtak le az emberek ijedtükben. Még a múlt hónapbain jelent meg, a rJapilapok is közölték, amelyben az állt-, hogy minden négy tagból álló, család egy sertést vághat, ha a családnak 5—8 tagja van, akkor kettőt és így tovább. . Ha azonban a vágást ilyen,' önértékben engedélyezik, akkor például egy kilenctagú család ^három sertést hizlalhatna s ha ezek a sertéseik diarabonként' 250 vagy 300 kilósak, akkor az illetőnek jóval több jutna., mint az országos átlag. (Csoór Lajos: Légy nyugodt, majd elver szik tőlük megint!) Ennek pedig az lesz a kö^ vetkezanénye, hogy már márciusban el fiogják rendelni a rekvirálásokat. De nagyon igazságtalan rendelkezés az is, amelyet tegnap a Közellátási Hivatal jelentése közölt, hogy tudniillik minden levágott első sertés után, 3 kiló zsírt kell beszolgáltatni. Nagy különbség ugyanis az, ha valaki egy 100 kilós, vagy égy 3Ö0 kilós sertést! vág le. Véleményem szerint , tehát ezt a beszolgáltatást úgy kellene megoldani, hogy az első 100 kiló után szolgáltassanak be 2 kilót, minded következő 50 kiló után pedig újabb 1 kiló zsírt, így minden hizlaló megtalálná a Számítását. Amióta engedélyt adtak a malacok levágására, a legnagyobb mértékű feketepiacozas indult meg. A zsidó, mert óriási jövedelme van és azt jelenleg, nem tud'ja házakba vagy birteikvásárlásba befektetni, nem azt az árat adja meg a neki beszállított libáért vagy malacért, amit a gazda kér, hanem annak kétszeresét. Ezzel a zsidó három célt ér el. Elsősorban kivonja az árut a forgalomból, másodsorban 30I lakik és végül harmadsorban barátjává teszi a parasztot. Ezért van az, hogy az a paraszt, aki egv félévvel ezelőtt még antiszemita volt, most a^ rendszer jóvoltából filoszemitává lesz. Amikor ugyanis először megy el a zsidJohoz, akkor még mint büdös zsidóról beszél róla, a második esetben, — «mert a zsidó kitűnően fizet neki — már csak zsidónak nevezi, a harmadik esetben ped'ig már Kohn úr lesz belőle mert a zsidó magas áron való vásárlásaival szövetségesévé és bűntársává válik. Sőt még sajnálják is azt a zsidót, különcsen ha meglátják a munkaszolgálatosok között az ügyvéd urat és a doktor urat, mert úgy érzik, hogy az övékhez hasonló munkát végez tehát közösséget vállalnak velük. Pedig a zsidlóknak a munkaszolgálat alatt teljesített könnyű munka és jó levegő nagyon is jót tesz. (Derültség.) Meghíznak, mert feleségeik gondoskodnak arról, hogy minden jóval ellássák őket. Az antiszemitizmus helyett pedig kifejlődik a parasztban az ellenszenv az érdekeit sértő rendleleteket kibocsátó nadrágos úr iránt, amely folyamat naigvon" veszedelmes következményekkel járhat. 1919-ben már nem a zsidó volt a burzsnj. hanem mindig a magyar úr. ülése 1942 december 2-án, szerdán. 487 1 Mindezek alapján kérem a közellátásügyi I miniszteir uratí, hogy egy világos, érthető _ és | három napon belül megjelenő rendelettel tisz: tázza azt, hoigy kánek mit szabad levágnia, ebből mit tarthat meg magának és mit kell beszolgáltatnia. De arra is kérem, hogy a rendéletet ne úgy készítse el, hogy azt 30 napon belül meg kelljen másítani, amint ez a gabonarendelettel történt. (Helyeslés és taps a szélsőbalodalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Következik Közi Horváth József képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter és a belügyminiszter úrhoz az aknaszlatinai öregségi és rokkantsági járadékosok jog^os panaszainak megszűntetése tárgyában. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Vámos János jegyző (olvassa): »A kormány a háború okozta drágulás ellensúlyozására a társadalombiztosítás szerveitől ellátásban részesülők számára rendkívül járadékpótlékot engedélyezett, ami 1941 : IX. ]-től kezdve a törzs járadék 30%>-a.^ Ettől függetlenül a 'bányanyugibérek rendezése is megtörtént. • Az aknaszlatinai állami sóbánya bányatárspénztára azonban mindeddig sem a 30°/o-os járádékpótlékot, sem az Oti, Ibányanyugbérbiztosításával arányban álló magasabb nyugbért nem fizette ki» úgy, hogy ezek az emberek . még ma is az 1937-ik évi megállapításnak megfelelő nyugbérbien része' sülnek, ami az öregségi és rokkantsági járadékosoknál havi 50 pengőt, az özvegyeknél havi 20—25 pengőt tesz ki átlagban. Ebiből az öszszegből kell egy-egy kiöregedett vagy megrokkant bányásznak és családjának megélnie. Ugyanakkor az azonos alapszabállyal működő diósgyőri állami vasgyári társpénztár az aknaszlatinaiakhoz hasonló viszonyok között élő nyugbéresek. járandóságát 1940 november 1-től kezdve immár három ízben emelte, úgy, hogy ezek 1941 szeptember

1 1-je óta 30%-kal felemelt járadékot kapnak. Tudomásom szerint az aknaszlatinai nyugbéresek járadékának felemelése kizárólag alaki okokból késik. Ennek az ügyviteli nehézkességnek eredményeként 400 nyomorgó bányanyugbéres immár második télen rongyoskodik és koplal, nem ritkán harmad-negyedmagával napi 1.60, illetve napi 0-70 pengőből. Minthogy ez a helyzet nyilvánvalóan ellentétben van a kormánynak hasonló esetekben mutatott felfogásával, ..sürgős intézkedést kérek aziránt, hogy az aknaszlatinai bányanyugbéresek za őket megillető magasabb járandóságokat — az esetleges alaki nehézségek áthidalásával — a legrövidebb időn belül megkaphassák. Közi Horváth József s. k.« - Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóKözi Horváth József: T. Ház! Önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdés, miért van az, hogy egyik szerda a másik ntán telik el, és nincs olyan szerda, nincs olyan interpelláeiós nap, amelyen munkásügyek, munkáskérdések ne kerülnének a Ház elé. A. magyarázat egyszerű: a munkástömegeknek van ai legtöbb ügyes-bajos dolguk és mégis ennek a milliós tömegnek nine» törvényes érdekképviselete, amely ezekben az ügyes-bajos dolgokban eljárhatna. Az is érdekes, hogy pártkülönbség nélkül a Ház minden oldalán számtalan alkalommal követeltük már a munkásság törvényes