Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

482 Az országgyűlés képviselőházának 318. ülése 1Ù42 december 2-án, szerdán. ügyi miniszter urat rendkívül tisztelem és f bí­zom abban, hogy ő eat a kérdést megvizsgálja annál is inkább,- mivel az általam hivatkozott okiratokát ezelőtt tíz nappal az ő kezébe ad­tain, s akkor megígérte, hogy a legsürgőseb­ben elintézi a dolgot. Másik megállapításom pedig azi, hogy mindaz, amit elmondok, nem az ő érája alatt történt, hanem az ő előtti éra alatt. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Lossonczy! — Rajniss Ferenc: Nagyon nagy éra volt!) T. Ház! Ezek után bemutatom az interpel­lációmban szereplőket. Interpellációmban szerepel az egyik olda­lon a burgonyaegyesülés, az úgynevezett bur­gpuyaegykéz és annak legfontosabb és legfőbb tényezője, a Mezőgazdasági Termelők Egye­sült Szövetkezete, a Metesz. és annak nagy­hatalmú igazgatója, Mikeca Miklós igazgató, a másik oldalon vitéz Városy Jenő dr. arany vitézségi érmes és még nyolc háborús kitün­tetéses, nemzetvédelmi-keresztes úr. hadirok­kant,^ aki 17 esztendeje burgonyakereskedő, — miután hadirokkant lett a világháborúban és a hivatalnoki pályát nem tudta folytatni, el­ment burgonyanagykereskedőnek és burgo­nyazúzó-üzemtulajdonosnak — továbbá a vité­zeknek egy korlátolt felelősségű társasága, amelyet tíz vitéz burgonyazúzóüzemre ala­pított. Ezekről van; szó ebben az interpelláció­ban, mert úgy vitéz Városyt, mint a vitézek­nek ezt a korlátolt felelősségű társaságát a belföldi burgonyaegyesülés, az egy kéz egy kézlegyintéssel teljesen és tökéletesen tönkre­tette (Egy hang a szélsőbaloldalon: Másokat is!), sőt a miniszter úr melléjük állván, az ő kiadott rendeletét nem hajtotta végre. A tényekét akarom röviden ismertetni. Először vitéz Városy Jenő dr. ügyével fog­lalkozom. Vad cégvezető, a Metesz cégveze­tője a múlt esztendőben, október 10-én kö­zölte vele, hogy az egyesülésnél két tisztviselő súlyos visszaéléseket követett el és amikor ezekre ,a visszaélésekre rájöttek, a két tiszt­viselő közül az egyik azt vallotta, hogy 800 pengőt kapott vitéz Városytól azért, hogy neki egy burgonyatételt stornírozzon. Ami­kor ezt vitéz Városy val közölte, ő azt mon­dotta, kérem, legyen szíves velem közölni a tisztviselő nevét és az adatokat, hogy a tör­vényes lépéseket megtehessem. Ez nem tör­tént meg. Erre az ügyvédjével október 15-én Íratott egy levelet és kérte ennek közlését. Ok­tóber 16-áni a Metesz közölte vitéz Városy­val, hogy Vincze József az illető tisztviselőnek a neve. Vitéz Városy írt Vinczének egy leve­let és megkérdezte, igaz-e az, amit Vad cég­vezető állított. A levél tíz nap múlva vissza­érkezett, hogy a címzett teljesen ismeretlen, Vincze nevű ember nincs a megadott címen. Közölte ezt a belföldi egyesüléssel, erre a belföldi egyesülés talán tíz-tizenkét nap múlva közölte vele, hogy a baj ott van, ^ bocsánat, nem Vinczének hívják az illető tisztviselőt, hanem Viczének. Erre Városy Jenő az ügy­véd tanácsára azt mondotta: kérem, ilyen bi­zonytalan adatok mellett feljelentést tenni nem lehet — és felszólította a belföldi egye­sülést* közölje vele írásban, mit állított róla ez a tisztviselőjük, hogy a további bűnvádi feljelentést megtehesse. 1942. január 7-én kel­tezett levélben közölték ezeket Városy Jenő­vel, erre ő január 9-én. Viczét a királyi bün­tető járásbíróságon feljelentette rágalmazás címén. Erre január 29-én a belföldi egyesülés kézbesített neki egy levelet, egy határozattal, amelynek érteimébea vitéz Városy Jenőt ki­zárta a burgonyanagykereskedők és burgonya­zúzók közül, azzal az indokolással, hogy »a vádaskodók ellen a kereskedelmi tisztesség vé­delméhez szükséges lépéseket elmulasztotta megtenni.« Közölték vele azt is, hogy e ha­tározat ellen; halasztó hatályú felebbezésnek van helye. Vitéz Városy azonnal felebbezett^ a köz­ellátásügyi miniszter úrhoz, bemutatván a bün­tető járásbíróság igazolását, hogy ő a fel­jelentést megtette, amit egyébként ajánlott le­vélben előzőleg az egyesületnek is tudomá­sára hozott. A közellátásügyi miniszter úr a felebbezést nem intézte el és július 1-én vitéz Városy Jenőtől úgy a nagykereskedői, mint a zúzóüzemi kontingenst egyszerűen megvonták anélkül, hogy a miniszter úr ezt a felebbezést elintézte volna. Közben május 20-án volt a Vicae elleni ügy­nek a tárgyalása, akit nem lehetett megidézni, mert nevezett katonai szolgálatot teljesít. Ezt is tudják a Metesz-emberek, így Mikecz ,is, mert jelen volt a tárgyaláson, ennek dacára július 1-én a kontingenst megvonta. , , T. Ház! A kontingens a következők között osztatott ki. Az egyik részét kapta Schindler Géza, aki vitéz Városynak kereskedősegédje volt, a másik részét kapta Lakatos Zoltán ke­reskedősegéd, aki az egykéz egyik intézőbizott­sági tagjának, Virág Károlynak az alkalma­zottja és Virág Károly standján, adja el kon­tingensét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Virág úrnak a 4.7 százalék helyett 6.7 százaléka van, odaadták továbbá ezt a kontingenst Ványa Pálnénak, aki Balázs Balázsnak, az egykéz mindenható tiktárának alkalmazottja, illetőleg elárusítója volt. akinek magának sincs standja, persze Ványa Pálnénak sincs standja, mind a ketten Dinich standján adják el kontingen­süket. Említettem, hogy május 20-án a büntető járásbíróságon volt egy tárgyalás, eközben aizonban Vicze felelt vitéz Városynak egy levél­ben és azt irta, ihbgy: én ilyet nem mondot­tam. Ha ilyen jegyzőkönyv van, ezt tulajdo­nítsa annak, hogy annak a kollégámnak, aki benne volt a dolgokban, unszolására és azért, hogy az ügytől szabaduljak, tettem ezeket az állításokat. Ez különben valótlan. Meg kell állapítanom, hogy a Belföldi Egyesület sem a vádaskodó Viczét, sem a má­sikat, akiről nekem is azt mondották, hogy bűncselekményeket követtek el, nem jelentette fel. Azért nem jelentette fel, mint ahogyan ne­kem mondották, mert kár a Belföldi Egyesü­lést nem érte. Ugyanezen a tárgyaláson kisült, hogy ennek a Viczének van két jogerős ítélete, mégpedig a fegyveres erő izgatás vétsége miatt a; budapesti büntető törvényszék 2 hónapi fog­házra és 3 évi jogvesztésre ítélte, a büntetésből az utolsó 28 napot kegyelemből elengedték neki, ezenkívül hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt a budapesti büntető törvényszék 1940 február 23-án 14 napi fogházra ítélte, de kegyelmet nyert. Amikor ez a kontingens-megvonás megtör­tént, vitéz Városy a közellátási miniszter úr­hoz a fellebbezésen kívül egy panaszt is adott be. Ennek a panasznak alapján a közellátási miniszter döntött és szeptember 1-én —- itt van az eredeti határozat, a kezemben — azt írja (olvassa)): »Utasítom, hogy dr. vitéz Városy

Next

/
Oldalképek
Tartalom