Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
420 Àz országgyűlés képviselőházának SÍ8. ütése 1942 december 2-án, szerdán. Szólásra következik? Boczonádi-Szabó Imre jegyző: Vajna Gabor. • Elnök; Vajna Gábor képviselő urat illeti o S'ZO Vajna Gábor: T. Ház! A felhatalmazási vitában elhangzott sok igen érdekes és értékes felszólalás után abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy sok előttem szólott képviselőttársam levetítette elénk a mai magyar élet képét, úgy, amint azt ki-ki látja. Ezek között a felszólalások között voltak érdekesebbek, amelyek különös figyelmet érdemelnek. Például a kormány egyik igen t. vezérszónoka — ellentétben a kormánypárt többségének GS »Ét kormánynak hivatalos állásfoglalásával — szintié azt mondotta, hogy a zsidókérdést csak óvatosan kell kezelni. Űgy fest a dolog, mintha a zsidókérdésben talán az afrikai partraszállás óta bizonyos hangulatváltozások következtek volna be. Igen érdekes volt az a tünet is, hogy talán ugyanezen okoktól indíttatva^ ia szociáldemokrata oldalról (Egy hang a szélsőbaloldSofn: Olyan nmcs!) olyan hangokat hallottunk itt a képviselőházbialn, amilyeneket 1919 J ben, vagy azt megelőzően az 1917—18-as években hallottunk és amelyek ellen mi, nemzetiszocialista képviselők, de azt hiszem az egész túloldal is egyöntetűen fel kell, hogy emeljük 'tiltakozó szavunkat, mert még egy 1918-as patkányforradíaimat előkészíteni nem lehet. (Ügy van! Vgy van! — Egy hamg a középen: Ez igaz!) Érdekes volt az a körülmény is, hogy a kormánypártnak két-három képviselője vitáiba bocsátkozott egymással, és aiz egyik képviselőt. Fenczik István képviselőtársunkat, volt ruszin minisztert beszéde alatt egy másik kormánypárti képviselő hazaárulással vádolta meg, »közönséges hazaáruló«-nak bélyegezte. Ha egymás között egyéni viták, nézeteltérések Van" nak, az minket nem érdekel, de ha egy képviselő itt, a Ház nyilvánossága előtt azt mondja egy másik képviselőről, hogy hazaáruló, akkor igenis, a képviselőház becsülete és reputációja megköveteli, hogy az ilyen kérdések, amelyek hazaárulásra vonatkoznak, itt a Ház nyilvánossága előtt sürgősen tisztáztasisanak. (Baky László: Valamelyik nem idevaló!) Ha közöttünk hazaáruló vam, nem leszünk hajlandók hazaárulókkal egy teremben tovább tárgyain iT. Ház! A felhatalmazási javaslat tárgyalásánál az egész kérdéskomplexumot az egyetemes magyar 'nemzetvédelem szemszögéből óhajtom elbírálni, így mellékes, apró-cseprő dolgok nem is érdekelnek. Ma minket csak a® érdekelhet, hogy milyenek a viszonyok bent az országban, milyen a hadsereg helyzete odakint, milyen a hangulat, képesek vagyunk-e megnyerni ezt a háborút és ennek érdekében mindent kövessünk eL hogy ezt a háborút képesek legyünk megnyerni, mert ez a hláború a mi háborúnk és ha ezt a háborút akármilyen agitáció, lelki bomlasztás útján el kellene veszítenünk, akkor végigsep eme hazánkon a bolsevizmus, és akkor, akik ma a bolsevizmus mellett szólni mernek, még azok sem fognak itt maradni, ilîaky László: Peyer igen!) Éppen ezért a nagy kérdések során a mindenben kovász nemzetközi szabadkőművességet óhajtom először megbeszélés tárgyává tenni. 1942. szeptember 28-án Svájcban volt a saabadkőmüveskongresszus, amely kongresszuson ugyanúgy, mint 1916. június 26., 27., 28. és 29-én Párizsban a Grand Orient niagypáholyban, megjelentek az összes európai országok szabadkőműveseinek ítitkos kiküldöttei. Magyarországról ig ott voltak. (Élénk felkiáltások: Kik voltak óit?) Neveket nem óhajtok felsorolni (Halljuk! HaUjíik!), mert ezek a hadhíróság elé tartoznak és addig nem akarom ezeket a neveket nyilvánosságra hozni... Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjek , mérsékeltebb hangot használni, A tanácskozás méltóságával nem fér -össze az a hangnem, melyen a. képviselő úr 'beszél. Vajna Gábor: A szabadkőművesek hozták be nemcsak Európába, de az egész világraminden államba a nemzetköziség gondolatáttgy. az ő munkájuk volt & (nemzetközi szociáldemokrácia, a bolsevizmus és mindlen más oly szervezkedés, amely aí haza w a nemzet és az Isten gondolatát az emberek lelkéből kiirtani óhajtotta. Nagyon jól tudták a. szabadkőművesek, akik a zsidó világhatalomért harcolnak, hogy hatajmükat csak akkor tudják megvalósítani, ha a haza és az Isten gondolatát a nép lelkéből kiirtják. Ezt már láttuk a napnál fényesebben 1918-ban .és 1919-ben. Most újabban megindult Magyarországon, illetve mondjuk így: felelevenedett egy régebbi propaganda, a Jehova Isten tanúinak fertőző munkája. Ezek a »jehovások« — ahogyan röviden in evezik őket —, egy amerikai szabadkőműves központból irányíttatnak. Európában Van egy, az észjaki államok részére szervezett központ Stockholmban, ahol a komiintern is székel, egy másik Londonban és egy harmadik Svájcban, Bernben. A svájci központhoz tartoznak a mi jehovásiaihk is. E jehovásaink közül már többezren őrizetben vámnak, internáiótáborokhan is sokan ülnek, Kiistarcsám és másutt is, ahol magam is kint voltain és meggyőződtem arról, hogy ezek a jehovások azt hirdetik, hogy őreájuk egyediül csak a Jehova Isten taniai mérvadók, nem ismernek hazát, ahova az Isten leteremtette őket, ott laknak, »mennybéli állampolgárságra« hivatkoznak. Miután nemzetet niem ismernek el a nemzetközi vitákat sem ismerik el és így a háborút sem. Első és legfontosabb következménye ennek az, hogy megtagadják a fegyverfogást. Már a világháborúban találkoztunk ily em szerencsétlen, félrevezetett emberekkel és most ez a szekta újra felütötte íéjét, főleg a DumaTisza közén,, túl a Tiszán, részben Erdély elhagy atott vidékéin, Kárpatlalíján. a legszegényebb «néprétegek között; akik ma azt mondják, hogy olyan rossz dolguk Van, hogy énnél rosszabb már nem jöhet. Ők csak a Jehova Isten parancsait akarják végrehajtani, ők más parancsot, törvényt nem ismernek el. már pedig mi esiaikis egy mindenható örök Istent ismerünk és egyedül az ő örök erkölcsi törvényeit. Mi semmiféle Jehovát niem ismerhetünk el, és itt volna a propiagandamiiniiszter úrnak nagy feladata, ebbe a kérdésbe belenyúlni, itt volna az egyházaknak nagy feladata, r ezt a kérdést megfogni a legszegényebb néprétegeknél. Nem kell titkolódfzni ezekről az ügyekről, mint ahogyan itt legutóbb a kormány hivatalos lapja november 27-én hozza a nyolcadik oldalon, apró napihírhen, hogy jehovásókait elitéltek. Meg kell írni, t Ház, hogy mi az ajehovást, micsoda veszélyt rejt magában, mit jelent jövő nemzedékünkre. Nagyon érdekesí, hogyan ugratták be a szerencsétlen magyarokat. Hivatkoznak — amint az internálótáborban! hallottam — a trianoni békeszerződésre, mely nekiki jogot biztosít. Az európai szabadkőműves