Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

338 Az országgyűlés képviselőházának 316. lenek vagyunk^ sokkal inkább mondihatjuik azt, hogy meg van szervezve a káosz. Van csúcs­minisizterünjk, van földmívelésügyi miniszte­írünik. van közellátásügyi miniszterünk!, de egyetértést egyáltalán nem lehet tapasztalni. <A föildmívelésügyi miniszter úrnak az a hi­vatása, hogy a mezőgazdasági termelést irá­ny ítsa.^ Ig*en ám, de a termelésit mivel lehet leginkább irányítani? Jó és okos árpolitiká­val! Az árakat azonban már nem a földmíve­lésügyi miniszter úr, hanem a közellátásügyi miniszter úr szabja meg, úgy, hogy amit a bal­kéz akar csinálni, — teszem azt a földmívelés­ügyi miniszter úr — azt a jobbkéz vagy nem alkarja megtenni, vagy nem teheti meg; más­képp tesz és lerontjia. Szervezett káosz van. nem lehet tehát csodálkozni azon^ hogy a me­zőgazdasági termelés terén mindig visszafelé megyünk. Kint járom a magyar földeket és sajnálat­tal kell megállapítanom, hogy a gazdák las­sacskán Mérnek a búza termeléséről. Az ő szempontjukból érthető, de a nemzet szem­pontjából katasztrofális lehet ez. (Kuhajda Vil­mos: Biztos!) A mezőgazdaságban tehát szin­tén hiányzik az egységes irányítás s ezért mondottam, hogy nem az irányítás van meg­szervezve, haínem a káosz. A harmadik tényező, amelyre feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy a háborút meg­nyerjük, a jó szervezet. Hogy mennyire nincs jó szervezetünk, azt már az előbbi két tényező tárgyalásánál megállapítottam. Csak néhány szóval óhajtok befejezésül megemlékezni a köz­igazgatásról. Évtizedek óta tudjuk], hogy köz­igazgatásunk rossz. Jól tudjuk ezt, mert a ré­gebbi magyar kormányok tudósokat bíztak meg azzal, hogy állapítsák meg, vájjon hogyan lehetne racionálisabb közigazgatást létesíteni. Meg kell áll api tanom, hogy sohasem volt jobb kezekben ennék a kérdésnek tanulmányozása. Meg kell állapítanom, hogy kötetek jelentek meg eirről és így a kormány ebben a kérdésben talán a legkevésbbé hivatkozhaitik arra, hogy nincs előkészítve, hogy ehhez további tanul­mányra van szükség. Ezt a kérdést agyonta­nulmányozták. (Vajna; Gábor: El kell olvasni Magyary professzor műveit!) A belügyminiszter úr azt mondotta» hogy ő már többször készített el javaslatokat és ihiogy ezeket hol ezért, hol azért nem nyújthatta be a Házban. Ügy látom, hogy amíg elkészülnek a javaslattal, addigra mindig túlhaladja az idö a javaslatot, tehát a legnagyobb baj az, hoigy sohasem cselekednek. Az idő mindig túlhaladjál a javaslatot és mindig a legrégibb és így a/ leg­rosszabb marad meg. (Kuhajda Vilmos: Úgy van! Tíz évvel ezelőtt volt aktuális!) Azt mondja a belügyminiszter úr, hogy a közigazgatás racionalizálása most időszerűt­len, mert háborúban vagyunk. Én ezzel szem­ben felelősségtudatomban kijelentem, hogy sohasem volt nagyoibb szükség racionális és jó közigazgatásra, mint most. a háborúban. (Szol­lősi Jenő: Igaz!) Abszurdum a belügyminisz­ter úr véleménye, de őszintén szólva nem őt okolom, mert hiszen a többi miniszter úrnak is van igazgatása és ebben az összes miniszter urak nyilván egy véleményen vanniak. Ez kü­lönösen a pénzügyi közigazgatásra vonatkozik. Abszurdum, ami ott van. Tessék egyszer el­menni egy adószámviteli osztályba. jNegyven­kétfé'le, vagy — nem tudom — ötvenféle adó­nem van és ötvenfelé könyvelik az adót, s egy ülése 1942 november 27-én, pénteken. adónak 25 pótléka is van. A legkisebb, kezdő adótisztviselő is azt mondja: — Uram, miért ne lelhetne három-négy fújta adónemet beve­zetni, — a különböző célokra azután egysége­sen, sommásan szét lehetne osztani — miért kell itt 25 embernek dolgozni úgy, hogy mégis restanciában vagyunk, holott megfelelő admi­nisztráció mellett, ha csak öten lennénk is itt. akkor is nyugodtan ülhetnénk a 'karosszékben. Háoorú van és a közigazgatást éppen most kell racionalizálni, jobbá és gyorsabbá tenni. Ezt tessék megjegyezni és tessék a konzekven­ciákat ebből levonni. A kormány felelősséggel tartozik. Tudom, hogy az a politikai felelősség, amelyet az írott törvények előírnák, nem olyan megfélemlítő dolog, de van ennél nagyobb fele­lősség', az erkölosi felelősség, iamely sem tör­vényben, sem máshol nincs megszövegezve és én hiszek abban, hogy ennek >az erkölcsi fele­lősségnek egyszer érvényesülnie kell. Sok vita folyt a múltban arról, bogy a vármegyei önkormányzat helyes-e vagy nem. A kormány azt hirdeti, hogy a vármegyei ön­kormányzat helyes^, ugyanakkor pedig szét­rombolja. Ez nem őszinte játék; valljuk be őszintén, hogy a mai vármegyei önkormány; zati közigazgatás idejét multa. Igaz, hogy ősi intézmény, de inkább öreg, mint ősi. En a mai vármegyei önkormányzati közigazgatás helyett a decentralizált állami közigazgatást szeretném látni. Legyünk őszinték: ennek az ideje jött el. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a vármegyei önkormányzat helyett^ egy egészen új önkormányzatot kellene kiépíteni, mint ahogy a nemzeti szocialista államokban kiépült és részben kiépülőfélben van, mégpe­dig a gazdasági önkormányzatot. Természete­sen új érdekképviseleti rendszert is be kellene hozni, mert a jelenlegi érdekképviseleti rend­szerek egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy ezt az önkormányzatot meg lehessen va­lósítani. A jelenlegi gazdasági önkormány­zati szervek elsősorban még a zsidókat is ma­gukban foglalják, tehát ezért nem alkalmasak, másrészről azért nem alkalmasak, mert a tőke jut szerephez az érdekképviseletekben és nem az illető munkaágban dolgozó magyar ember. Ha igazi, helyes, népies alapra helyezett ér­dekképviseleteink lennének, ez nagyon meg­könnyítené a gazdasági közigazgatásit, az ál­lami közigazgatást nagyon leegyszerűsítené, gyorsabbá és főleg szakszerűbbé tenné és a néphez közelebb is vinné. A kormány azonban ehhez a kérdéshez nem nyúlt hozzá. Igaz, hogy /tett ilyen bejelentéseket, azonban attól kell tartanunk, hogy ezeknek nem az a célja, hogy az általuk kitűzött irányelvet megvalósítsák, hanem rejtett politikai céljaik vannak. T. Ház! Meggyőződésemet az általam elő­adottakban fejtettem ki. Hangsúlyozom azon­ban, hogy nem az én meggyőződésem a lénye­ges, hanem a magyar néip legszélesebb rétegei­nek meggyőződése. Ez pedig azt mondja, hogy a magyar kormány nem alkalmas a nemzetnek ebben a súlyos háborús időben való vezetésére, ezért magam részéről a megajánlást nem sza­vazom meg. (Helyeslés a> szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Turánszky Pál jegyző: vitéz Faragó Ede! Elnök: vitéz Faragó Ede képviselő urat illeti a szó. vitéz Faragó Ede: T. Ház! Mindenekelőtt szükségét érzem annak, hogy kitérjek a kár­pátaljai képviselőknek jóval korábban elhang­zott összecsapására, amelyet nem lehet figyel­men kívül hagyni. Legyen szabad felhívnom

Next

/
Oldalképek
Tartalom