Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
336 Az országgyűlés képviselőházának 316. akkor ez a mai világháborúban fokozottabban érvényesül, mert hiszen a nemzeti szocializr mus együk lényegi© a társadalom megszervezése. Azok az államok tehát, amelyek a; nemzeti szoiciatizumst megvalósították, szervezett társtadalommal rendelkeznek és ez totális háborúban totális erőkifejtésre képesít. Óriási tévedés azt hirdetni, hogy a világnézetet az egyes országok határain belül ki lehet küszöbölni,, hogy eg3 r es országokat a világnézeti harctól meg lehet kímélni és mentesíteni. Nagyon tévedett a belügyminiszter úr múltkor, amikor kijelentette, hogy eljön majd az idő. amikor a világnézetről beszélhetünk. Kijelenthetem., hogy ez struccpolitika. A világnézeti harc sajnos. Magyarországon még tényleg nem dőlt el. die folyik. Struccpolitika voltna azt mondani, hogy nem folyik, és még nagyobb tévedés az, ha a miniszter úr rendőri intézkedésekkel véli kiküszöbölni a világnézeti harcot. Hiába üldözik Magyarországon a kommunistákat húsz esztendeié, eredményre ez csak akkor fog vezetni,, ha a magyar társadalom kialakítja véglegesen a maga világnézetét és nemzetiszocialista államot alakít ki Magyarországon. Azok részére, akik a struccpolitika hívei, tisztelettel a Ház asztalára teszek néhány röpiratot. Ezfâket a gyárak előtt hintik el. ezekkel a gyárakban mételyezik a munkásságot,. Az egyik röpcédulán az van: Elég volt a Hitlerkosztból! A másikon: Ki a katonai parancsnoksággal a gyárból! A harmadikon: Békét a szovjettel! A negyedik röpirat az 1919-es jelmondattal kezdődik: Világ proletárjai egyesüljetek! A megszólítása: Magyarok, munkások, parasztok, polgárok ! A végén pedig az, aláírás: À kommunisták magyarországi pártja. Ez egy nyomtatott röpirat Az impresszum nincs rajta, szépen ki van szedve, de tudtommal a rendőrség még ma sem nyomozta ki a, tettest: talán sikerül ez* talán nem. Ez rá tartozik. A Világnézeti harcot azonban nem a rendőrség, hanem a társa dalom dönti! el. ISajnáliatomiaít) kell kifejezr nem, hogy Magyarorszgon ez a világnézeti harc még nem dőlhetett el. A _ magyar történelemnek ez mindig fájó pontja lesz. Annak, hogy ez még nem ; dőlhetett el. egyszerű oka az, hogy az, utóbbi húsiz esztendőben úgy megmerevítették a magyar alkotmányt, hogy a magyar nép saját sorsának irányítására képtelenné vált. (Szöllősi Jenő: Gúzsba van kötve.) Addig, amíg a magyar alkotmányt meg nem változtatják és a magyar nép nem fog olyan alkotmánnyal rendelkezni, amelynek birtokában salát sorsát ki tudja építeni, addig gúzsba, van kötVe a. lelke, addig lehet rend, lehet temető csendje, de dinamikus nép;, együttműködő nemzeti közösség sohastem fejlődhetik ki. Kend alatt mi nem a temető csendjét értjük, hanem azt, hogy az egész nemzet egy célért, egy közösségért harcol — akár béke, akár háború legyen — a maga fenntartásáért és élniafcarásáért. (Szöllősi Jenő: Önként vállalt fegyielem!) Sajnálattal kell megállapítanom, hogy " a pártok szónokai is igazolják ezen megállapításaimat, mert bármelyik oldalról szólaltak is fel kénviselőtársaim, kijelentették azt hogy a magyar nét> nem viselhetik olyan megértéssel a háború célja iránt, mint amilyet megkívánna. Ha nem-'az a világnézet fűti át a -magyar társad alom egészét, amiért a honvédség a Donnál életét adja, akkor ez természetes is. (Vajna Gábor: A háború nincs tudatosítva!) A kormánytól nem várjuk a nemzetiszocializmus kialakítását, nem is alkalmas rá. A magyar néip azoktól a férfiaktól várja a nemzeti szocializmus megteremtését, akik évek ülése 1942 november 27-én, pénteken. óta hirdették, azt, akik szenvedtek érte, akik áldozatokat hoztak, mert csak ezekről tudja feltételezni azt, hogy valóban akarják is azt, amit hirdetnek. A kormány tagjai jó magyar emberek, erről meg vagyok győződve. Tudom, hogy naiv ez a kívánságom, de ha a kormány tagjai valóban jó magyar emberek, akkor szívleljék meg azt, amit én javasolok: hozzanak olyan törvény javaslatot a parlament elé, amely ismét rugalmassá, olyanná teszi a magyar alkotmányt, hogy a magyar nép saját sorsát ki tudja alakítani. Mert ha ilyen javaslatokat fog hozni, akkor ez a legnatgyobb megnyugvást fogja eredményezni. Arra gondolok, hogy elsősorban is egy új választási törvényt nozzon a kormány és abban elsősorban törölje el a kauciót, mert az plutokrata intézmény, azt! jelenti, hogy a képviselőválasztásnál csak az indulhat, akinek tőkéje van, tehát a szegény ember nem indulhat és a szegény, emberek pártja sem indulhat. Pedig ez az ország a szegény emberek országa és azok itt képviselethez, nem, juthatnak. Szükség van továbbá arra, hogy országos lajstromon szavazzunk, mert a múlt választásokat alapul véve, meg kell állapítanom azt, hogy egyes választókerületekben 1000—2000, másokban pedig 10.000— 40.0C0 szavazat kellett egy mandátum elnyeréséhez. Olyan megoldást javasoltam, amelyik a mai rendiszernek is megfelel, bár kétségtelenül helyesebbnek tartanám, ha közvetlenül a néphez fordulna a kormány és a népet megszavaztatná. Szükségesnek tartom továbbá azt, hogy a felsőházat szüntessük meg. Az egy idejétmúlt intézmény, illetőleg már akkor is az volt, amikor megalkották. (Szöllősi Jenő: Egy darab középkor!) Meg kell állapítanom, hogy a felsőháznak a magyar néphez semmi kapcsolata nincs. Elnök: A t. képviselő urat kérem, hogy ilyen hangon ne nyilatkozzék, a felsőházról. a törvényhozás másik Házáról nem lehet azt mondani, hogy semmi kapcsolata nincs a néppel! Haala Róbert: A felsőház tagjai részint hivatali állásuknál, részint méltóságuknál fogva tagjai a felsőháznak, részint pedig választások útján kerülnek oda. Egyesítve van tehát a bürokrácia a nagykapitalizmussal. A választott tagok nagyrészét a főnemesek választják, itt tehát származási alapra van helyezve a tagság. (Szöllősi, Jenő: Születési előjogok!) D,e nemcsak a születési előjogok határozzák meg, hanem tulajdonképpen a vagyon is, mert rendszerint ezekkel a főnemesi ^címekkel nagyobb vagyon is együttjár. Itt tehát végeredménylbeni a nagykapitalizmus van képviselve. Ugyanezt látjuk akkor is, amikor a különböző érdekképviseletek kiküldöttjei helyet foglalnak a. felsőházban, mert a mi érdekképviseleteink nincsenek úgy megalkotva, hogy a dolgozók érvényesüljenek bennük, hanem az illető művelési vagy gazdasági ágban elhelyezett tőkét képviselik. A felsőházba küldött tagjaik is a tőkét képviselik tehát és nem a dolgozót, a munkást. Azt mondják, hogy a közjogi javaslatok nem alkalmasak arra, hogy azokat a mai időkben, tárgyaljuk, mert kiülönps izgalmakkal járnak. Kijelentem, hogy lia becsületes javaslattal fog ideállni a kormány, olyan javaslattal, amely a néipét a; hatalom birto*
