Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-310
22 Az országgyűlés képviselőházának 310, ülése 1942 november 20-án, pénteken. van, viszont a pártban lehet választmányi ülést tartani.) Már pedig, t. Ház, miután az ország nagyobb része, vagy legalább is igen jelentős része nem érzi azt, hogy nagyon közel állna, a kormánypárthoz, és amikor mögötte is áll a kormányzatnak, ez nem a pártemberéknek szól, hanem szól az ország vezetőinek, nem tartom helyesnek a pártszempontnak ezt a kihangsúlyozását. t r Eme mutat a kormány politikai vezetésének az a tendenciája is, amely a parlament jelentőségét igyekszik a társadalom előtt csökkenteni, iazál|tal, hogy a sajtóközlemények s mind szűkebbek és szűkebbek a parlamenti vitákról. Ez, ;a kifelé való csökkentés. De a belelő jelentőséget is csökkenti azáltal, hogy a parlamenten belül az atmoszféra nem olyan, hogy az ellenzéknek még csak módja is lehetne arra, hogy a másik oldalt meggyőzze. Már csak azért sem, mert a túloldalról a legtöbbször olylan kicsiny érdeklődés van, hogy erre a fizikai lehetőség nincs meg. Lehet, hogy ez abból az optikai csalódásból származik, amelyet éppen ezek a kedvező siajtókritikák hoznak magukkal és így azt hiszik, hogy ugyanolyan számarányban áll lélekben is a párt mögött az ország lakossága» mint amilyen számarányban itt a parlamentiben vannak. Ha pedig ai kormány a parlament jelentőségét csökkenti, akkor nem tudom, milyen faktornak, tekintélyét kívánja ezzel szemben emelni. A pártét? A párt egy olyan alakulat, amely ma megvan, de az események súlya alatt' esetleg szétbomolhat, változhatik. kisebb lehet, sőt teljesen fel is oszolhat és más pártalakulás- jön helyébe. Éppen háborúk esetén van ez így, mert háborúknál az, a tanulság, hogy a háború végén új irányok ésl xíj pártalakulások jönnek. Ha pedig nem a pártra, akkor hova, kívánja, azt a tekintélyt] elhelyezni, amiely a parlament csökkentésénél jelentkezik ? Talán az egyes kormány férfiakra 1 ? Miniszterek jönnek, miniszterek mennek. (Palló Imre: Sorsunk csiak nem változik! — Derültség.) Ezek a lázas idők) sokkal jobban elkoptatják a fórumon levő férfiakat, mint más nyugalmasi idők. Tehát a parlament az, amely legjobban be van gyökerezve ennek az országnak lelkébe ési ez volna helyes, hogy ennek tekintélyét^ belső és külső erejét! emieiljék. Itt van az ideje — úgy érzem — annak, hogy a kqrtmány^mindent megtegyem aramak a hitnek a megerősítésére', hogy a kormány nem egy rt-ártnak a; kormánya, hanem pártokon felül álló kormányzat. Meg kellett volna ennek érdekében már szüntetni azt a helyzetet, hogy a főispánok még mindig a kormánypártnak meglyei elnökei. A főispánoknak nagyon megnőtt a hatáskörük ebben a háborús időben. Nem hely esi êm. ha az ország egyes vármegyéiben a közönség a főisoánban egy pártelnököt lát, nem pedig a minisztériumnak, a kormánynak az exponensét. Mégi ha ez a főispán a. lehető legpártatlanabbul jár is el. az embereknek a gyanúja mindig felmerül,, hogy pártszempontokat tart a döntéseinél a szem© előtt. Régen Y\ kellett volna cserélni már mindazokat a főispánokat, akiknek vátranegyéjében nagyon kemény politikai küzdelmek voltak, mert hiszen ezeknek a kemény politifcaá küzdelemnek hatása ottmarad a vármegyében és nem engedi azt» hogy &gy egységes szellem, egységes lélek alakuljon ki, oly am, egységes lélek, amely majd teljes erővel tud nehéz időkben is a kormányzat mögött állni. (Palló Imre; Igazai van!) Már pedig nem lehet a közönség érdieké és nem veil valami nagy előrielátásra és bölcseségre, ha ai közönség tudatába, az gyökereznék bele, hogy a háborúnak áldozatait, a háború által teremtett nehéz helyzetet 1 is felhasználja egy párt a maga erősííiélsére. Attól tartok, hogy a miniszterelnök úr kénytelen lesz egyszer csak azt tapasztalni, hogy a tömegek felfogásának, gondolkodásának, az eseményekről, az intézkedésekről alkotott véleményének 'irányítása a hibás sajtópolitika következtében ki fog csúszni a kezéből és a tömegek és a kormányzat egymással szemben idegenül áll vagy ha nem is teljesen idegenül, de nem lesz meg közöttük az a koutakítus. amely szükséges lesz ilyen nehéz, idjőkben. (Palló Imre: A zsidóság a londoni rádió híreiből él!) Ezek a problémák, amelyekre rákívántam mutatni, megvannak és növekednek akkor is, lm a miniszterelnök úr nem is »akarja ezeket meglátni, ha ezekről nem is kíván tudomást szerezni, vagy ha ezekről nem is kíván senkit meghallgatni. Minthogy az elmondottak szerint a miniszterelnök űr iránt nem vagyok bizalommal és a kormány általános politikai vezetése iránt pártom bizalommal nem viseltetik, a költségvetést pártom nevében nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Czermann Antal! Elnök: Czermann Antal képviselő urat illeti a szó. :; Czermann Antal: T. Képviselőház! Előttem szólott Csorba képviselő úr szavaira csak röviden kívánok reflektálni, minthogy az én felszólalásom tárgya egészen más irányú. A sajtószolgálattal kapcsolatban tett megjegyzéseire csak azt válaszolhatom, hogy amikor ia nemzeit példátlan, erőmegfeszítések korát éli, akkor nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy vidéki kis lapok szabadon bírálhassák a kormánynak olyan intézkedéseit^ amelyek nagyon sokszor igen népszerűtlenek, de végeredményben mindig azt a nagy közérdeket tartják szem előtt, amely a háború dicsőséges megvívására irányul. (Úgy van! Ügy van! á jobboldalon.) Ma erre egyszerűen nem érünk rá. Minden ország, amely ma hadban áll, természetszerűleg ugyanezt a rendszert alkalmazza; nálunk sem lehet más eszközökkel dolgozni, mint az erők telles egyesítésével. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ami pedig azt illeti, hogy a miniszterelnök úr túlságosan a Magyar Élet Pártjára támaszkodik, erre csak azt jegyezhetem meg, hogy ez a parlamentáris rendszer természetszerű következménye és azt hiszem, egyúttal egész pártom nevében kijelenthetem, hogy a miniszterelnök úr valóban teljes megnyugvással tarn aszkodhatik a Magyar Élet Pártjára, mert annak minden tagja szívvel-lélekkel ugyanazokat a politikai elveket kívánja szolgálni, amelyek a közös nagy magyar érdekekeit igyekeznek ma is előmozdítani. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) — Palló Imre: Azért van ott egy kis ellentét!) T. Képviselőház! A nemzetiségi kérdéssel kívánok foglalkozni, amelynek tárgyában, nia már igen sok értékes felszólalás hamigizott el. Természetszerű, hogy ezzel a kérdéssel évrőlévre foglalkozunk, hiszen a jelentősége is évről-évre fokozódik. Kívánatos is, hogy az eszmék kicserélése alapján kitermelődjenek a helyes elvek és hogy a nemzetiségi politika
