Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
Az országgyűlés képviselőházának 316. ülése 1942. évi november hó 27-én, pénteken, Tasnádi Nagy András, vitéz Törs Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések : — Az 1943. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Máté Imre, Palló Imre, Fenczik István, Eitner Ákos, gr. Bethlen László, Haala Róbert, vitéz Faragó Ede, Bajcsy-Zsilinszky Endre, László Dezső, Németh Andor. — A pénzügyminiszter beterjesztette az egyszeri hadkötelezettségi adóról és a hadmentességi váltságról szóló törvényjavaslatot, továbbá beterjesztette — a külügyminiszter nevében — aa 1938 : XXXV. te, valamint az 1940 : XXXVIII. te. alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó egyezmények tárgyában az 1941. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről szóló jelentést. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak f Kállay Miklós, báró Bánffy Dániel, . vitéz KeresztesFischer Ferenc, vitéz Lukács Béla, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos, Szinyei Merse Jenő (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetéséire Porubszky Géza, a javaslatok mellett felszó* lalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig 1 Thuránszky Pál jegyző urakat kérem fel. Napirendiünk szerint következik az 1943. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom.: 750. sz.) Szólásra következik? Szeder János jegyző: Máté Imre! Elnök: Máté Imre képviselő urat illeti a szó. Máté Imre: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy elsősorban az e'őttem szólott igen t. képviselőtársamnak az alkotmányjoggal öszszefüggő kérdéseibe kapcsolódjam bele. A parlamentáris alkotmány alapelveinek megfelelően és a politikai történelem adatai szerint a felhatalmazási javaslat kereteit, békés időkben, részint a számonkérés, részint egy elinduló költségvetési év felismerhető politikai és államháztartási célkitűzéseivel kapcsolatos gondolatkicserélődések tették ki,, az ország politikai életmenetére komolyan számba vehető kihatást gyakoroltak mindlenkor ezek a viták. A kormányok, a pártok, sőt néha a, törvényhozó testű et helyzetében hoztak létre jelentékeny változásokat. Ezen keresztül az állampolgárok és a vezetők közötti kapcsolatok kümélyülnek. Gyakran nyitották utat egészen^ új politikai irányok számára. A közösség; életének lüktetését élénkebbé, a politikai elvek szárnyalását szabadabbá tették. így az egyéni alkotóerő és a lelkesedés energiája a haladás fórrásává vált. Ennek volt célja és eredménye béke KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI, idején. Egészen más azonban a felhatalmazás jellege ma, amikor önmagunk is kemény harcban és az egész világ az átalakulás stádiuma» ban van. Meg vagyok róla győződve, hogy a politikai életünkben szereppel bíró tényezők mindenike mélyen átérzi, hogy a törvényhozó testület tagjaínak a kritikus idők szükségletei által körülhatárolt lelkiismeretes, megfontolt és szakszerű bírálata a kormányzat célravezető munkáját segíti és támasztja alá. Ezen keresztül kapcsolódnak be lényegében az összes pártok a politikai felelősség keretébe. A törvényhozó testület a népünkb en mélyen gy ökerező ősi alkotmány unk szerint nemcsak az állami szuverenitásnak egyik főszerve, hanem a honpolgároknak a szuverén akarat kialakításában való tényleges részvétele is. Ezenkívül az állami végrehajtó tataimat gyakorló kormány ellenőrzésére alkalmas garancia is. Nem vonható tehát kétségbe, hogy a parlament felhatalmazási vitájának az egész politikai élet megnyilvánulását kell jelentenie az egész nemzet bekapcsolódásával és felfogásával együtt. Ezen keresztül válik teljessé a kormányzat hatalma és a felelősség viselésének a lehetősége is. Az a felelősség, amely az álamvezetésre hivatott tényezőket mindenkor, de különösen kritikus időkben terheli, lelkiismeretes államférfiak számára csak úgy lesz elviselhető, ha az ország népe által kiválasztott törvényhozók többsége vállalja abból a ráeső részt. Történelmünknek alig volt felelősséggel jobban telített korszaka, mint ez, amelyben mi élünk. A történelem ennek a korszaknak eseményeiért nemcsak a kormányzati hatab mat gyakorlókat, hanem a törvényhozó testületek minden oldalán helyet foglaló tagjait is felelőssé fogja tenni. Az ország sorsát 44
