Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-314
Az országgyűlés képviselőházának 314. szóbanlévő Szövetkezet követeléseinek érvényesítését megkönnyítették, ez azonban nem azt jelentette, mintha a Szövetkezetnek módjában lett volna követeléseit közadók módjára behaj tatni. Ez a könnyítés abban állt, bogy a 168.809/1924. B. M. sz. rendelet azokat a rendőri hatóságokat, amelyek zenedarabok nyilvános előadására rendőrhatósági engedélyt adnak, arra utasította, hogy előzetesen győződjék meg arról, vájjon az előadások rendezője az előadás jogát az említett Szövetkezet útján megszerezte-e. Ennek következtében a Szövetkezet tényleg abban az előnyös helyzetben volt, hogy követeléseinek elismerését és biztosítását elő zetesen kikényszeríthette a közönséget zenével szórakoztató vállalkozás engedélyesétől, mert enélkül a vállalkozó rendőri engedélyt nem kaphatott. A 168.809/1924. B.'M. sz. rendeletnek ezt u rendelkezését azonban, mely a Szövetkezeitnek magánjogi követelés érvényesítésére és előzetes biztosítására rendőrhatósági segítséget nyújtott, a m. kűri belügyminiszter úr — a Szövetkezet működése ellen felmerült panaszok kökeztében — folyó évi október hó 24-én kiadott 126.5501942. B. M. sz. rendeletével hatályon kívül helyezte. Mint azt már fentebb említettem, a fennálló jogszabályok nem adnak módot arra, hogy a Szövetkezetnek, mint kereskedelmi társaságnak az ügyintézését megvizsgálhassam. Éppen ezért ezidőszerint nem tudok nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy a Szövetkezet ellen felhozott panaszok mennyiben helytállók. Felhívást intéztem azonban a Szövetkezet elnökéhez, aki írásban bejelentette, hogy à Szövetkezet ügyeiben mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál, sőt ezen túlmenőleg a Szövetkezet ügykezelésére vonatkozó iratokat és a Szövetkezet számadásait rendelkezésemre bocsátja. Ez alapon megbízottam az elmúlt napokban már mes: is kezdte a Szövetkezet könyveinek átvizsgálását. Ennek eredményéhez képest fogja a kormány — a nemzetközi jogvédelmi kapcsolatok gondos megóvásával — a szükségesnek mutat kozó intézkedéseket megtenni. Budapest, 1942. évi november hó 24én. Szinyei Merse Jenő s. k., vallás* és közoktatásügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni'? (Igen!' — Felkiáltások a szelsőbalolda* Ion: Nemf) A Ház a választ tudomásul veszi. Most áttérünk a szóbeli interpellációk tár gyalására. Az első Mikó Imre képviselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz. Ké rem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Porubszky Imre jegyző (olvassa): »Dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő interpellációja a kolozsvári 1942 október 27én történt ifjúsági tüntetés okairól, 1. Vane tudomása a külügyminiszter úrnak azokról az okokról, amelyek a kolozsvári egyetemi ifjúságot az 1942 október 27-i tüntetés rendezésére késztették? 2. Mi a külügyminiszter úr álláspontja ebben a kérdésben 1 ? Mikó Imre s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mikó Imre: T. Ház! Tekintettel arra, hogy interpellációm tulajdonképpeni tárgyára, va gyis a Bánffyhunyad mellett történt románmagyar határinoidensre vonatkozóan a külügyminiszter úrtól a külügyi bizottság legutóbbi ülésén már választ kaptam, az interpel' láció elmondásától elállók, (Helyeslés,) ülése 1942 november 25-én, szerdán. 243 Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik Rajnis® Ferenc képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni Porubszky Géza jegyző (olvassa): »interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a cenzúra belpolitikai felhasználása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az ország hadviselési és külpoli ti kai érdekével össze nem függő belső magyar kérdések elhallgattatására hasznosítják a cen zúráf? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr ezt a saját kijelentésével ellentétben álló visszaélést megszüntetni? Eajniss Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illet* a szó. Rajniss Ferenc: T. Ház! A miniszterelnök úr mondotta a következőt: »suba alatt törekedni a világ megváltoztatására, suba alatt politizálgatni nem méltó történelmi nemzethez«. Ezt az öntudatos mondatot mindannyian lelkesen elfogadjuk, annak megállapításával, hogy a képviselőházban elmomdott beszédek és annak olyan részletei, amelyek ellen a Ház egyik oldal sem emelt kifogást, a sajtó hasábjain meg nem jelenhetnek, vagy csak olyan megcsonkított formában, hogy saját szűlőapja sem ismer rá beszédére. Ezen a cenzura-suba ügyön túl, ha valaki & naplóból megrendeli a saját beszédét, akkor a napló az ügyész kezére kerül, aki megbízatása szerint töröl, cenzúrázza a napló szövegét, tehát lényegileg szöveghamisítással foglalkozik. Ennél sokkal egyszerűbb és rendesebb dolog, egyáltalán meg sem engedni a napló szövegének sokszorosítását. (Úgy van! a szélsőbaloldalmu) Van tehát suba alatti politizálás. igen : s, keserves kényszerűségből és a hivatalos cenzúra jóvoltából, amiről'a magyar nagyközönségnek tulajdonképpen igen kevés fogalma van és sokszor azt hiszi, hogy az író őrült meg, vagy az író nem tud írni, anrkor pedig minden csupán a cenzúra érthetetlen és logikátlan működésének a következménye. Nem óhajtom ismételgetni azt a tételt, hogy a cenzúra egy szükséges rossz, de azt már lelkiisméretbeli kötelességem hangoztatni, hogy sem belpolitikai tévedéseket, sem visszásságokat, sem az ország vezetését, minden vizsgáilat és rendteremtés nélkül, tisztán cenzúrával irányítaini nem lehet. Nagyon jól tndom, foJogy a példák százait hiába sorakoztatnák fel képviselőtársaim itt a l Házban, mert a példák igen nagy része humorba es derültségbe fúlt, ami igen rossz fényt vet végeredményben a cenzúrára* de nem segít a dolgon, A cenzúrában ugyanazok az urak ülnek még miradis:. akik m ^védték szigorúan annakidején Anglia ér'deWt» a'zután megvédték ugyanolyan szigorúsággal Amerika érdekeit, holott bizonyos politikai-erkölcsi szempontból legalább a nagy változások idején, helyes dolos lett volna a cenzúra legfelsőbb vezetőségét ki cserélni. A cenzúra külpolitikailag bizonyos szükségletek alánján dolgozik, ami ellen szót sem emelünk, tiltakoznunk kell azomban. az ellen, hogy olyan mértékben csapjon át a belpolitika területére' a cenzúra munkája, min*, ahogyan ma napról-napra megtörténik. Állítom, hogy már réges-régen mem logikus irányelvek és nem is a szükségletek vezetik a cenzúrát a belpolitika területén, hanem a kénye^