Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-313
Az országgyűlés képviselőházának 3Î& i ki ezt az adót, akkor ez a 10.000 pengő lesz ténylegesen befizetve, mert hiszen a haszon a haszonkulcs alapján előre meg van állapítva. Jön azonban a nagyvállalat és a könyvei alapján kimutatja azt, hogy a haszonkulcsot nem érte el, több volt a rezsije, egyéb kiadásai voltak és esetleg a 10.000 pengő adó helyett azt a 3—4000 pengő adót fogja fizetni, amelyet a nagyvállalatok ténylegesen ma is fizetnek. Ezzel szem ben a kisadózó a tényleges haszonkulcs alapján fizeti az adót, mert neki nincsenek meg azok a könyveléstechnikai képességei, f amelyekkel a nagyvállalatok az adófizetés alól az állam káraira így kicsúsznak. Wekerle pénzügyminiszter mondót la egy időben, amikor az adókulcs magassága miatt szót emeltek nála, hogy mit akartok, hiszen végeredményben csak a fél jövedelme után fizet mindenki adót. Ez igaz is, t. Ház. Éppen az előttem szólott t. képviselőtársam is beszélt az adómorálról és nekem is szóyá^ kell ezt tea- , nem, mert itt igenis, sok kívánnivaló van ' hátra. Ennek egyik oka az, hogy a zsidó kereskedelem a maga raffinériájávai mindent elkövet és el tud követni, — amint majd később példákkal is meg; fogom világítani —- hogy az adót lehetőleg a minimumra csökkentse. Tekintetbe kell azonban vennünk azt is, t. Ház, hogy nálunk is megvan ez a törekvés és mondhatnám, valóságos virtus van abban, hogy mentől kevesebb jövedelmet valljunk be, hogy mentől kisebb legyen az adónk ós így az államot megkárosítsuk. Emmek történelmi alapja vau, mert hiszen nagyon jó^ tudjuk, hogy a Bach-korszakban, amiikör tulajdonképpen az általános, rendszeres adózás bejött az országban, a magyar ember nem fizetett adót vagy nem szívesen fizetett adót és mindent megtett, hogy az adófizetési kötelezettség alól kibújjon, mert tisztában volt azzal, hogy az adófizetéssel tulajdonképpeu az önkényuralmai az osztrák kormányt segíti elő és akkor fejlődött ki a magyar emberben is az a virtus, hogy adót nem kell fizetni és mindent meg kell tenni, hogy az, adónk mentől kisebb legyen. Ha már most ezt figyelembe vesszük, t. Ház, akkor figyelembe kell venni a máslik részét is az adónaki például a házadét és a földadót. A házadónál, ahol fundált jövedelem van, úgyszólván lehetetlenség az adót eltitkolni, mégis a házadókules igen magas, az 50%-ot majdnem déri. Ilyen esetbem!, amikor házadóról van szó, amikor nem lehet letagadni, amikor Weíkerle Sándor sem mondhatja, hogy csak a fedővédelem utáín fizetnek adót. az adókulcsot megfelelő módon esölkkentená 1 kellene. t>e ha már az összes házadóknál nem csökken- fik is az adókulcsot, akkor a pénzügyminiszter úrnak legalább arra kelleme gondolnia, hogy az egészen kis bérházaknál, amelyek egy-egy kis család megélhetését biztosítják, éppen ma. mivel a házbérefknek emelkedése, köztudomás szerint, nem történt meg, ezt az adókulcsot csökkentse a pénzügyminiszter úr, hogy ezáltal a kisexiisztenciálk, a kis családok, amelyek egész jövedelme az éveken keresztül összekuporgatott kis házból származik, wié fizessék e ? t a magas házadót, amelyet különben fizetniök kellene. Az adómorállal kapcsolatban meg kell említenem é s fel kell hívnom a pénzügyminiszter, úr figyelmét egy nagyon súlyos anomáliára, amelyről bizony ár a., volt már tudomása, de intézkedni ebben a tekintetben elmulaszt ott. Itt vau a zsidó hitközségi adó. Merem állítani, hogy a zsidó hitközségi adónak körülbeREFVTSiEIjöHÁZI NAPLÓ XVI. ilése 1942 november 24-én, kedden. 159 lül a felét maga azi államkincstár fizeti a zsidó adófizető helyett. Meg is magyarázom hogyan áll ez a dolog. Mint méltóztatnak tudni, az egyházi adót — a hitközségi adót is — közadók módjára hajtják be, a hitközségi adó és minden adó és közteher az adóalapból levonásba hozatik és csak a fennmaradó adóalap után kell fizetni adót. A keresztény egyházaiknál ez aa adó az adóalapnak körülbelül 1%-a szokott lenni, vagy mondjuk úgy, az, adónak 10%-a. A zsidó hitközségi adó ellenben igen magas, az adóalapnak majdnem 10%^át teszi ki. Most, hogy egy példát is említsek, — kiírtam magamnak — például 50.000 pengő jövedelemnél mi a helyzet, evvel a hitközségi adóval? A hitközségi adó 4 és 6000 pengő között váltakozik. Vésziem a kisebbet: tegyük fel, hogy a hitközség csak 4000 pengő adót vet ki arra az adózóra, amit ő be is fizet. Ezek az adók karitatív célokra szolgálnak és a zsidó hitközség egyéb kiadásait fedezik. Már most 50.000 pengő jövedelem utam az állami jövedelmi adó minden pótlékkal együtt körülbelül 12.000 pengőt tesz ki. Ha viszont most az 50.000 pengő adóalapból levonjuk ezt a 4000 pengő hitközségi adót, 46.000 pengő adóalap után az eddig kimutatott 12.000 pengő jövedelmi adó helyett mindössze 10.400 pengő adót kell fizetni, tehát 1600 pengővel kevesebbet. A 4000 pengőnek 40 százalékát ime tulajdonképpen az államkincstár fizeti be a hitközség kasszájába azért, mert a hitközség ilyen magas adót vet ki s ilyen, magas adót fizetnek ezekre a karitatív célokra,, tudván, hogy ennek a befizetett adónak 40 százaléka a* következő adófokozat miatt amúgy ig az állam terhére visszatérül. Még kirívóbb az eset például egy 100.000 pengős jövedelemnél, ahol — megint nem veszek magas hitközségi aidót. mert körülbelül 10.000 pengő lenne az a hitközségi adó, ami keresztény egyházaknál csak 1000 pengő — tegyük fel, hogy 6000 pengő a hitközségi adó. Már most 100.000 pengő jövedelemnél az összes jövedelmi adó 35.700 pengőt tesz ki. Ha, most levonjuk a ténylegesen fizetett köztartozást. & 6000 pengős hitközségi adót, akkor a 94.000 pengő jövedelem után kivetnek rá 32.500 pengő adót. Ennélfogva 3200 pengővel kevesebbet fizet, vagyis 6000 pengős egyházi adójának több mint 50 százalékát tulajdonképpen az, államkincstár fizeti be a hitközségi adózó helyett a hitközségi pénztárba. (Egy hamg al jobbközépen: HéUcútlan!) Itt a pénzügyiminiszter úrnak nagyon könnyű dolga van. mert egyszerűen ki kell mondania egy rendelettel azt, amit, azt hiszem, mindnyájan szívesen látnánk, hogy a hitközségi adó nem lehet több, mint a ténylew gős adóalapnak egy százaléka, amit a többi egyháznál szoktak fizetni és ha az az adózó ennél az egy százaléknál magasaJbb adót, ennek ötszörösét vagy hatszorosát fizeti, ez már ne legyen levonható adóalapjából és így ne legyem az állam megkárosítva. Ügy tudom, hogy erről a pénzügyminiszter úr tudomással bír, hiszen bizonyára, jelentették neki ezt a dolgot, de viszont arra kéremi a pénzügyminiszter urat, igenis tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy ilyen dolgok ne fordulhassanak elő, hogy a hitközségi adót a zsidó adózó helyett az államkincstár viselje. Egy másik ilyen probléma, az adóminimum kérdésié. Ezt! az előttem szólott t ^képviselőtársam is megemlítette, mégis miéltóztasnék megengedni, hogy én is foglalkozzam ez24
