Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-313

Àz országgyűlés képviselőházának SISnének az olyan munkának, amelyek színtér rendkívül súlyos terhet jelentenek. Bátor vagyok rámutatni egy erdélyi problémára, mégpedig az átalakítási és tatarozási kedvezményre, amelyet az erdélyi részekre a 140.000 sz. rendelet vezetett be. A rendelet szerint ezt a kedvezményt csak azok kaphatják. meg, akik ezeket az átalakítási munkálatokat 1942. december 31-ig befejezik. Nagyon jól tudjuk, hogy a felszabadult területek már csak akkor kapták meg ezt a kedvezményt, amikor az anyaghiányok döntő mértékben jelentkeztek s így az építkezés és az átalakítás lehetőségei egészen megnehezedtek. Alig volt tehát valaki, aki ezzel a kedvezménnyel élni tudott volna, pedig éppen most kellene stimulálni ezeket az átalakításokat, hogy kis költséggel és kis anyagfelhasználással a régi nagylakásokat kislakásokká, gazdaságos lakásokká alakítsuk át- A határvidékeken a 20 év alatt teljesen visszaesett az építkezés, hiszen a román tendencia éppen az volt, hogy a határvidékeket elsorvasszák. Nagyváradon például ^egyetlenegy komoly bérházat sem építettek, így a lakáshiány ott oly nagy, hogy Nagyvárad városának polgármestere másfél esztendeig nem tudott megfelelő lakást kapni. Arra kérem a pénzügyiminiszter urat, tegye lehetővé, hogy az adókedvezmény az erdélyi és keleti részeken meghosszabbíttass ék. Ezzel kapcsolatban még azt a kérést terjesztem elő, hogy ne kezeljék a pénzügyi hatóságok ezeket a kérdéseket bürokratikusán. Nagyváradon 200 kérésiből 199-et elutasítottak és az a hír járja, — bár én nem hiszem, hogy ez igaz volna — hogy a pénzügyminisztériumtól utasítás érkezett» hogy ezeket bürokratikus és formai szempontból el kell utasítani. Úgy vé.lem, ezekkel inkább stimulálni kell. Bizonyára a pénzügyminiszter úrnak is ez a meggyőződése, ezért kérem ennek a kérdésnek .a megvizsgálását. Általános viszonylatban rendkívül sérelmes, hogy a házadónál a -mellékdíjak után is jövedelemadót kell fizetni. Ilyen sérelem semmiféle más adónemnél nem létezik. A pénzügyminiszter úr a múltkor a bizottságban szíves volt elismerni, hogy ez valóban sérelem és kilátásba helyezte, gondolkozni fog rajta,, hogy ezt a kérdést megoldja. Ezért tisztelettel ismételten figyelmébe ajánlom ezt a problémát és ezzel kapcsolatban mindjárt megemlítem, hogy ma rögzített bérek vannak, azonfelül légvédelmi és más közhasznú kötelező beruházások folytán a háztulajdonosnak olyan óriási költségei vannak, hogy mta már a jövedelem ezeket a légvédelmi és más hivatalos költségeket sem fedezi s egyáltalán tatarozásra semmiféle összeg sem marad. A kereseti adó tekintetében az ügyvédi kart igen súlyos sérelem érte az erdélyi részekem Nagyváradon például az 1941. évben óriási és irreális adóalapokat állapítottak meg és különösen a zsidó ügyvédeket rendkívül megadóztatták. Egyesek rendkívül örültek annak, hogy íme a zsidókat megadóztatták és ez a keresztények tehermentesítésére vezet, azokban mi történt'? Az 1942. évben miután az új kamarák felállítása következtében a zsidó ügyvédeket kizárták az erdélyi kamarából, az irreálisan megállapított adóalapokat a keresztény ügyvédek közt osztották el. így óriási fi lap keletkezett. Az igazságtalanul a zsidókra kivetett adókat jelenleg a keresztény ügyvéülése 1Ù4È november 24-én, kedden. 153 deknek kell elviselniök, mert azt mondják a pénzügyi közegek, hogy a tavalyi adókeretet fenn kell tartani. Hogy ez mit jelent, arra vonatkozólag számszerű adatokat sorolok fel. Nagyváradon az 1941-es év 5205 pengős átlagos alapja 1942-bein átlagban 5620 pengőre emelkedett, ugyanakkor Budapesten 3000 pengő, Szegeden 2000 pengő, Szombathelyen 2000 pengő, Nyíregyházán 1300 pengő az átlagos adóalap és így tovább. Ha Budapesten, ahol a zsidó ügyvédek tömege van a kamarában, ilyen méltányosan lehet megállapítani az adóalapot, akkor úgy vélem, hogy az erdélyi kamarákban, ahol ma már úgyszólván tisztán csak keresztény ügyvédek vannak, ugyanilyen méltányosan kellene az adókat megállapítani. Még annakidején ismertettem ezt a kérdést Szász : államtitkár úrral, ő azonban ezt a kérést eli utasította. A pénzügyminiszter urat nem akartuk ezzel a kéréssel zavarni, azonban ma tisztelettel ajánlom ezt a problémát és orvoslást kérek. Tavaly a pénzügyi tárca vitájával kapcso: latban rámutattam az adminisztráció egyes j hibájára és a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlottam, hogy a mai nagy távolságok mellett a központosított rendszer már nem tart ható fenn és nem célszerű, mert az akták ideoda küldése például egészen a határvidékig óriási időt vesz igénybe. Azt kértem, hogy a jelentéktelenebb természetű kérdéseiknél, mint például az adótörlésnél, fellebbezésnél, trafik^, . italmérési, gyümölcsszeszfőzési engedélyek kiadásánál kapjanak a vidéki hatóságok önálló hatáskört. Vonatkozik ez legalább is a kisebb jelentőségű kérdésekre, me<rt őszintén mondom, egyes emberek szinté elvéreznek, olyan sokáig történik a központi adminisztráció részéről ezeknek az ügyeknek elintézése, az akták ide-oda küldése és a két hivatalos szerv elbírálása folytán. Biharban a, gyüniölcsszeszfőzdékr© vonatkozó engedély-kérvényeket már tavasszal beadták, de azok még az ősszel sem voltaki elintézve, vagy 'hia elintézték, hibásan intézték el. Az olyan vidéken, ahol Siók szeszfőzdeeng|e>dély kellett volna:, mert gyümölcstermő vidék, kevés engedélyt adtaik; ahol pedig nem kellett volna engedély, mert nincs 'gyümölcstermő vidék, ott sok engedélyt adtak. Én ezzel a kérdéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter úrhoz levelet intéztem sí rámutattam ezekre a bajokra. Ez az eset is arra a meggyőződésre vezetett engem, hogy a helyi ismére tekét igénylő jelentéktelen kérdéseik elintézésére nem alkalmas a központi adminisztráció. Ügy vélem, hogy nagy tisztviselői rétegek, á fogalmazói kar egyrésze felszabadulna, ha a központból kirekesztenék ezeket a jelentéktelen ügyeiket. így a vidék számára új erők szabadulnának fel. Ha a vidéki fogalmazói karnak nagyobb hatásköre volna, az oda vonzaná az illető tisztviselőket a vidékre és erre a jelentős fogalmazói karra lehetne alapozni a jövendő magyar pénzügyi közigazgatás kialakulását és felnevelését. A központos ügíyintéziés oka viéleményem szerint annaikr is, hogy az erdélyi és' a keleti részeiken a nyugdíjügyek immár két év óta nagyrészt elintézetlenül állanak, a fellebezési eljárás pedig még csak kezdetét sem vette. A dohányjövedék ügyintézésével kapcsolatban is rámutatok egy nehézségre. A termelési előleget rendkívül nehézkesen és késedelmeseri folyósítják. Adóbizonylatot, értékbizonylatot kérnek, hogy az illető vagyona felülmúl ja-e a 23*