Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-313

Áz országgyűlés képviselőházának 31S' ülése 1942 november 24-én, kedden. 143 Természetesen egy bizonyos fix áron a mai árakon való lekötés mellett. Amikor én ezt a gondolatot felvetem, ak­kor hivatkozom arra, hogy nem is egészein új úton járok, hiszen úgy tudom, hogy Német­ország és Spanyolország között egy ilyen ha­sonló megállapodás már létrejött; sőt úgy tu­dom, más országokkal kapcsolatban is részben tárgyalások, részbeni megállapodások vannak folyamatban, (vitéz Imrédy Béla: Itt is le­késünk! — Reményi-Schneller Lajos pénzügy­miniszter: Véletlenül nem késtünk le, mert megvan a megegyezés! — vitéz Imrédy Béla: Brávó! Nagyon örülök ennek! — Reményi- , Schneller Lajos pénzügyminiszter: Azért mi is gondolkozunk! Ne méltóztassék azt képzelni, hogy egyáltalán nem gondolkozunk! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassalak a szónokot zavarai. Horváth Ferenc: Erről az egyezményről nem tudhatunk addig, amíg a pénzügyminisz­ter úr ilyen bejelentést nem tesz. Azzal, hogy ezeket a kérdéseket itt szóváteszem, természe­tesen nem akarom magamnak azt vindikálni 1 , hogy olyan gondolatokkal jövök, amelyek sen­kinek sem jutottak az eszébe. (Reményi­Schneller Lajos pénzügyminiszter: örülünk, ha gondolatokkal jönnek!) Ha azonban van­nak ilyenirányú tárgyalások, méltóztassék tá­jékoztatni a parlamentet és az ország nyilvái­fniosságát is ezekről a dolgokról, mert más megnyugvással nézünk a jövő elé, ha ezekről a részletekről is tájékozva vagyunk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) T. Ház! Utalni akarok ezzel kapcsolatban még* a dolgozó társadalomnak azokra a réte­geire, ahol jelentősebb összegek, jelentősebb vá­sárló erők ugyan nem halmozódnak fel, de a kispolgári tőkék mégis összegyűlnek és ezek nagyon szívesen helyezkednének el családi há­* zabban ... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne foly­ta ssantaik diskurzust! Horváth Ferenc: ... szívesen vennének esetleg autót, gépeket, motorbiciklit és egyebe­ket a jövőben. Tudják azt, hogy ma nem lehet megszerezni. Ha azonban biztosítékot nyerné­nek arra- hogy a ma befizetett összegek ellené­ben egy határozott, fix ár lekötése mellett majd később, a háború befejezésével módot és lehe­tőséget nyújtanak nekik arra, hogy a befize­tett összeg erejéig elsoorbian részesülnek épí­tési anyagban és egyéb géoi felszerelésiekben.-— vonatkozik ez a mezőgazdaságra is, ahol szin­tén lehetne mezőgazdasági gépek beszerzésére ilyen akicót kezdeményezni — akkor itt bizo­nyos lehetőségek nyílnának, olyan lehetőségek, amelyeket mérlegelés tárgyává ^ kellene ten­nünk. Meg vagyok győződve arról, hogy ezen keresztül igen jelentős felesleges vásárló erő bevonása, illetőleg állami célokra való átme neti felhasználása válnék lehetségessé. (Helyes­lés a srélsőbftloldailon.) T. Ház! A bizottsági, tárgyalások során, szó volt arról, hogy a mi gazdaságpolitikánk^ jövő alakításában és vezetésében bizonyos más ol­dalról jelentkező elgondolások is érvényesülést keresnek. Mi úev tudjuk, hogy a kormány az irányított gazdálkodás híve, a pénzügyminisz­ter úr esúcsminiszteri kinevezése is ezt bizo­nyítja. Nem értjük azonban, hogy ha a kor­mányzat az irányított: gazdálkodás -mellett van Ka a kormányzást a osúcsmiiniszteri kinevezéssel az egységes gazdaságpolitika szükségességének elvi álláspontján áll, hogyan lehetséges akkor, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XVI. ' hogy emellett van egy másik irányzat, amely bizonyos liberális szempontok érvényesítésével kívánja háborús termelésünket és pénzügyi egyensúlyunkat biztosítani és egy ilyen másik irányzat is érvényesülést béres. Igen jelentős gazdasági tényezőről van itt szó, egy emlék­iratról, amelyet részleteiben nincs szerencsém ismerni, amely azonban a többi közt azt az el­vet iparkodik lanszirozni, hogy lehetővé kell tenni az iparcikkek árának emelkedését azért­hogy ezen keresztül az ipa/ri vállalatok veze­tőinek többletjövedelmet biztosítsunk, amely lehetővé tenné nekik azt, hogy a háború után vállalataákat reorganizálják. T. Ház! Tiltakoznunk kell minden ilyen irányú tervezgetés ellen. Tiltakoznunk kell el­lene áizért* mert a pénzügyi és gazdasági ren­det csak egységes vezetés tudja biztosítani. Tiltakoznunk kell ellene, mert az iparcikkek többletárán keresztül biztosított jövedelem az ipari vállalatok tulajdonosai részére kétségtele­nül olyan jövedelmet jelentene, amely inflációs hatású, amely felesleges vásárló erőt jelentene az átmenti idő alatt; de tiltakoznunk kell azért is, mert ha az árak felemelésével bizonyos jö­vedelmeket lehet biztosítani, akkor ez tisztán a köz érdekében, az állami célok, a hadicélok érdekében történhetik csak meg, nem pedig a magánvállalkozás érdekében. (Ügy van! Ugy van! — Taps a szélsöbaloldalon.) T. Ház! Fontos szempont az, hogy egész pénzügyi életünk irányításának alapja a biza­lom és a hit legyen.' Az elmúlt napokban egy nagyobb gryárvállalat néhány munkásával be­szélgettem ellátási bajainkról — hiszen ma mi másról lehetne beszélni -- és iparkodtam meg­nyugtatni őket, megnyugtatni azzal, hogy ez az áldozatvállalás, amelynek valamennyien ré­szesei és hordozói kell legyünk, a háború meg­nyerése érdekében és a háború után bekövet­kező tökéletesebb és jobb társadalmi és gazda­sági rend érdekében történik. Azt kérdeztek tőlem: »És a képviselő úr ezt el is hiszi? Mert ha elhinné és mi is el tudnók hinni, akkor szí­veden járunk foltos ruhában, mert tudjuk, hogy nincs* nyersanyagunk; szívesen vállaljuk a nehéz ellátást, mert tudjuk, hogy rossz volt . a termés; és szívesen vállaljuk a több munkát, ha tudjuk, hogy ezzel nemzeti céljainkat va­lósítjuk meg". Csak a hit legyen meg bennünk!« T. Ház! Ez a tót — sajnos — erősen fogyat­kozóban van a dolgozó magyar társadalomban. Ehhez a hithez ma már nem kormány válto­zásra, hanem rendszerváltozásra van szükség; (Élénk helyeslés és taps a széisöb^loldalon.) csak egy komoly rendszerváltozás fogja tudni ezt a hitet helyreállítani. Elnök: Tessék befejezni! Horváth Ferenc: A költségvetésit nem fo­gadom ok (Élénk helyeslés, éljenzés és taps « szélsöbaloldalon. — A szónokot többen üdvöz­lik.) Elnök Szólásra következik a vezérszónokok közül? Porubszky Géza jegyző: Demel Aladár! Elnök: Demel Aladár képviselő, urat illeti a szó. Demel Aladár: T. Ház! Egy évrol-evre nö­vekedő, vagy helyesebben mondva, évről-évre kevésbbé csonka országunk számosai apaiban is hatalmas költségvetése fekszik előttünk, amelynek beterjesetésekor a pénzügyminiszter úr azt mondta, hoey háború idején a polgári élet minden vonalán mozgósítanunk kell és hogy az ország a gazdasági és pénzügyi moz­gósítás stádiumába lépett. Valóban az a köít­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom