Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-312
132 Az országgyűlés képviselőházának 312. kénytelen tenni, hogy a meglevő készletek rendelkezésünkre lis álljanak. (Boér Ágoston: Kínálat van rengeteg!) Megszűnt. Az árpolitika nagyfontosságú kérdései az árellenőrzés. (Halljuk! HalljuUl Az irányított gazdasági rendszer fokozatos felépítése' során az ármegállapítással széniben ugyancsak fokozatosan, mind jobban és jobban előtérbe nyomni az az ái-ellenőrzés jelentőségei. Ezzel az áreUenőr• zésseL szorosan összefügg a zúgkeireske delem kérdése, amivel, röviden bár, de már foglalkoztam. Ezúttal tehát csak azzal a mindennapi vitával kívánok végezni, hogy a mezőgazdaság, az ipar, vagy a kereskedelem kezdeményezte-e a zugkereisikedelinet, vagyis a zugforgalmi árak kialakítását. Ennek a vitának, ugyanolyan jelentőséget tulajdonítok, mint annak a _kérdésnek, hegy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás (Derültség.) és éppen ezért végezni szeretnék vele. A zugkiereskíedelmeítí, a zugforgalmi árak kialakítását nem kezdte sem a mezőgazdaság, sem az ipar, sem a .kereskedelem. Egyes lelkiismeretlen egyének kezdték. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl.), akik egyéni erdekeikbt nem tudják "és nem is akairíják a közérdeknek alárendelni (Szöllősi Jenő: A zsidók!), akik még a mai szörnyű háborúban sem akarj áki a közérdeket szolgálni, akiknek fontosabb a zseb, mint a haza. (Ügy van! Ügy vom! jobbfelől.) Nem lehet tehát a zugforgallmi árakat csupán gazdasági intézkedésekkel letörni, de szükség^ v,an büntetésekre, mégpedig szigorú büntetésekre, amelyeknek! elrettentő hatásuk van.. Ebbení az irányban nem fogok megtorpamni. (Helyeslés jobbfelől.) Hosszúra nyúlt fejtegetéseim után (Halljuk! Halljuk!) még néhány megjegyzést kívánok tenni egyes felszólalásokra. (Halljuk! Halljuk!) Németh Andor képviselőtársam azt a vádat emelte, hogy az egyenlőtlenség felé haladunk, ami fokozza az elégédetlenséget,. Azt hiszem, a, képviselő úr félreérti a» helyzetet, mert most bizonyos átmeneti jellegű, a jelenleg fennálló nehézségeket úgy-ahogy áthidaló nehéz, intézkedésekről van szó, amelyekből azonban nem lehet levonni azt a konklúziót, hogy erre! kívánunk berndezkedni, mert berendezkedésünk iránya egészen más. Ugyancsak említette; Németh Andor képviselő úr, amit azután' szóvátett Fracke Valér ós gróf Festetics Domonkos képviselőtárisam is, — hogy sok a rendelet. A képviselő úr meg is mutatta azt a súlyos, nagy könyvet, amely a .közellátásra vonatkozó rendeletek gyűjteménye és kifogásolta a rendeletek számát, mondván, hogy világos és végrehajtható rendeleteket kell kiadni, (ügy van! jobbfelől.) Nem akar ez védelem lenni hivatali elődeim irányában, meirt azok nem szorultak! rá ,aa én védelmemre és nem alkar vád sem lenni, mert nem szolgáltak: rá vádakra, (Mozgás a, szélsőbálodálon.) Be Magyarország nem volt' felkészülve- egy szervezett háborús közellátásra, ők tlehát kénytellenek voltak mindenkor az adott viszonyoknak éppen megfelelően, a szükséghez képest rendelkezni és így természetes^, hogy . az ilyen intézkedések azután sok rendeletnek és sok rendeletváltoztatásnak voltak előidézői. (Mozgás a szélsőbalol dalon.) Halmai képviselőtársaim a kukoricái* end filet hibás voltáról beszélt. A kukorácabeszolgáltatásra vonatkozó rendeletben egyes vidékeikre megállapított mennyiségek tényleg nem feleltek meg a tényleges helyzetnek, bár a rendelet ülése 1942 november 23-án, hétfőn. hivatalos adatok alapján adatott ki (vitéz Imrédy Béla: Ki felelős azokért a hamis adatokért 1 ? — SzöUűsi Jeng: A földmíveléisiügyi miniszter!), de minthogy nem feleitek meg mindenben a tényleges helyzetnek (vitéz Imrédy Béla: Senki semmiért nem felelős!), ezeknek a haliyesib'bítése megtörtént éa iá beszolgáltatandó mennyiségek a tényleges viszonyok figyelembevételével állíttattak bei. Báró Braunecker Antal képviselő úr beszélt a burgonyaszállítás nehézségeiről!. Azt hiszem, mar közbeszólás r formájában is közöltem vele, gondoskodtam róla, hogy a rendelkezésemre álló 300 .vagonhoz ne nyúljanak, azonkívül azonban megengedem, hogy akár vonaton, akár autón, akár tengelyen, akár hajón burgonyát szállíthassanak azok, akik arra jogosultak. Szóvátettte azt is, hogy a számzfőzelókhez nem fér hozzá a fogyaisztóközönisiég. Elismerem a felszólalás igazságát. Készen van a rendelet, amely felszabadítja a zárolt készleteket. Ä képviselő úr arról is beszélt, hogy a gazda erkölcsileg nem érzi magát bűnösnek akkor, amikor a törvényes árat meghaladó zugároin értékesíti a terményeit. Ugyanezt Pintér képviselő úr is szóvátette hasonló értelemben. Arról Kehet vitatkozni, hogy a gazda erkölcsileg bűnösnek érzi-e magát vagy sem, de kérdem: ha nem érzi magát erkölcsileg^ bűnösnek azért, hogy két-háromszoros áron árusítja -f- amint a képviselő úr mondotta — a terményeit, vájjon ugyanez az erkölcsi érzéke nem diktálja-e néki azt hogy adóbevallásában, is ugyanígy értékelje a terményeit'? (Derültség és taps a jobboldaton.) Nagy Ferenc t. képviselőtársam nehezményezte a terméseredményt. Senki jiobban nem nehezményezi, mint én és' éppen az, hogy ez a terméseredmény valószínűleg nem felel meg a tényleges helyzetnek, ~ amit hangsúlyozottan a cséplés-ellenőrzési eredményeik alapján jelentettem be — tette szükségesisé az új leszámoltatást és támasztja alá azt a reményemet, hogy jelentős mennyiségek fognak ezen az alapon rendelkezésre állni a fennálló hiány fedezésére. Határozottan ellene kell mondanom azonban annak a kijelentésnek, hogy a jövőre vonatkozóan életbeléptetendő, terv a nagybirtok javát szolgálja. A kataszteri tiszta jövedelemre alapítottuk, —• mert másra nem lehet alapítani — az új terv végrehajtását. A kataszteri tiszta jövedelmet egyébként Csorba képviselőtársam is szóvá tette. Ha a kataszteri tiszta jövedelem alapján állva állapítjuk meg a beszolgáltatási kötelezettséget, akkor ez, nieom a nagybirtok favorizálását jelenti, mert néhány számadattal: bizonyítani kívánom, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál a nagybirtok kedvezményezett helyzetiben nem volt. (Zaj és mozgás a szél'sőbaloldalon.) Községenknt állapítottam meg az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet a kisbirtokok 'Szántóterülete és a nagybirtokok szántóterülete után (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Eszerint az egyik községben a kisbirtok átlagos kataszteri, tiszta jövedelme 18 korona, a nagybirtoké 15 korona 78 fillér, a másik községben a kisbirtoké 14 korona 98 fillér, a nagybirtoké 15 korona, a harmadikban a kisbirtoké 14 korona 86 fillér, iá nagybirtoké 13 korona 67 fillér, a negyedikben a kisbirtoké 14 korona 32 fillér, a nagybirtoké 17 korona 24 fillér, az ötödikben akisbirtoké 13 korona 79 fillér, a nagybirtoké 16 korona 87 fillér, a hatodikban akisbirtoké 14 ko<rona 78 fillér, a nagybirtoké 18 korona 42 fillér, a hetedikben a kisbirtoké 19 korona 10 fillér.
