Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-309

594 Az országgyűlés képviselőházának 309. a pénzügyminiszter úr támogatásáról. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon, — Felkiáltások a jobboldalon: Éljen Schneller Lajos!) Mindketten a legnagyobb megértéssei, a honvédekkel való együttérzésben jÖUtek segítségemre. Nem vagyok indiszkrét, amikor elmondom, hogy a miniszterelnök úr az első tervezetről azt mondta nekem: Te Vilmos, ez a tervezet sovány. (Élénk éljenzés, derültség és taps a Ház minden oldalán.) Erre azt kérdeztem, lehet-e többet kéirni? Azt mondtai: lehet. Erre kértem. Természetes, hogy kompromisszumnak kellett létrejönni a kívánalom és a lehetőség, határai közt így jött létire ez a rendelet, melyben az első és a legfontosabb dolog az, hogy a kétféle hadisegélyt eltöröltük. A felemeltet eddig csak bizonyos szolgálati idő után lelhetett megkapni. Most azonban ahogy a bevonuló elhagyja családja körét, a felemelt összegű hadisegély esedékes és illetékes. A megélhetési viszonyok különbözősége miaitt és a drágulás folytán a cenzust Budapesten és környékén 180 pengőre, a 12.000 lakosnál nagyobb városokban 130 pengőre, a falvakban pedig 100 pengőre^ emeltük. A feleségnek a terhesség ötödik hónapjától kezdve-a szülés utáni négy hónapig 50 százalékkal magasabb hadisegély illetékes. Ha a bevonuló özvegy ember, ott az első györek kapja a feleség után járó összeget. A negyedik gyermektől kezdve magasabb illeték jár. Nem helyezkedhetünk — sajnos — arra az álláspontra, hogy tökéletes és teljes megélhetést adjunk a hozzátartozóknak. T. Ház! Ne feledjük el, hogy a munkanélküli segély hová vezet. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldatlan.) Mi nem akarunk munkanélküli segélyt adni. Nekünk árira a munkás kézre a nemzet életében szükségünk van. (Élénk taps.) Mi azzal a fényűzéssel nem kezelhetjük ezt a dolgot, hogy ezer és ezeír asszonyi vagy gyermekkéz kiessék a nemzeti termelésből. "Éppen ezért vannak a rendeletben intézkedések arra nézve, # hogy aki nem akar dolgozni, el fogja veszíteni a segélyí. Ezzel akarjuk elejét venni^ annak, hogy a segélyezett ne vállaljon munkát. A másik rendelet, amelyikkel szintén .n honvédnek lelkinyugalmát akarjuk visszaállítani, felelet arra a, kérdésre, mi történik akkor, ha elpusztul vagy megrokkan. Itt két elsődleges kérdést kellett eldönteni. Mi történjék a múlt háború rokkantjaival és mi történjék a, mostaini rokkantakkal. Legyen e téren különbség vagy se? Miután még mindig igen nagy a múlt háború badigondozottainak a száma, nem volt lehetséges az ő járadékaikat összegszerűen arra* a színvonalra emelni, amelyet a jelenlegi háború áldozatainál el akarutnk érni. Ezért csak bizonyos kategóriáknál egységesíthettük a járadékot, Pél, dául a 100%-os rokkantság esetén a javadalmazást a (tiszti első kategóriában 240 P-ről 300 P-re, a második kategóriábain 96 P-ről 120 P-re, végül a legénységi kategóriánál 80 P-ről 100 P-re emeltük fel. Hasonlóképpen felemeltük a régj hadiözvegyek jutalékát is. bár itt figyelembe kell venni, hogy még mindig körülbelül 60.000 régi hadiözvegyről kell gondoskodnunk. Itit is emeltük a járadékot. Bevezettünk új juttatásokait, például a vaksági pótdíjat, új a honvédelmi gyámolt nevelési pótléka. Nem akarom ezekkel az adatokkal továbbra is lekötni a t. Képviselőház figyelmét; mindenesetre méltózbasisaaiaík azonban elfogadni azt a kijelentésemet hogy én a boaülése 1942 november 19~én, csütörtökön. védségnek és általában a honvédnek a sorsát igazán melegen viselem a szívemen. Hiszem közöttük éltem egész szolgálati időm alatt, mindig velük foglalkoztam, átérzem tehát, mit keli tenni értük. Ezen a felelős helyen azt mondhatom, hogy. ai jelenlegi viszonyok között a tervezettnél túl nem mehetünk, ha azonban látni fogom, hogy kell még valamit csinálni, aikkor előjövök újból ezzel a kérdéssel, hogy azt teljesebben és tökéletesebben reu dezzük. (Helyeslés.) Az eddigiekbein azt fejtegettem, hogy mit kíván a' honvéd ebben a vonatkozásban, de ki kell még térném arra is, mit köveitel a honvéd a hátországtól. Követeli a rendet, a munkát és a fegyelmet. A rendet az egyéni érdek háttér'beszorításával, a megszokott életről való lemondás árán és a korlátozások zúgolódás nélküli tűrésében. Ezzel aika.rok felelni arra a felszólalásra, hogy a honvéd csalódik, _ anrkor hazajön, mert mást; lát, mint amit várt. Igenis, azt kell látnia, hogy itt mindenki zokszó nélkül tűr, szenved és elviseli a nehézségeket, csak azért, hogy Ő, a katona megkapja ott kint a fronton azt, amire szüksége van. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és baloldalon és a középen.) És munkát is követelek. Követelem azt a muukát, amelyet aiz egyéni ambíció fűt, nem olyat, amelynek anyagi előny megszerzése a célja, hanem a nemzet jövőjébe vetett hittel teljes értékű megfeszített munkát. Fegyelmet is követelünk. Őszintén meg kell mondanom, hogy a lelki fegyelem terén . sok a kívánnivaló. (Mozgás? a szélsőbaloldalon.) Általános, tünet azt, hogy hozzáértés, meggondolás., szaktudás nélkül á világeseményeket mindenki a saját külön helyzete szerint magyarázza (Ügy vnn! Ügy van!) és nemcsak ezt teszi, hanem a legtöbben azokból téves következtetésekre jutva, ezzel nemcsak a honvédségnek, hanem az egyetemes magyar nemzeti életnek is kárára vannak. (Úgy van! Ügy Wn!) A suttogó propaganda szűnjék végre meg. Fegyelmet kell követelnünk a munka frontján, mert elengedhetetlen, hogy ebben a háborúban mindenki ott végezze kötelességét, ahová állították. (Helyeslés ) Viszont ebből folyik az is, hogy mindenkit oda kell állítani, ahol az ország érdekei szempontjából tudásait, képességeit, munkaerejét a legjobban hasznosíthatjuk. (Élénk helyeslés és iups.) Nem lehet tehát szakembert, alacsonyabb i^emdű vagy más munkával megbízni. (Helyeslés.) Ezt a magam reszortján belül teljes mértékben érvényre is fogom juttatni. (Élénk helyeslés és taps.) A költségvetés a háborús kiadásokat terméIszetesein nem tartalmazza: abban csak annak a hadseregnek a kiadásai foglaltatnak, amelynek fejlesztését, az ország érdekeinek megfelelő harrkészségre való elmelését a törvényhozás már elhatározta; tehát az a régebben szervezett had-ereg kiadásait tartalmazza. Ezt a munkát minden háborús nehézség ellenére folytatnunk kell és folytatni is fogjuk, bármilyen nagyok is legyenek az anyagbeszerzés « az ipari cikkek beszerzésének akadályai és nehézségei. Tapasztalatokkal most már bőven el vagyunk látva és hogy ezt a munkát milyen fontosnak tekintjük, ezt mutatják a költségvetés egyes fejezeteinek a tavalviaknál lényegesen magasabb tételei. Nem állítom, — háborúban ilyet nem is állíthatunk — hogy előre látunk mindent, hogy nem lesznek esetleg