Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-309
574 Az országgyűlés képviselőházának 30% körülbelül ezerre megy azoknak .a papoknak, mind katolikus, mind protestáns -papoknak száma, akik négy-öt napig tartó ,s a leventék országos parancsnoksága - által vezetett tanfolyamon vettek részt azért, hogy a leventeintézmény lényegét és tartamát a tanfolyamokon közelebbről megismerhessék, falujukban pedig hatásosabban elősegithessiíik. {Mélyedés a középen) ha azután arra a működésre gondolunk, amelyet leventéink a különböző gyűjtések alkalmával, a téliruhagyüjióseo^a vöröskeresztes gyűjtésen, a .napraforgó-csatán, a bevonultak helyett elvégzendő munkakalákának előkésizítésén keresztül, tehát erkölcsi munkatartalom szempontjából elvégeztek, akkor meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt esztendő, hála Istennek, nem telt el hiába és minden pénzt v amit rá áldoznak, a »Szebb jövő« rémé« menyében, minden milliót megér az intézmény támogatása. T. Ház! Nem volna teljes a felszólalásom, ha neim szólnék a testvérintézményről, araieiy ugyan a kultuszminisztériumhoz tartozik, de fel kell hívnom rá a honvédelmi miniszter úr figyelmét azért is, mert ma nemcsak a fiúk végeznek honvédelmi segéd-szolgálatot, hanem á leányok is. A kultusztárcánál sajnos, nem jutott idő arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljunk és azért kell kérvie-kérnem a honvédelmi miniszter urat, méltóztassék sürgetni az önálló úgynevezett leánylevente-törvénynek mielőbbi tető .alá hozását. Túlhaladott álláspont az, hogy a leányoknak és a leányleventék, főleg az, iskolába nem járó leány tömegek nevelésének intézményes biztosítása nélkül igazán előre juthatunk. Az egyik előttiem szólott ellenzéki vezérszónok képviselőtársam említette aizt, hogy, az erkölcsi megújhodásnak, a magyar megújhodásnak alapja feltétlenül a honvédelmi nevelés, amely már a.z iskolákban, a gyermekkorban kezdődjék. Én azt merném állítani, hogy már korábban kezdődik az. A honvédelmi nevelés voltaképpen ott kezdődjék, amikor a magyar anya 1 még a szíve alatt hordja a magzatát. A közösségi nevelést tehát a nőknél is el kell kezdenünk és a fiúknál azt még tökéletesíteni kell. Ezért sürgetem az önálló leánylevente-törvény mielőbbi tető alá hozását. De nemcsak ezt, t. Ház, hanem azt iß körvonalozom, hogy milyen is legyem az a íörviétoy. Minthogy a magyar leveintelintézniény oszthatatlanul, egységesen egy, azért magyar elgomdolású legyen, az állam nyelvén történő kiképzéssel, illetőiéig az állani nyelvének használatával — értem ez alatt a kötelező kiképzési időket. — azonkívül lehetőséget nyújtva^ a társadalmi működésre ae egyesületei révén. Kétségtelenül egyedül egy nemzeti irányba kell annak működését beállítani. Kérem, méltóztassék annakidején odahatni, hogy ez a törvény olyan legyen, hogy a leány; leventéknek az egységes magyar birodalmi gondolatiba való beállítása se veszélyeztessék. Nem vagyok hajlandó és nem volnék hajlandó különösen most, 20—21 évvel a leventeintézmény első törvényének meghozatala után olyan megoldást elfogadni, hogy a ieánylevente szervezeteinket akár vallásfelekezeti, akár pedig nemzetiségi síkon tagolva próbáljuk felállítani. A leventeiutézmény ugyanis már megtalálta éppen az előbb említett papi tanfolyamok révén a legkitűnőbb megoldást ahhoz, hogy a maga munkakerétéiben elsősorülese 1942 november 19-én, csütörtökön. ban a valláserkölosi nevelésnek álljon rendelkezésére. (Venczel Antal: Ügy van!) Egységes, úgynevezett közösségi ifjúsági bizottságokat kell tehát a községekben szervezni, amelyekbe bele kell vonni a leányegyesületek szervezőbizottságát is és ezt az egységet végig kell vezetni az iskolánkívüli leánynevelés vonalán minden szempontból éa minden községben, városban. T. Ház! Hogy a leventeleányintézmény bizonyos múltra, és pedig komoly munkára tekint vissza, azt tanúsítja ez' a -nyomtatott füzet, amelyet később, bátor leszek letenni a Ház asztalára. Ez a füzet így, amint az van, az októberi munkarendet tartalmazza. Aki kézbe veszi, látni fogja, hogy nemcsak hézagpótló, hanem végtelenül kedves, meleg tartalmú; olyan, mint amilyennek a magyar nőknek lelkileg lenniök kell. Ne aggodalmaskodjunk tehát fölöslegesen abban az irányban, mintha a leány leventék nevelése révén bizonyos túlzások adódnának vagy azok ai nőiességüket veszélyeztetnék. -Általában rendszerint a finn lottákat szokták az ellenzők elénk állítani például. Ugyanakkor mindenki elfér lejti azt, — amit nem lát — hogy például a finn lották micsoda testedző gyakorlatokat és micsoda sportgyakorlatokat is végeznek azon kivül, hogy a íényképekem betegeiket ápolnak, azután tábori postát kezelnek vagy hogy légoltalmi figyelőszolgálatot látnak el stb. Minden közszolgálatnak megvan a maga előiskolája. Ne féltsük a leányleventéket a kellő mértékű sporttól sem. T. Ház! A háborúnak egy fontos változata, mégpedig a második lendületébe kerültünk. Most végre egészen tisztázódnak az öszszes erőviszonyok. Viszont a harmadik rész már maga »a béke háborúja« lesz. A béke háborúját azok a nemzetek fogják ruegnyerni, amelyeknek a társadalmi erőviszonyaik rendezettek leszinek. A társadalmi erőviszonyok rendeződését viszont egy egységes nemzeti irányba beállított és általános női nevelés nélkül nem. tudjuk elképzelni! Az elmúlt napokban az egyik bányatelepen érdekes jelenetek zajlottak le, kizárólag azért, mert úgy találták az asszonyok, hogy öt nap alatt megeszik a hatnapi ellátást és akkor a hatodik napon hangoskodások között követelni fogják a következő heti ellátás kiosztását egy nappal előbb. Csendőröket is igénybevettek a tömeg szétoszlatására, mert hiszen nem voltak egészen szenvedély telének a kitörések. Ha ezek a különben békés hajlamú asszonyok valaha esztendőkön keresztül átmentek volna egy komoly, felelősségteljes, nemzeti közösségi jellegű nevelésen, mimt amilyent például a kiképzési teirviezet-füzeteíkbein részletezett, egészen biztosan megtudták volna tenni, hogy azt az ételmennyiséget, ha nehezen is, de beosztják hat napra, nem pedig fordítva. Ez is honvédelmi kérdés, t. Ház, hogy a belső erőt hogy fokozzuk? Ha nem is szorosan vett katonákról van itt szó, mégis miután honvédelmi kérdés a nőnevelés is, nem mulaszthatjuk el a kérdésnek megemlítését ennél a tárcánál. Meg kell említenem a másik testvérintézményt is, illetve, ha szabad azt mondanom, a két intézmény közül az »idősebb fivért« a cserkészetet. A magyar cserkészet egy csodálatos fejlődésen esett át. Miután a cserkészét előzőleg teljesítette a maga hivatását és kipróbálta az előző 30 esztendő alatt mindazt az ifjúsági nevelési módszert, tartalmat és anyagot a maga