Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képwseíőházának 3Ô&. egy zenés helyre, hogy egy fröocsöit megigyunk vagy egy feketekávét felhörpintsünk, akkor is tulajdonképpem adót fizettünk és adót fizetünk ma is ennek a szövetkezetnek. Állam volt az államban, de az állam beavatkozását sohasem tűrte. Ha valamilyen hatósági ember kívánt beleszólni a szövetkezet, ügyébe, akkor minidig az,t mondották: hja mi egyszerű üzleti vállalkozás vagyunk, mi magánjogi védelemben részesülünk, s akinek nem tetszik, amit mi csinálunk, az menjen a. rendes bíróság elé. T. Ház! Nem akarok itt fantasztikus találgatásokba tévedni, de azit hiszem, nagyon keveset mondok, ha azt állítom, hogy legalább húszmillió píengőt — ha nem töibbet — vett be a szövetkezet eddig a; magyar társadalomtól, mindnyájunktól, akik nyilvános helyen zenét hallgatunk vagy rádiózunk. (Palló Imre: A magyar ember mulatozásából pénzt csinál a zsidó! — Elnök csenget.) így igazán kötelessége egy kulturális kérdésekkíel foglalkozó törvényhozónak, hogy megnézze: mit végzett eiz a szövetkezet ilyen óriási bevételek mellett — az elmúlt esztendei bevétele 1.400.000 pengő körül járt, — a magyar muzsika, a, magyar művészet, a magyar kultúra színvonalának emelése terén/ Hogy szolgálta mint ilyen egyetemes, moinopoliszítikuis szervezet ugyanekkor a fajta magasa'bb érdekeit? (Feűámások; Sehogy.) Három hónappal ezelőtt vettem kéziembe a szövetkezet tagjainaik- névsorát és a következőket állapítottam meg: 172 rendes tagja van a szövetkezetnek. Ennek az esztendőnek legnagyobb részében — azóta 18 új tagot vettek be — mé|£ ők irányították a vállalatot^ ők választották meg a« igazgatóságot, a felosztó bizottságot, a felügyelőbizottságot, szóval úgy kell táncolni mindenkinek, ahogyan ez a 172 rendes tag- fütyül. Ez a 172 rendes tag így oszlott meg; 93 keresztény, 39 tanúsítványos és 50 zsidó. Ennél a másfél millió pengős bevételű nagy közérdekű érdekvédelmi szervnél tehát a zsidótörvény behozatala után négy és fél esztendővel, 1942-ben olyan közgyűlés döntött a bevételek felosztásáról, ahol 93 kereszténnyel szemben 89 zsidó és tanusítványos áll, tehát a papírforma szerint is esak 54%-os volt a keresztény többség. A valóságban sokkal kiseb'b az ilyen többség, hiszen azok a jámbor vidéki keresztény poéták nem szívesen jönnek fel ilyen közgyűlésre, ahol élelmes pesti zsidók adják mean a hangot. (Venczel Antal: Az osztalékot milyen százalék szerint adják ki?) Az igazgatóságban és a különböző bizott«ágokban 1989 óta a kirakatból /bevették ugyan a zsidókat, de megállapíthatom azt is, hogy 1939-ben még tagja volt az igazgatóságinak Békefi László Öccse, Békefi István, Heidelberg, a nagy Zerkovitz, még 1942 elején is bent volt az igazgatóságban Siklós Albert, a felosztóbizottságban Békefi István, a felügyelőbizottságban Garami Béla, az ügy'ész, is, zsidó volt, az ügyfelekkel Kaufmann-Kallós nevű zsidó érintkezik ma is, ő a jogdíj-beszedő szervezet feje. A kirakatnak ilyen \kis ;á tf estiege téise al lényegen nem változtatott. 1938 őszétől kezdve mostanig egyáltalán nem változtatták meg a Rendes tagok közötti szégyenletes arányt, s amikor én megkérdeztem, miért csinálják

# ezt, •zt mondották, hogy nem akarják a zsidók' számát szaporítani, tehát antiszemitizmusból nem változtattak ezen az arányon. Kérdem a t. Háztól, hogy olyan nagy felháborodás tört ülése 194% november 18-án, szerdán. 527 volna-e ki, ha 1938 óta mégis felvettek volna egy-két keresztényt, ha az 54%-os magiyar arány — mondjuk — 56 vagy 58%-ra javult volna? Valahányszor ezt a szemükre vetették, mindig az alapszabályokra hivatkoztak ée ezek az alapszabályok csodálatos dolgokat tárnáik elénk. Kiderül ez abból, hogy vannak tagok; 1200-an, akik, ha akarom rendes tagok, ha akarom necm tagok,_ akiknek, a szövetkezet jogdíjakat szed be és fizet ki, de akik ugyanakkor nem részesülnek a rendes tag címén és a szövetkezet nem tud róluk. Megállapítottam az is — sa kultuszminiszter úr megerősítheti azt, amit most mondok —, hogy a szövetkezetnek van egy tagja, NádorNeumann József, aki fizetést húz a szövetkezettől először mint Nádor Jóska agg-nyugdíjas zeneszerző, másodszor mint Nádor Jóska fürge aktív dalszerző, /harmadszor mint Nádor nyugdíjba ment kiadócég. (Derültség.) A történelemben először történik meg, hogy egy ceg nyugdíjba megy. (Derültség.) Ugyanakkor negyedszer fizetést húz mint" Nádor aktív kiadócég. A fizikában alapszabály, hogy egy test ugyanazon időben csak egy helyen lehet. Ezt a nagy természeti alapszabályt a szövetkezet alapszabálya megváltoztatta, (Mozgás és derültség.) hiszen más tagja is van a szövetkezetnek, aki egyszerre aktív és nyugdíjas. aki amikor már menedékházi agg, ugyanakkor hazafias és szerelmes dalokat szerez fürgén és azért külön fizetik. Nem folytatom ezeket az operettbe illő dolgokat. Netm, mondhatom el itt részletesen az idő rövidsége miatt azt, hogy amikor a zsidótörvények egy kicsit ráijesztettek a szövetkezetre, a tanúsítványé s ok egyszerűen knokautolták a törvény szerinti zsidókat és háromszor annyi jogdíjat szavaztak meg maguknak; 30%-ot vettek fel a kifizetett jogdíjakból

% míg' a zsidók esak 11%-ot, tehát a tanusítványosok az első menetben közelharcban legyőzték az aktív zsidókat és most ők uralkodnak. (Paczolay György: »Szomorú vasárnap«!) De felszeretném tenni egészen röviden a • kultuszkormánynak azt a kérdést, van-e tudomása arról, hogy a szövetkezet a mai napig Moszkvába, New-Yorkba, Párizsba szökött zsidó emigránsok javára pénzeket tesz le? (Palló Imre: Úgy van!) és olyan zsidók hozzátartozóinak is jogdíjakat fizet ki, akik nemrégiben a Budapest ellen intézett szovjet bombatámadás alkalmával leszórt röpcédulákat aláírták? (Palié Imre: Hazaárulás!) Van-e a kultuszkormányzatnak tudomása arról, hogy azokból a milliókból, amelyeket a magyar társadalom befizetett, mennyi jutott a zsidóknak máig és mennyi a keresztényeknek? Tudja-e a kultuszminiszter úr azt, hogy hány zsidó élvez nyugdíjat a szövetkezet horribilis nyugdíj tartalékából és mennyi ez a nyugdíj? Tudja-e a kultuszkormányzat azt, hogy az idén kereken befolyt 1,400.000 pengőből mennyit fizettek ki a szerzőknek, mennyit adminisztráltak el, vagy mennyit helyeztek el különböző tartalékokba? Én állítom, hogy nincs az a zsidó bank vasry nagyvállalat, amely így osztaná el a tartalékokat és az aktív kifizetéseket. Befejezésül kérem a kultuszminiszter urat, rendeljen' el sürgős, vizsgálatot ez ellen a szervezet ellen, mert nem közömbös az, hogy a zsidó kultúrának egy ilyen menedéke, ilyen búvóhelye maradjon. Felül kell vizsgálni a szövetkezetet, hia kell, oszlassák fel karhatalommal 81*