Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
Áz országgyűlés képviselőházának 5Ö#. <dasági ingatlanok haszonbérének fizetésére vonatkozóan semmiféle rendelkezés nem történt, de még ia múlt évben kiadott nendelelnek a hiaitálya sem lett a folyó gazdasági évre kiterjesztve. A muiitévi rendelet végrehajtásával kapcsolatban töhibféle kívánságok és tapasztalatok merültek fel, amelyek a folyó évi rendelet kiadásánál figyelembe veendők volnának. Ezek után mély tisztelettel kérdem, ani az oka annak, hogy a folyó gazdasági «Ivre a vízkárok által sújtott mezőgazdasági ingatlanok haszonbérének fizetését szabályozó rendelet mindlezideig nem jelent meg és hajlandó-e a miniszterelnök úr, illetve a földmívelésügyi miniszter úr ilyen irányú rendeletet sürgősen kiadni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. , ; , ; Csorba János: Tisztelt Ház! A hosszú, meleg myár és a még hosszabb sízáraz ősz azt a reményt kelti mindannyiunkban, hogy az árvízkatasztrófák, amelyek már három év óta sújtották az Alföldet, talán nem fognak megismétlődni. Szívesen elfeledkeznénk ezekről a dolgokról, szívesein nem gondolnánk erre, hiszen én magam sem szívesen gondolok arra a látványra^ amelyben sokszor részem volt, amikor tavasszal kerületemet és vármegyémet jártam, amikor kilométereken keresztül a köves út mellett hosszú sík víz volt mindenütt, amíg az ember szeme ellátott. Amikor Kelet-Csanádban jártaim, egészen balatoni kép volt, a zsíros kelet-osanádi földek felett másfél-két méteres volt a víz, ameddig csak az ember szeme ellátott, úgyhogy este holdvilágnál csónakázni ment a fiatalság. Ez olyan szörnyű és megdöjbbenitő kép volt, amit nem lehet elfelejteni. De nem tudjuk ezeket a dolgokat elfelejteni amiatt sem, mert hiszen ennek következtében történt gabona termelésünkben az a nagy kiesés, amely miatt a, közellátásügyi miniszter ' úr olyan sokszor kénytelen az ország nyilvánossága előtt kijelenteni, hogy nehézségek vannak, amelyeket nagy fegyelemmel kell elviselni. Enmelk a katasztrófának azonban vannak olyan kihatásai, amelyekkel kénytelenek vagyunk most is foglalkozni. Egy ilyen kihatása az, hogy sok kisbér.ő földje már három év óta nem termett, de az idén^sem termett semmi és valamiképpen rendezni kellene ezeknek a haszonbér-fizetését és erre vonatkozóan rendeletet kellene kiadni. Az 1941. évben adta ki a 6780/1941. számú rendeletet a kormány, amelyben rendezte, hogy miféle kedvezmények járnak azoknak a haszonbérlőknek, akiknek földjét a víz elöntötte és így nem volt nekik termésük 1 . A folyó éviben azonban semmiféle rendelet nem jött ki, annak dacára, bogy egész országrészeken siókkal nagyobbak voltak a vízkárok, mint az elmúlt évben. De nemcsak, hogy újabb rendeletet nem adott ki a kormány, hanem még a tavalyi rendelet hatályát sem hosszabbította meg. Az egyes bíróságokhoz tömegével futnak be a keresetek, amelyekben kérik a. haszonbérletek mérséklését, újonnan való megállapítását a nagy kárr a való tekintettel, aiz egyes bíróságok azonban nem tudnak miit kezdieni ezekkel a keresetekkel, mert hiszen a tavalyi rendelet hatályát nem terjesztették ki, új rendelet nem jelent meg. Tologatják, halasztgatják ebben a tárgyban a döntést, várván, hogy a végén a minisztérium KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ütésé 1Ô4È nóvémher l8-án } szerdán. 525 mégis csak fog valamilyen rendéletet hozni ebben a kérdésben;. T. Ház! Az elmúlt naigy károkat nem lehlet jóvátenni, illetőleg nem lehet meg nem történtnek tekinteni. Igaz, hogy egyes helyeken a kukoricatermelés a vízjárta földeken is sikerült, de számtalan helyen nem sikerült és számtalan helyen éppen ezek a kis béri ők vannak a Jegkéfcségbeesettebb helyzetben. Ha például a makói viszonylatot vesszük, ott általában 4 métermázsa búzát fizetnek egy hold bérletéért, néha többet is, 6—8 métermázsát is; ha azonban csak 4 métermázsát vesizün'k számításba, akkor is nyilvánvalóan lehetetlenség ezt megfizetnie annak a kisembernek, akinek évek óta semmi sem termett. Beszéltem erről már egy korábbi interpellációmban is, amelyet folyó évi június hó 8-án mondtam el és amelyre érdekes véletlen folytán a miniszter úr éppen ma adta meg a választ. Sajnos, meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a miniszter úr nem olvasta el sem interpellációm szövegét, sem pedig indokolásomat (Mozgás a szélsőbaloldaionj — amit teljesen megérték, hiszen erre a miniszter úrnak ideje nincs — de még az sem olvasta el» aki referálta neki (Palló Imre: Nagyon jó!), mert hiszen az van a miniszter úr válaszában, hogy ő helyesnek és indokoltnak tartotta egy ilyen rendelet kiadását. Én azonban egyáltalán nem kifogásoltam, hogy azt a rendeletet kiadták, ellenkezőleg kevésnek tartottam és rámutattam egyes hibáira, amelyekre most is rá kívánok mutatni. Ezzel szemben a válasz úgy tüntette f©L mintha engem a rendelet bántott volna, vagy nehezményeztem volna annak a rendeletnek kiadását. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldaion, — Paczolay György: A végén te leszel felelős az árvízért!) Már korábban rámutattam a múlt évi rendelet hibáira, A rendelet akként határozta meg a kedvezményeket, hogy akinek 50%-os kára volt, annak 25%-os kedvezményt adott, akinek 75%-os kára volt, annak 50%-os bérengedményt adott, akinek semmije sem. termett, tehát 100%-os kára volt, annak pedig a haszonbér negyedrészét, 25%-át kellett megfizetnie. Rá kívánok most is mutatni arra, hogy mennyire sérelmes egyes részeiben a tavalyi rendelet, mert hátha azt kívánja meghosszabbítani a miniszter úr. Sérelmes ez a rendelet különösen azoknál a kisbérlőknél, akik 5—6—8—10 hold földet béreltek, amelyet teljesen elöntött a víz. Ök azt a földet rendesen felszántották, ami egy méter mázsa búza kiadást jelent katasztrális holdankint, bevetették, ez a második métermázsa búza. A víz mindent elvitt, nem termett semmi és akkor még nekik a harmadik métermázsa búzát is meg kell fizetniük hasrzionbérbe. Képzeljük el azoknak a szerencsétlen kisembereknek a helyzetét, akiknek minden forgótőkéjük nébány mázsa búza volt, amellyel be tudták vetni a földet — esetleg valami kis hastzonbér-részletet fizettek előre — és még utólag katasztrális holdankint egy métermázsa búza kiadásuk volt, amikor semmijük sem termett. Már a múlt interpellációmban kértem a miniszter urat, változtassa meg ezt a rendeletet akként, hogy olyan arányban fizessen a kis haszonbérlő haszonbért, amilyen arányban termése volt; ha tehát semmije se termett, akkor ne fizessen ^ semmit, ha valamilyen termése, mondjuk, féltermése volt, akkor 81
