Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Áz országgyűlés képviselőházának 3Ô8, errevonatkozó fejtegetésének végén azonban azt a kívánságát nyilvánította^ íhogy működjem közre egy olyan törvényjavaslat megszerkesztésében és előkészítésében, amely a cigánykérdést rendezi. En ezt szívesen megígérem. Mihelyt a belügyminiszter úr, akihez ez a kérdés mint közbiztonsági kérdés tartozik, egy ilyen jogi szebályozást fog kezdeményezni, természetesen szívesen fogok közreműködni ennek megszerkesztésében. A magánjogi kódex sürgetésére, a tagosításra és a részvényjog reformjára vonatkozó kívánságára t. képviselőtársamnak már az előbb válaszoltam. Bocsáry Kálmán igen t. képviselőtársamnak szívesen válaszolom azt. hogy az 1941 :XV. te. 9. §-ának érvényesülését természetesen a leggondosabban ellenőrzöm és eminden alkalommal, amikor csak módom van, ragaszkodom ennek a 'törvényszakasznak az alkalmazásához. Ami pedig a szakasz utolsó bekezdését illeti, — ez tudniillik a felmentésekre vonatkozó bekezdés-— a törvény szellemében és a törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorlom ezt a felmentési jogot s a legnagyobb körültekintéssel, egészein kivételesen ós csak olyankor élek vele, aimikor az összes családi és egyéb viszonyok igazolják, hogy a szóbanforgó félvér asszimilációja már olyan mértékben megtörtént, hogy a törvény szellemének megfelelően házasságot köthet nem zsidó származásúval. Rendkívül érdekes volt Zerinváry Szilárd t. képviselőtársamnak a nemzetvédelmi szempontoknak a jogalkotásban való érvényesítéséi'! és az úgynevezett intuitiv jogalkotást illetően elhangzott fejtegetése. Igen érdekes^ hazafias beszéd volt. Teljesen, igazat adok neki abban, hogy amit az intuíció indít mieg, amit intuícióval készítünk, az mindig lelkesebb* szebb és jojbb is. Esetleg nem mindig okoisabb. A törvényalkotásnál pedig az utóbbi szempontot is szemelőtt kell tartani. De azért általánosságban helyeslem álláspontját és most is megismétlem . azt. a kijelentésemet, amelyet már a bizottságban megtettem,, hogy természetesen a nemzetvédelmi szempontokat a jogszabályelőkészítésben is, de általában minden a tárcám ügykörébe tartozó tevékenységben mindig szem előtt tartom. (Helyeslés a jobboldalom.) T. képviselőtársaim azonban a statáriumot illetően még krudélisiabb akar lenni, mint amilyen az imént egy pillanatig én voltam és kiterjeszteni kívánná a statáriumot egyebek között az úgynevezett zug forgalomra, a fekete piacra is. Kérem igen t. képviselőtársamat,, méltóztassék elállni ettől a gondolattól. Ha valamely bűncselekmény nem alkalmas arra^hogy rögtönítélő bíróság elé kerüljön, akkor éppen az árdrágítási ügyek nem alkalmasak- Miért? Statárium, rögtönítélő bíróság elé csak az ügynevezett likvid bűncselekmények kerülhetnek, azok, amelynek tényálladéka egészen tiszta, amelyek tehát órák alatt a bíróság elé vihetők, mégpedilg nem vitás tényáliássai'. Ilyenek az árdrágítási fronton a kis esetek, a kofaesetek, a kacsaesetek a piacon, amikor olt ál] a rendőr, vagy a csendőr és rajtacsípi a kofát, amiiijt egy kacsát 1 pengővel drágábban ad el. Azoknak az árdrágítási ügyeknek azonban, amelyek nagy jelentőségűek, amelyeknél valóban nagy érdeksérelem vau, amelyeknél a közellátás igenis komolyan, veszélyeztetve van, — azoknak túlnyomó része olyan, hogy a tényállást csak igen hosszú, sokszor szakértők öevonásával folytatott vizsgálat, vagy legalább is hosszú nyomozás útján lehet kideríteni, sokszor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése ÎÙ4È november IS-án, szerdán. 50§ hetekig tart, amíg a szakértők megállapítják, hogy van-e egyáltalán árdnágítás,^ mert hiszen nemcsak maximálils árak túllépésével lehet árdrágítást elkövetni. Az ilyen esetek nem kerülhetnének statáriális bíróság elé, mert hiszen nem likvid ©seték, tehát az az anomália állna elő, hogy a kifskoíát fel kellene kötni, minthogy a statáriális bíróság nem hozhatna más ítéletet, ezzel szemben a nagy árdrágítók a rendes bíróság elé kerülnének. Méltóztassék tehát kívánságától eltekinteni. Szilágyi Olivér igen t, képviselőtársam ils a pareellamininiuni-javaslatot sürgette. Erre már megfeleltem az előbb. Ugyancsak sürgeti > a részvényjogi reformot; erre ils feleltem már. Helyesli, bogy a magyar remekírók kiadásáról új jogszabály készül, aizonban kéri a szerzői jog reformját is. Igen t. Képviselőház! A szerzői jog re« formja valóban olyan kérdés, hogy foglalkozni kell vele, méltóztassék azonban megengedni, nem tartozóik azok közé a sürgős kérdések közé, amelyeket most a rendkívüli időkben más kérdéseket megelőzően elő kellene venni. A képviselő úr bírói eljárást kért arra, — és ebben van valami — hoigy az őskeresztény származás bírói eljárással mindenkivel szemben egyszersmi'ndenkorra igaizoltassék. Be kell ismernem t Ház, hogy t, képviselőtársamnak sok tekintetben igaza van és nagyon sok zaklátástól és kellemetlenségtől lehetne megkímélni a publikumot, ha valahol nyilvántartva megállapítanák valakinek az^ őskeresztény származását. Hogy azonban ez bírói eljárás legyen, vagy nem, azt hifezem, nem is fontos, nem is akarok vitatkozni a felett, hogy helyes-e, vagy nem, a;z a fontos, hogy valamilyen olyan hatóság legyen, amely ezt megállapítja és egyben mindenkivel szemben kötelezően nyilván is tartja. Ebben a tekintetben igaza van képviselő társamnak. A kolozsvári telekkönyvi nyomda kérdését Szilágyi képviselőtársam is felvetette, eirre megadtam a választ az imént Bartha képviselőtársamnak. Ami pedig a marosvásárhelyi ügyvédi! és bírói vizsgabizottság felállítását illeti, erre vonatkozóan már múlt költségvetési beszédemben is nyilatkoztam és megmondottam, hogy amennyiben ilyen bizottságot valahol felállítanak, az kétségtelenül Marosvásárhelyt lesz, csakis ott lehet. Ne méltóztassék azonban még most időpontot kívánni tőlem, mert akkor is kifejtettem és szükségesnek tartom most újból megismételni, még bizonyos időnek kéli eltelnie ahhoz, hogy személyileg úgy legyen a bizottság összeállítható, hogy nívósüllyedés veszélye nélkül, úgy végezhesse a vizsgáztatást, ahogyan az a régi tradícióknak megfelel. Ennek nem az az oka, mintha nem bíznánk abban, hogy az ottani kitűnő jogászokban megvan a kellő szakértelem, hanem csak az, hogy még nem telt elég idő ahhoz, hogy a magyar jogszabályokkal, a magyar jogrendszerrel anynyira minuciózusán megismerkedjenek, ameny* nyire az szükséges. A sepsiszentgyörgyi törvénykezési épület felállítására vonatkozó k> vánságát t. képviselőtársamnak teljesíteni fogjuk, hiszen a képviselő urak valamennyien tudják, hogy ez az építkezési programmba is fel volt véve. k Igen t. Ház! Igyekeztem a felszólalásokra, amennyire azt az idő rövidsége és a témák sokoldalúsága lehetővé tette, válaszolni és ugyanakkor igyekeztem ezzel párhuzamosan a gondozásomra bízott igazságügyi ágazat egyévi életéről, ha vázlatosan is* de mindenesetre hűsé79