Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
40Ö Az országgyűlés képviselőházának 3Ö&. kolás azt a sajnálatosi^tényt, hogy a; bűnügyek számának — az előző évek csökkenő irányzatával szemben. —-. már 1940-ben és 1941-ben jelentékeny emelkedése következett be. Nem akarok foglalkozni ennek, okaival, kérnem kell azonban a miniszter urat, hogy a bűnügyek szaporodása folytán előállott munkatöbblet elvégzéséhez szükséges bírói és ügyészi, valamint segéderői kinevezésekről gondoskodni méltóztassék. Hogy csak egy példát hoziziak fel, a kolozsvári királyi ügyészségnél 8000 dairab ügycsomó futott be 1941 ben, míg 1942 októberében már a tízezresszámnál tartottak, És itt mindössze öt ügyész és egy elnök végzi el a terhes munkát, akik közül jelenleg két ügyész katonai szolgálatot teljesít. Kolozsvárott 5 napilap jelenik meg, ezek közül egy románnyelvű. Ezenkívül van 34 időszaki lap, közöttük egy német- ég egy románnyelvű. Harminchárom nyomda ontja a sajtótermékeket naponta. Éjjeli cenzúra is működik* mert két reggeli napilap jelenik meg. Kolozsvárnál nagyobb sajtóközpont csupán Budapest, azonban itt a cenzúrát nem az ügyészség, hanem ( külön sajtóbizottság végzi. Magának a cenzúrának munkája elegendő volna Kolozsváron ma annak a három ügyésznek, aki a teen dőket végzi. Kérem elképzelni, hogy minden második napon az ügyésznek tárgyalásra keh mennie és ezenkívül a folyó munkát isi el kell végeznieDe mennyi munkájába került az ügyészr ség felállítása, ^ annak az ügyészségi elnöknek, aki ezt az ügyészséget úgyszólván â semmiből ï megteremtette. Ma gördüő, pompásan dolgozó i a^ vádhatóság, amely azonban a személyzet j hiányát sokáig már nem bírja. Minden elis- l mérésünk a, kolozsvári királyi ügyészségé, amely példát mutatóam végzi feladatát, de en- i nek ellenére különösen a személyzetet pótolni kell úgy ügyészekben, mint segédszemélyzet- j ben. Ugyanez áll a kolozsvári törvényszékre is, j ahol még legalább két büntető bíróra van szükség és segédszemélyzetre. Végül legyen szabad- a költségvetés indoko- j lásának egyik megállapítását kiragadnom és ; azt aláhúznom. Azt mondja az indokolás, hogy »a magyar Szent Koronához visszacsatolt ke- j leti és erdélyi területein, lévő bíróságok már | teljesein beleilleszkedtek a jogszolgáltatás álta- i lános rendjébe«. Igaz megállapítást szögez» le az. indokolás. A keletmagyarországi és erdélyi bíróságok ma már normálisan működnek. A kinevezett bírói kar megfelel hivatásának. Az ítélőbírónak emberismerő!tel és éleslátással kell rendelkeznie. Az ítélőbíróbam élnie kell a mély igazsárérzetnek, méltányossággal és emberszereteítel párosulva. Mindezek felett szigorúan lelkiismeretesnek kell lennie és lényében beinne kell, hogy legyen a szorgalom és pontosság, tisztjeinek ellátá-ában. Az ítélőbíró azonban „esak akkor állhatja meg a helyét mindezen tulajdonságok birtokában, ha független, mentes bárhonnét származható befolyásoktól. A magyar igazságügyi kormányzat mindig felismerte ennek fontosságát és ezt legelső és elodázhatatlan feladatának tekintette. Legyen tehát az ítélőbíró anyagiakban teljes független, hogy hivatásának megfeleljen. (Helyeslés n balközépen-) , . Meg kell itt említenem, hogy a képesítési pótdíjat a törvény 100 pengőben állapítja meg, de ténylegesen csak 50 pengőt fizetnek ki a bírák kezéhez. Ma a 100 pengő is kevés lennie, ezt is fel kellene emelni. ülése 1942 november 18-án, szerdán. Az erdélyi bírói kar hivatása magaslatán áll és a bíróságok- által hozott határozatokban a tiszta igazság, a tárgyilagosság hangja csendül meg. A tárgyalóteremben nincs különbség a jogkereső közönség egyes tagjiai között, az igazság mindeneivel szemben egyenlő mértékben érvényesül, születés, vallás és nemzetiségi hovatartozaiidóságra való tekintet nélkül. A ké ; t év óta. megszervezett és útnak indított magyar bíróság Erdélyben a tiszta igazság jegyében áll. Ez az igazságszolgáltatás a magyar becsület visszhangja, amely nem keresi a gyűlöletet és nem ismeri a bosszúállást. (Ügy vam! a balközépen.) Adja Isten, hogy ugyanilyen tárgyilagos nemzetközi igazságszolgáltatásban legyen része a magyar nemzetnek is annakidején, a világégés végeztével, hogy részese lehessen a régi határok visszaállításának, a régi ezeréves Magyarország feltámadásának. (Taps.) A költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a balközépen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Nagy Ferenc jegyző: Révész László! Elnök: Révész László képviselő úr nincs jelien. Jelentkezése töröltetik. A következő vezérszónok 1 ! Nagy Ferenc jegyző: vitéz Váíczy György! Elnök: vitéz Váczy György képiviselő urat ille'ti a szó. vitéz Váczy György: T. Képviselőház! Az 1943. évi 'költségvetésben, amelyet most _ tárgyalunk, az igazságügyi tárca 16.5 millióval nagyobb összeggel van dotálva, mint volt az előző évi költségvetésben. Ez a költségvetési többlet elsősorban azért állott elő, mert ebbe a költségvetésbe már a visszafoglalt délvidéki terület igazságügyi hatóságainak kiadásait is beállították. Ezzel kapcsolatban hálával és büszkeséggel gondolok hős honvédségünkre (Éljenzés.) és mélyen, átérzett kegyelettél hősi halotta'inkra, akiknek hősi harcai és érettünk hozott áldozatai te'tték lehetővé, hogy most ismét magyar híróságok szolgáltatják az igazságot ezeken az ősi miagyar területeken. (Helyeslés.) De következményei és eredménye e'z annak a céltudatos állam vezetésnek is, amely a magyar érdekek és nemzeti céloki állandó szem előtt tartása mellett szolgálja, vezeti és irányítja nemzetünket több mint két évtizedé nagy bölcseséggel és végtelen következetességgel s minthogy ennek a bölcs államvezetésnek a törvényhozás előtti _ felelőssége igazságügyi vonatkozásban a kir. igazságügyminiszter urait terheli, már csak ezen megfontolásból is a legteljesebb bizalmamnak adok k'ife^zést a kir. kormány és a kir. igazságügyminiszter úr ilyen gesztiója iránt és a költségvetést elfogadom. Ezt az elhatározásomat azonban nemcsak a most felhozottak érlelték meg bennem, és ez nemcsak pártállásom szükségszerű következménye. Ém mint gyakorlati jogász is immáron több mint 30 éve. — eleinte mint Vármegyei tisztviselő, később mint ügyvédbojtár és ügyvéd, most negyedik éve pedig. mint a képviselőház igazságügyi bizottságának tagja — vagyok szerény munkása a magyar igazságügynek, a legteljesebb mértékben hálás is vagyok r az igazságügy minisztei úrnak és munkatársainak, akik g igazságügyi szervezeteink munkásságát irányítják
