Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
466 Az országgyűlés képviselőházának 808, a büntetőjog elméleti és gyakorlati kiválóságai, a kriminálbiológia és a krimin álpsziobológia művelői, továbbá szociológusok, lelkészek, -nevelők stb. egy nagy ankétra hívassanak öszsze, amelyen a bűnösség eredőit, tényezőit és azokat az eszközöket, amelyek segélyével a kriminalitás elleni küzdelem erodményesebbé tehető, derítsék fel és tegyenek javaslatokat úgy a bűncselekmények lehető sikeresebb megelőzésére, iá prevencióra, mint a büntetés végrehajtásának újabb módozataira és eszközeire vonatkozóan, hogy mely vonalon van gyökeres változtatásra szükség? Kétségtelen, hogy az iskolák szaporításával a kultúrában, a közegészségügy jelentős fejlődésével pedig 'a kriminálbiológiai tényezőkben javulásnak kellett bekövetkeznie, továbbá népünk szociális helyzetének javulásával a bűncselekmény eredetének két főtényezője: a munkanéllküliiségnek és a nyomornak apadásával a bűnügyi statisztikának csökkenő irányzatot kellett volna mutatnia. Talán nem tévedek, ha a családi élet 1 bensőségónek lazulását és ebből következőleg a családi nevelés hiányait, a valláserkölcsi érzék hanyatlását, az igények aránytalan megnövekedését, a nyereségvágyat, a munkafegyelem hanyatlását ismerem fel olyan tényezőknek, amelyek a bűnözési hajlam kifejlődésére ösztönző hatással lehettek. Revízió alá kellene venni büntetési rendszerünk végrehajtásának korszerű rendezését is, mert a visszaeső bűnösök nagy száma nyilvánvalóvá teszik, hogy a büntetés legfontosabb célja, a javítás, ritkán valósul meg. Pedig a szabadságvesztésbünVetésnek nem csupán a megtorlás és a bűnözéstől m eerf él említés útján való visszatartás, hanem főként a megjavítás lenne a feladata. A büntetőbírósági határozatok végrehajtására 1.5-8 millió pengőt irányoztunk elő, amelyhez ha hozzáadjuk a királyi vádhatóságoknak fi *2 millió pengő kiadását, akkor e két címen több, mint 22 millió pengőt adunk ki, amely összeérek túlnyomó részét a belügyi tárca szociális kiadásainak céljaira szívesebben szavaznók meg. T. Ház! A pénzbüntetésekből óvatosan csak 3,600.000 pene-ő bpvétel van előirányozva, amely összeg az 1892 : XXVII. tc.-nek ma is hatálvban lévő 3. $-a szerint egészben letartóztató intézetek építésére, a javító intézet és a rabsegélyezés céljaira volna felhasználaridó. E célbevételből kívánatos volna visszaállítani a Büntetéspénzek Országos Alapját, mert a pénzbüntetés a B. T. K. indokolása szerint célszerű büntetési eszköz, de nem az állam fiskális érdekeinek szolgálatára hivatott. A 4. címnél a nyolcadik rovatban a szabadultak, kihelyezettek és előállítottak segélyezésére és ellenőrzésére osiak 40.000 pensrő van a kiadások között felvéve. Nem látok külön hitelt felvéve a patronázs és a; rabmenház fenntartására, illetve segélyezésére. Szerény nézetem szerint a visszaeső bűnösök száma apasztható lenne ezáltal, ha a börtönből, vagy fegyházból kiszabadult menházban lenne ideiglenesen elhelyezve, valláserkölcsi irányításban részesülne és a patronázs segítségével munkához juttatva, vagy munkaeszközökkel felér*-, relve foglalhatná el helyét ismét! a dolgozók társadalmaiban. Jelenleg nálunk a patronázs még gyermekkorát éli. mert néhány nagyobb városunkban — néldául Budapesten. "Debrecenben, stb. — szűk keretben társadalmi intézményeket tartanak fenn, mely társadia Imi intézmények részint szerrozetüknél és felkészültülése 1942 november 18-án, szerdán. ségüknél fogva, részint főleg a rendelkezésre álló igen csekély anyagi erők miatt a reájuk váró feladat megoldására képtelenek. Osztartlan örömmel fogadjuk azt az ígéretet, hogy a börtönügy keretében a jó útra tért szabadultak szociális gondozásával intézményesen kíván az igazságügymin iszter úr foglalkozni. Ez a patironázs szükségleteiről a költségvetésben való gondoskodás által valósulhat meg, amelyre az említettek szerint a törvényes pénzügyi hitel rendelkezésre is áll. Termeléspolitikai vonatkozásainál fogva az érdeklődés előterében áll a tagosítás továbbfejlesztése. A tagosítási állami alap kiadásaira 1*6 millió pengő van előirányozva, tehát 433.G00 Tanerővel több, mint az 1942. évben. A legilletékesebb helyről nyert értesülés szerint ez öszszegből az 1943. évben előreláthatólag 20—25 község tagosítása fejezhető be. Ezidőszerint 91 ü.ay van folyamatban, amelyből a megengedhetőségi szakban van 21 az előmunkálati szakban 25; az érdemleges eljárási szakban 22 és a végrehajtási szakban 23. A tagosítási eljárás nehézségeit szem előtt tartva, kétségtelen előhaladás állapítható meg a múlttal szemben. Viszont, ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarország községeinek száma a négyszeres területgyarapodás folytán a 21 törvényhatósági és 70 megyei város«a 1 együtt 6674-re emelkedett, továbbá, hogy főleg a visszatért községeik birtokviszonyainak túlnyomó része rendj kívül rendezetlen, — a tagosításba bevonandó községek száma jelentékenyen emelendő lenne. Bátor vagyok idevonatkozólag Putaky Zoltán közismert érdekes tanulmányából néhány statisztikai adatot ismertetni. A trianoni Magyarország 3.530 községnek 52-7%-ában lenne szükség általános tagosításra, mert 33 év alatt. — helyesen 25 év alatt — a tagosítás alig 539 000 kat. hold területen végezte/ett el. Szerinte a tagosítás révén megszüntethető mesgyék területe 95.147 hold. Holdanként 8 q termést és q-ként 30 pengős árakat számítva, csak ennél az egy tételnél évente 22*8 millió ppngő értékű szem terménnyel vagyunk szegényebbek. Ha figyelembe vesszük, hogy az őstermeléssel foglalkozó kereső lakosság 82%-a 10 hoMnál kisebb •tagosítatlan birtokon gazdálkodik és hogy a tagosított birtok szemes terménye holdanként! hozamának javulása ia hiteles üzemstatisztikai kimutatás szerint 23*2%, — továbbá ha tekintettel va ervünk a tagosításnak összes közismert többi közgazdasági elnnveire is, — végül, ha nem tévesszük «zfvm elől. hotry a v'iszftraié-rt Felvidék és a Keleti országrészek statisztikai adatai még kedvezőtlenebbek. — megállapíthatjuk, hogy közgazdasági életünknek egyetlen oly segít«ésrért kiáltó problémáia sincs, mint a tagosítási eljárásunknak új alapokra helyezése. Addig hiába vitatkozunk itt a mezőgazdaság fejlesztéséről és a többtermelésről, amíg az orszáo- lakosságának felét érin + ő kisbirtokos társa dalomnaV eredménv 0 « gazdálkodását sokszokosan me^ryorsí+áTÍi kiért íi+pmű tagosítással nem biztosítjuk. (Piukovieh József: Eh el vett mp^assíto+tákn A tagosítás rendién a közórdpkű vízlevezető és öntözőcsatornák megépítéséhezi, az úthálózathoz szükséges területek könnvehben kihasíthatok. — a törpebirtokok kiégés zítéq,e során az úgynevezp+t nn+a*o'ooí+ás és a zsidó>-• 1 .+nVoV elosztása is sikeresebben mee-való«í+ható lenne. A valószínű hiba a tagosí+á«ok irányításánaík szprvezetebein is lehet. Jelentleg a tagosítási ügyek jogi vonatkozásban az igazságügyminisztérium és r a felügyelete alatt
