Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

364 Az országgyűlés képviselőházának 306. fokkal magasabb összeköttetésekkel rendelkez­tek, megszerezlek ezeket az iparjogosítványo­kat. Ezekből származnak, azután a magyar ke­reskedelemnek előbb említett parazitái. Ügy van! Úgy van! — Élénk taps a köépen. — YaJna Gábor: Ezeket az élet úgyis el fogja seperni!) T. Ház! Nagyon örvendek, hogy az idegen­forgalom,, amely nekünk erdélyieknek különös­képen szívügyünk, a kereskedelemügyi minisz­ter úi' r tárcájához tartozik. Ezzel kapcsolatban meg kívánom állapítani azt, hogy a bizottsági tárgyaláson az egyik igen t. képviselő úr kifogá­solta^ a költségvetésbe idegenforgalmi célokra beállított összeget. A magam részéről! végte lenül örvendek és örvendtem, hogy ez az igen t. kép­viselő úr kifogásolta ezt,, mert éppen ez a ki­fogásolás bizonyította azt be, hogy szükségünk van idegenforgalmi propagandára, mert még oly magas műveltségű urak, mint például egy országgyűlési képviselő, sincsenek tisztában azzal, hogy az idegenforgalom nemcsak egyéni szórakozást jelentő valami s az nemcsak sport­ágnak, hanem fontos gazdasági tényezőnek is tekinthető és igenis nagyon fontos nemzetne­vielő hatása is lehet, az országban. Nagyon ör­vendek, hogy a miniszter úr is olyan szeretet­tel gondoskodik az idegenforgalomról és olyan sokat foglalkozik vele. Hálás vagyok az elnöki osztály vezetőjének is, aki valóban szakértő' kézzel irányítja a nagyszerű Omih. munkáját. Nagyon kérem azonban a miniszter urat, mél­tóztassék egyszer időt szakítani magának arra, . hogy belenyúljon az idegenforgalomnak szerte­szét ágazó hatalmas nagy komplexusába,, és állapítsa meg azt, hogy nem leheti szó addig idegenforgalomról, míg majdnem minden mi niszteriális hatáskörben vannak az idegenfor* ' galommal kapcsolatos egyes kérdések szétta­gozódva. ,Mint Zichy mélyen t. kép viselő tár­sam a textilre vonatkozólag mondotta, én is talán 17 ilyen széttagozódást is fel tudnék so­rolni, amelyek mind hozzátartoznak az idegen forgalomhoz. Nem szeretném, ha az a bizonyos sok bába esete állna elő az idegenforgalomnál is. Az idegenforgalom nagyon jó kezekbe van letéve a miniszter úr kezébe; kérném, hogy ezt a jogot,, ezt a hatáskört növelni szíveskedjék és az idegenforgalmat az eddigi bölcseséggel méltóztassék tovább is vezetni. Az idegenforgalommal kapcsolatosan bátor vagyok még arra kérni a miniszter urat, ke­gyeskedjék az erdélyi fürdőkkei kapcsolato­san valami megoldást találni. Tudniillik^ az erdélyi fürdők igen nagy része még ma is ide­gen kezekben van. Maguk a fürdőtelepek is -idegen érdekeltségek kezében vannak, de ren­geteg sok villa, szálloda stb. is van még ide­•gen tulajdonban. Ezeknek megmagyarpsítását -nem tudom, másként elképzelni, csak úgy, ha a miniszter úr kormánybiztost, vagy minisz^ „lieri biztost rendelne ki ezeknek a fürdőknek az élére és nemcsak véleményező* hanem disz­pozitív hatáskörrel is felruházná ezeket a mi­niszteri biztosokat, akik azután — természete­sen minden körülmények között figyelem be­véve a törvényes rendelkezéseket — megfelelő eszközökkel és megfelelő munkával visszama­gyarosítanák ezeket az elidegenített tulajdono­kat. (Helyeslés és taps.) Az egykezekkel kapcsolatosan volna par szavam, bár órákat lehetne erről beszélni. Na­gyan kérem a miniszter urat, méltóztassék egyszer már szigorúan eljárni az egykezek túl­kapásai ellen. Lehetetlennek tartjuk azt, hogy mind itt a trianoni Magyarországon, mind most már újabban az erdélyi területen is a ülése 1942 november 13-án, pénteken. | monopóliumok oly hallatlan elbánásban része­sítsék a publikumot, mint ahogy ezek az úgy* nevezett egykezek csinálják. Egyik interpellá­ciómban, amelyet az akkori közellátási minisz­ter úrhoz intéztem, egy ilyen egykéz ellen be­széltem. Tényekkel mutattam rá arra, hogy le­hetetlen ennek a bizonyos szervnek kezében hagyni azt a nagyon nagy fontosságú gazda­sági kérdést. Felmutattam egy levelet, amelyet ennek a szervnek egyik igazgatója intézett ya lakihez és amelyben azt írta: »Bevallom, telje­sen^ tehetetlenek vagyunk.« Ekkor egyik képvi­selőtársam közbekiáltott, hogy ne támadjam azt az igazgatót, mert ha támadom, vezérigaz­gató' lesz belőle. (Derültség.) Mi történt? Az történt, hogy a kérdést nem oldottak meg, vá­laszt sohasem kaptam, ellenben az igazgatóból vezérigazgató lett, (Derültség és mozgás.) Ugyanide tartoznak talán a kartelek is. Nagyon jól ismerem a miniszter úrnak a kar­telekre vonatkozó felfogását. Karteltekről ma már nem igen lehet beszélni, azonban a kar­telerők. ha rejtett formában is, de ma is .je­lentkeznek. Ilovszky mélyen t. képviselőtársam a bizottsági ülésen nagyon helyesen rámutat tott a karteleknek lehetetlen és kulisszák mö­götti, igen gyakran a nemzeti érdekeket ve­szélyeztető aknamunkájára. (Égy hang a szél­sőbaloldalon: Évtizedek óta harcolunk ellene!) Áttérek most az érdekképviseleti szer­vekre. Minden körülmények között — most is és máskor is — amellett foglalok állást, hogy igenis, szükségünk van érdekképviseletekre. Lehetetlennek tartjuk, hogy laikus emberek minden jószándékuk mellett is beleszóljanak érdekképviseleti kérdésekbe és irányítsák azo­kat. Nagyon helyesnek tartjuk éppen az ipar kamarák reformjával kapcsolatban az érdek­képviseleti szervek reformját, új alapokra he­. lyezését, illetőleg létesítését, de ugyanakkor arra kell kérnünk a miniszter urat, méltóztas­sék ezeknek az érdekképviseleti szerveknek olyan hatáskört biztosítani, hogy valóban élet­képesek legyenek és ne csak egyszerű papír­formában létezzenek. A mélyen t, előadó úr a legmelegebb sza­vakkal emlékezett meg a Baross Szövetségről. Én szintén, ismerem a Baross Szövetség mű­ködését, azt helyesnek!, jónaiki tartom, valóban kimagasló eredményekre és érdemekre hivat­kozhatik. Azonban nem tartom érdekképvise­leti szervnek a Baross Szövetséget, Nagyon sokan politikailag is ki akarják használni és azt mondják, hogy a Baross Szövetség politi­kai érdekképviseleti szervük a kereskedőknek és iparosoknak. Én nem ezt mondom. A Baross Szövetség az érdekképviseleten messze felül­ájlóan nemzeti feladatokat tölt be. a keresz­tény nemzeti szellemet neveli és ebben a kör­ben kell megerősíteni a Baross Szövetséget, hogy nagyszerű feladatát még teljesebben tudja majd betölteni. Arra, hogy a Baross Szö­vetség és az érdekképviseleti szervek milyen ügyesen ^ tudnak egymás mellett működni, ek­latáns példát nyújt a Marosvásárhelyen mind­járt a visszacsatolás után megalakult keresz­tény magyar ^kereskedők egyesülete. Ez szín­tiszta érdekképviseleti szerv. Ugyanott meg­alakult a Baross Szövetség is és a kettő egy­mással parallel nagyszerűen működik a keres­kedelem és a gazdasági élet átállítása, érdeké­ben. T. Ház! Erdélynek egy rettenetesen fájó sebe volt az, hogy a bécsi döntés elvágta azo­kat a vasútvonalait, amelyek az anyaországgal összekötíötték. Itt a plénum előtt éppen úgy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom