Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-294

26 Az országgyűlés képviselőházának 294 volna rendezni ezt a kérdést, hogy igenis a visszatért területeken is abba a helyzetbe hozza a kormányzat a törvényhatóságokat, hogy a maguk tisztviselőit megválaszthassák. Először egy évre, a következő évben, 1940-ben újabb egy évre, végül pedig a következő évben már bizonytalan időre halasztotta el a kormányzat a visszatért területeken a választások lehetőségét. Ezzel szemben most ezzel a javaslattal jön, amely úgy akarja a kérdést megoldani, hogy kinevezés útján tölti be az állásokat, mondván azt, hogy az országnak megyeszám szerinti nagyobb részében amúgyis a kinevezés van érvényben, tehát nincs értelme annak, hogy abban a 14 megyében, ahol a választás^ rendszer van érvényben, azt továbbra is fenntartsuk; viszont erre is csak azt mondja a javaslat, hogy ez a rendezés Öt évig történik és a törvényhozás további intézkedésével még öt évnél hamarább is megtörténhetik. < Bizonyára méltóztatik tudni azt, hogy a kinevezési rendszerre való áttérés a kormányzatnak már igen régi törekvése volt. Még a múlt században, 1891-ben, Szapáry Gyula kormánya terjesztett a Ház elé egy igen részletes és általános, nagy reformokat felölelő törvényjavaslatot, amelyet a Ház hónapokon keresztül tárgyalt és amely törvényjavaslatból csak egy megrövidített, kétszakaszos törvény lett, amely azt az alapelvet mondja ki, hogy a közigazga; tas állami feladatot képez, amelyet állami tisztviselőkkel kell ellátni. Megbízza ez a törvény a belügyminisztert azzal is, hogy ilyen irányban törvényjavaslatokat terjesszen a Ház elé. Ez a törvény azonban sohasem lépett életbe, mert az 1907-ben hozott közigazgatási törvény egyszerűen hatályon kívül helyezte a Lex Szapáryana-t, úgyhogy 1907-ben ugyancsak a választási rendszer volt érvényben, természetesen mind a mai napig. 1914-ben gróf Tisza István kormányának bélügyminisztere, Sándor János nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely ugyancsak a kinevezési rendszer alapján állt, azonban nem kiragadott töredékre gondolt, hanem a közigazgatásnak átfogó, nagy reformjára. Ezt a javaslatot a képviselőház bizottságai letárgyalták, a plénumnak elfogadásra ajánló, ták, azonban a közbejött világháború miatt a kérdést nem lehetett megoldani. Tény az is, t. Ház, hogy közben az államosítás, a kinevezési rendszer felé történtek egyes lépések és emlékszünk arra, amikor a vármegyék jogai közül elvették a bíráskodás^ jogát, amikor a csendőrséget, majd a rendőrséget vezették be, amikor a pénztári számvevőségi szolgálatot államosították a megyénél. Ez mind csak egy-egy lépés volt, amely igen kis részét érintette a megyei önkormányzatnak, bár felfogásom szerint az önkormányzatnak nem is lényeges része az, vájjon a tisztviselők választás vagy kinevezés útján kerülnek-e hivatalukba, mert hiszen ismerünk Európában olyan önkormányzatot, amelynek a tartalma sokkal nagyobb, mint a magyar önkormányzat tartalma és kinevezett tisztviselők vannak ott, nálunk ellenben az önkormányzatnak csak üres keretei vannak, de megvan a választási jog. T. Képviselőház! Le kell szögeznem azt a tényt, hogy a kormányzat a kinevezés kérdéséhez és ehhez a töredék reformjavaslathoz kizárólag abból az egy szempontból nyúlt, hogy a saját hatalmát megerősítse. Talán látta a ülése ÍQ42^október 15-én, csütörtökön. kormányzat azt, hogy egyes választások alkalmával nem a régi rendszer híveit választottak meg az önkormányzatokban; hiszen ez volt az oka annak, hogy a felvidéki választások, a kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki választások elmaradtak s ez volt az oka annak, t. Ház, hogy a kormány javaslatára a két Ház által behívott képviselők vannak a visszatért területekről. A választások elhalasztása és most a kinevezési rendszer behozatala mind azt a célt szolgálja, hogy a kormányzatnak, a rendszernek hatalmát megerősítse. T. Ház! A második indok, amely miatt én ezt a javaslatot nem tudom elfogadni, az, hogy nagy átfogó reform helyett annak csak egy töredékét hozza ós ez a töredék valahogy úgy tűnik fel, hogy nem is olyan lényeges része a nagy közigazgatási refoimnak. Ezt most a képviselőház, mivel úgyis ideiglenes, öt évre vagy további intézkedésig szól, megszavazza, az országgyűlés elfogadja és a nagy reform majd jöhet később, valószínűleg az alatt az öt év alatt, amely a törvényben szerepel, 1947 december 31-éig. A nagy reform azonban a régi nagy reformok figyelembevételével és annak figyelembevételével, hogy már lt)39-ben azzal kzdődtek a törvényjavaslatok indokolásai, hogy nagy átfogó közigazgatási reformra van szükség és ezért keü a választásokat elhalasztani, elmaradt és helyette jött egy töredékjavaslat, amely, mondom, álláspontom és nézetem szerint nem tárgyalható a nagy közigazgatási reform nélkül, mert ez az egész reformnak a legfontosabb és legkiemelkedőbb része. Az állami gépezetnek a falu, mondjuk, csak egy egészen kis pontja. Ha azonban ez a kis point a nagy gépezetben nem működik jól, ez az egész nagy gépezetnek, az állami gépezetnek hátrányára lehet. A tisztviselők kinevezése folytán elvész az összhang a közigazgatási tisztviselő és a falu, a város népe között. A választás mellett az összhang megvolt, mert látszat szerint is, de valójában is azt választotta meg a falu jegyzőjének, akit ő akart, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel" ügyminiszter közbeszól.) Évvel szembea ez a rendszer beültet a faluba valakit, akit nem a falu, hanem a belügyminiszter akar és ez ebben a kis egységben egészen bizonyosan visszatetszést fog szülni, vagy visszatetszést szülhet, s azt a behelyezett, kinevezett jegyzőt nem fogadja a falu úgy, mint a maga által választott jegyzőjét. Ehhez mem elegendő a törvényjavaslatnak az az indokolása, hogy a szakszerűség szempontja a legelső és a kormányzat van abban a helyzetben, hogy a szakszerűséget a kinevezéseknél figyelembe vegye. Ahhoz, hogy a kinevezési rendszerre áttérjünk, tényleg szükséges e'őször az általános nagy reformok keretében a nemzetszervezetet megvalósítani (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), azt a nemzetszervezetet, amely a nemzet politikai akarathordozója, a nemzet közszellemének kialakítója, s amely nemzetszervezetnek tagjai a falu legkisebb egysegéig le tudnak menni és meg tudják bírálni a helyzetet. Ez a nemzetszervezet nyilvántartja a szakszerűséget is, figyelembeveszi a helyi viszonyokat is és ennek javaslatára történik azután a közigazgatási tisztviselők kinevezése. Addig, ameddig ez a nemzetszervezét nem alkottatik meg, ez a kinevezési rendszer csak anomáliákra, széthúzásokra vezethet és ezért ezt