Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-306
Az országgyűlés képviselőházának 306, Ülése 1942 november 13-án, pénteken. 355 magánga'zdasági életben folyik, a feniÜ követelményeknek pontosan az ellenkezőjét éri el. Sajnos, lejárt az időm és nem áll módomban 1 csak néhány megjegyzéssel is áttérni a közlekedési ágazatra, ezért tisztelettel kérem, hogy fenntarthassam magamnak a lehetőséget, hogy egy másik alkalommal foglalkozzam ezzel a témakörrel, amellyel való foglalkozást azért is rendkívül fontosnak tartok, mert hiszen a kereskedelemnél is. de & közlekedésnél is különösképpen ki főig domborodni a mi egész munkálkodásunk és szerepünk az új európai gaz-, dasági és közlekedési rendbe való beilleszkedés tekintetében, (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) Én tehát azt tartom, hogy nemcsak a közlekedés szorosan vett területén — értem alatta úthálózatunk, vasutaink, víziutaink, csatornahálózatunk fejlesztését, továbbá magának a szállításnak lebonyolítása terén, tehát, hogy tehergépkocsin, vasúton vagy repülőgépen szállítok-e — s nemcsak a szorosan vett közlekedési problémakörön keresztül, hanem a közr lekedésnek mint közmunkának ügykörét tekintve, nekünk a mai háborús esztendőkben már a jövőbe kell rjillantanirnk. (Ügy van! a szélsőbal oldalon.) A közlekedésről, mint közmunkaalkalomról nem kell a miniszter úrnak külön előadást tartanom. Azt, hiszem, a háború utáni foglalkoztatási ágak legnagyobbika, leghatalmasa'bbika lesz. tehát már ma meg kell tennünk erre az előkészületieket. Osak egy példával mutatok rá erre a még hátralévő másodpercekben. Nevezetesen, van olyan nyersanyagunk, amelyet úgy tudunk tárolni a háború utáni időre, hop-y akkor majd csak a feldolgozás, a munka következnék, a kőanyag. Ez annál is fontosabb, mert a házépítési tevékenység csak lassabban indul meg. Élénken emlékszünk arra. hoürv a lakáshivatal fénykora a háború utláni időkre esett s a.z 1924/25-ös évekig tartott A házépítő tevékenység rendkívül későn indulhat meg, 'mert nem lesz anyag, möm lesz tégla és cement, nem lesz vas és ha — mondjuk — ez a három már meg lesz, a negyedik még hiányozni fog s ez, a negyedik a kőterraelés. Ezzel szemben mi történik? összehívják a kőbánya tulajdonosokat és közlik velük, hogy széngazdálkodási okokból a termelést le kell állítani. Aw ember megdöbben ezeken az intézkedéseken. Ha a kőtermelés jelent is energiafelhasználást, a kőbánya az energiát neotn^ear kazánon keresztül való széntüzelés formájában kaoja, hanem egyenesen villanyáram formájában motorokkal, amelyekkel förőberendezéseit járatja, tehát energiafelhasználása a leggazdaságosabb. E mellett, mondom, a háború utáni időben, ha elő akarunk készíteni közmunkákat, ez lesz az egyetlen anyag, amelyet ma termelni lehet mert nem kell hozzá más, mint 'munkaerő és valami kevés robbanóanyag, amely rendelkezésTe áll. Ha a holnapra gondolok, akkor nemhogy leállítom a kőbányákat, hanem a raaximumira fokozom a kőbányák kapacitását, ho^y a mai igényeket^fedezni tudjam és amennyire a mai szűkös szállítási lehetőségek megengedik, méeszállítsak is követ azokra a, helyekre, ahol majd ? háború utáni időben a közmunkákat meiglkezdeni óhajtom. T. Ház! Időm lejárt, befejezem felszólalásomat. Ismétlem, a kereskedelem tekintetében igazán nem áll fenn olyan helyzet, amely bennünket a keresztény kereskedelemnek mind a, jelenét, mind a jövőjét illetően megnyugvással tudna eltölteni. A közlekedés tekintetében is ez a helyzet. Sajnos, nem volt módom részletesebben időzni ennél a témakörnél, de mivel egyrészt nem látom sem a költségveiésben, sem a kormányzat elgondolásaiban, a holnapról való gondoskodást, másrészt sem én, sem partom nem kívánván . osztozkodni a felelősségben _ azóríj az állapotért, amely a háború után mindkét területen beáll, ezért a költségvetés nem fogadom el. (Helyeslés és taws a széHőbaloldalon. — A 'szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Boczondádi Szabó Imre jegyző: Szabó Gusztáv! Elnök: Szabó Gusztáv képviselő urat illeti a szó. Szabó Gusztáv: T. Ház! Az előadó úr alapos ismertetése felment az alól, hogy a költségvetéssel részletesebben foglalkozzam. Az ellenzéki oldalról előttem elhangzott beszéd, Kunder képviselőtársam szakavatott beszéde éppen szakavatottsága folytán felment attól, bogy a szokás szerint részletesebben foglalkozzam vele. 4 tények, amelyeket elmondott, igazak, más kérdés azonban, hogy milyen következtetéseket von le belőle az ember. Említette például a Kereskedelmi Hivatal ^ konstrukciójának hibáit. Ezek a hivatalok mind a posteriori ós nem a priori jellegűek, nem előre létesültek, hogy megelőzzék a bajokait, hanem utólag. Sajnos, a bajok már akkor megvoltak, amikor ezeket a hivatalokat felállították s ezenkívül a mai állapot szerint mindig van bizonyos fázis-eltolódás minden intézményben, amely miatt nem tud teljsen összehangba jönni sze rep körével. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után elvi sikon foglalkozzam a kereskedelmi tárcával, (HalljUlc! Halljuk!) azzal a tárcával, amely meglehetősen elüt a többi tárcától. Van ugyan a kereskedelempolitdkai részében egy koncepcionális része, végrehajtó része, közigazgatási része, de a nagyobbik feladatköre, amelyet végez, éppen két nagy üzemében nyer kifejezést, tudniillik a közlekedés ügyben. Valósággal belenyúl az egész ország vérkeringésébe nemcsak ezzel a két nagy üzemével, haaneui z összes többi üzemekbe való befolyásával is. Tudjuk nagyon jól, hogy a közlekedés volt a világ átalakulásának legnagyobb katalizátora. Ha nem érkezett volna el a világ ilyen gyorsan a gépesítés után abba az állapotba, hogy megszűntek a távolságok úgy a hírszolgálat számára, mint a személy- és áruszállítás számára, akkor talán azok a súlyos hatások sem létesültek volna, amelyek az egész világnak egymással szembe való állításánál olyan óriási módon, mint ahogyan, bekövetkeztek. És amennyire az egész világ számára ilyen nagyhatású volt ez, ugyanezt jelenti egy ország számára is a közlekedés. Ha pedig most a közlekedésügyi tárca költségvetését nézem.; akkor a »beruházás« szónál akad meg a figyelmem azért, mert majdnem mindig a beruházásokon van a hangsúly. Méltóztassék» visszagondolni, hogy sok tíz és tíz évvel ezelőtt mindig csak a beruházásokom volt a ihangsúly, de, sajnos, sokszor elmaradt a hangsúly a felújítás és a karbantartás kérdésénél. Ez nem 'ennek a tárcának a hibája. Egész állami yagyiomunfeat, illetőleg úgy in57*
