Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. lése 1942 november 12-én, csütörtökön. 339 minthogy nem azt akarom, hogy a gazdák osak az előírt vetésterületet tíartsák be, hanem azon megfelelő terméseredményeket is érjenek el. ezért a jövőbon is folytatni fogjuk a megfelelő jóminőségű olajos vetőmaggal való ellátást. (Helyeslés a jobboldalon és a középeit.) T. Ház! Ahhoz, hogy a földbe vetett mag ne legyen hiábavaló áldozat, a talajnak jó. erőben kell lennie és a talajt kellően elő kell készíteni. Talajerő és előkészület nélkül nem lehet termelési csatát nyerni. A talajerőhöz istállótrágya és műtrágya kell. Nálunk, sajnos, az istállótrágyát különösen a kisebb gazdaságokban nem kezelik megfelelően, úgyhogy az elméleti becslések szerint ebből kifolyóan az országot évenként mintegy száz millió pengős károsodás éri. Ez a kár annyi, mint a mezőgazda ság-fejlesztési' Programm száz milliós egy évi részlete. Ebből láthatjuk, milyen fontos az istállótrágya helyes kezelése. Éppen ezért széleskörű felvilágosító isropagandával kívánom a gazdatársadalmat fel világosi tani arról, hogy saját érdeke ellen vét az, aki istálló-trágyáját helytelenül kezeli vagy helytelenül használja fel. Emellett a propagandán kívül már ebben az évben több mint 1100 minta trágyatelep létesítéséit segélyeztük. (Helyeslés.) Ezt az akciót a jövő évben szeretném felfokozni s azt hiszem, ezzel megfeleltem Falcione Árpád képviselőtársam óhajára is. Ezt az akciót tovább folytatom és kibővítem annál is inkább, mert külföldről nem tudunk megfelelő nitrogén műtrágyát behozni, ez nehézségbe ütközik, a hazai műtrágyagyártás pedig nem tudja fedezni a hazai szükségletet, A műtrágyahiány részbeni leküzdésére a péti gyártelep kibővítését már a tavaly és ebben az évben mintegy 2 millió pengős segéllyel támogattuk és a jövő évben még egymillió pengővel fogjuk támogatni, hogy kapacitása, minél nagyobb lehessen. (Helyeslés.) Emellett mindent elkövettem annak érdekeben is, hoigy külföldről minél több nyersfoszfátot tudjunk behozni, s ezzel fedezhessük foszfátszükségletünket. Bizonyos menynyiségek már a jövő évre is biztosítva vannak. ' , . A talajerő fenntartásán kívül azonban a talaj megmunkálása is fontos tényező. Azt a munkaerőhiányt, amelyet a háború okoz, a mezőgazdaság gépesítésének fokozásával ki-, Hnom annyira enyhíteni, amennyire lehet. Emellett arra is törekszem, hogy a teljesítőképesség jó' mumkaeszközökikiel fokoztassék, tökéletesebb legyen a talajművelés és növényápolás. . A külföldi gép- és eszközbehozatal nagyon lecsökkent, ezért a szükségletet fokozottan a helyi ipari termelésnek kell ellátnia. Meg vagyok győződve .arról, hogy ehhez a honvédelmi és az iparügyi minisztérium támogatását ezután is meg fogom nyerni, mint ahogyan eddig is megszereztem. A szántóföldi termelés fokozása azonban ezeken kívül rendkívüli eszközöket is kíván. Ilyen rendkívüli eszköz a termelési jutalom. Tudvalevő, hogy az őszi szántás a több termelésnek egyik legegyszerűbb, de egyben leggyorsabban eredményre vezető módja. Lehetett volna talán kényszerrel és ennek következtében büntetéssel is rászorítani erre a gazdákat, amint Piukovich képviselőtársam mondotta, az én törekvésem azonban nem az, hogy kényszerítsek és büntessek, hanem hogy serkentsek és segítsek. (Helyeslés és taps jobbfelől, — KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. Zaj a szélstöübaloldalon.) Ezért részesítem jutalomban azokat a gazdákat, akik őszi szántásukat a termés fokozása érdekében elvégezték, a háborúra és a nagy termény szükségletre való tekintettel pedig azokat, akik ősai gabonáiból többet vetettek el, mint a tavalyi évben. Ami a szőlőgazdaságokat illeti, a szőlőgazdaságok az idén jobb helyzetbe kerültek, mint az elmúlt években voltak. A kormányzat azonban nem engedhette meg, hogy ez a jobb, .kedvezőbb helyzet az értékesítésnél leromoljon, elvesszen. Örömmel állapíthatom mieg, hogy az intervenciós vásárlások keretét 7 milJió pengőről 40 millió pengőre emeltüfk fel. Ezzel párhuzamosan azonban a borkereskedelmet is átállítottuk a zsidó borkereskedők kikapcsolásával és az új keresztény borkeresíkedlők részére a vásárlások megkönnyítésére 15 millió hitelt biztosítottunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Mint méltóztatnak tudni, a direkttermő szőlőket az elmúlt év végéig ki kellett volna vágni, ez azonban nem történt meg. Ezért módot kellett találni arra, hogy a nemes borfajták árát az olcsón előállítható és bőségesebben termő direkttermő borok le ne rontsák, másrészt viszont ezeknek a boroknak az értékesítése is lehetséges legyen. Ezért a direkttermő borokat a szeszmonopolium részére vásároltuk fel. (Helyeslés.) A szőlőgazdálkodás fejlesztésekor két szőlőmunkásképző iskolát szerveztünk (Helyeslés a jobboldalon.) és Czermann képviselőtársammal közölhetem, hogy ez évben is újabb ilyen iskola létesítését tervezem. (Helyeslés jobb felfii.) Szilágysomlyón állami borpincét (Helyeslés a balközépen.), Kecskeméten szőlőnemesítő és kísérleti telepet, Bihardiószegen állami szőlőtelepet létesítünk. (Helyeslés és taps a balközépen.) Támogatom Tokaj hegyalj a és az Érmeilék szőlőinek felújítását is, amint azt Bod nár Sándor igen t. képviselőtársam kívánta. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Taps a balközépen.) A ^ gyümölcstermelés, a kertészet, a méhészet és selyemtenyésztés jelenleg rendkívül fontos, ezek jelentősége megnőtt, nemcsak szociális szempontból, hanem azért is, mert mindezekre hazánk klímája és talaja rendkívül kedvező. Ezért a tömegtermelésre alkalmas vidékeken egyes magángyümölcsösöket mintagyümölcsösökké fogom fejleszteni. Ami a zöldség termelési és a zöldségmagnemesítési kísérleteket illeti, ezeket tovább fogjuk fejleszteni és folytatni. A kertészeti akadémiát főiskolai rangra és színvonalra fogjuk emelni. A bajai és a székesfővárosi kertészeti iskolákat középfokú tanintézetekké fejlesztjük, a kertmunkásképző iskolák számát pedig

1 az idén hárommal szaporítom. A méhészet fejlesztésére újabb méhészeti iskolát létesítünk és a gödöllői kutatóinté zetet kibővítjük. A költségvetésben a selyemtenyésztés fejlesztéséről sem feledkezünk meg. T. Ház! Az állattenyésztés jövője a magyar mezőgazdaság jövőjét is jelenti (Ügy van! ügy van!); Roszner István és Falcione Árpád t. képviselőtársaimnak igazuk van abban, hogy a háború után állattenyésztésünk Európában vezető szerepre hiv.atoti A jelenlegi háborús viszonyok között közellátásunk részére az állattenyésztés szolgáltatja a húst, a zsírt, a vajat, a bőrt és minden egyéb hasznát az állatoknak. "Éppen ezért állattenyésztésünk nívóját még sú5á